Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Preeclampsiahoz vezethet a trombózishajlam

Érdekességek2022. január 04.

Fotó: gettyimages.com

Fokozott trombózishajlammal a terhesség mélyvénás trombózis szempontjából jelentős rizikót jelent, ám sokan nem tudják, hogy az olyan állapot, mint a terhességi toxémia is nagyobb eséllyel alakul ki ekkor. Hogy miként lehet a legbiztonságosabbá tenni a várandósság időszakát, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

A várandós nők rettegett kórképe: preeclampsia

A preeclamsia, avagy a terhességi toxémia a várandósság egyik legrettegettebb szövődménye. A 140/90 vagy e feletti értékekkel járó magasvérnyomás értékek mind a baba, mind az anyuka egészségét veszélyeztetik. Az állapotot a megnövekedett vérnyomásérték mellett a vizeletben nagyobb mennyiségben jelen lévő fehérje jellemzi (több mint 300mg/nap a fehérjevesztés) . A probléma leggyakrabban a 20. terhességi hét után jelentkezik. A preeeclampia-t egyéb eltérések is kísérhetnek, pl. a vesefunkció romlása, lábdagadás, illetve a májfunkció romlása. A WHO közleménye szerint az anyai halálozások 18 százalékáért a terhességi toxaemia a felelős, Magyarországon az anyai halálozás 1/3 ennek a következménye.

Trombózishajlammal megnő az esély

A terhesség során a kismama véralvadási rendszerében komoly változások következnek be, megakadályozva ezzel a komolyabb vérzéseket. A várandósság egy egészséges nő életében is megnöveli a trombózis esélyét, és amennyiben az illető trombofíliás – azaz megnövekedett trombózishajlama van-, a vérrögösödés valószínűsége megsokszorozódik, ráadásul vetéléseket is okozhat.

Azonban azt sem árt tudni, hogy az olyan állapotok, mint a súlyosabb öröklött trombózis késség, pl. homozigóta Leiden mutáció, illetve az autóimmun betegségek közül az antifoszfolipid szindróma nem csupán a mélyvénás trombózis esélyét növeli meg sokszorosan, hanem a várandósság egyéb problémáiét, így a preeclampsia-jét is. Ennek oka, hogy a méhlepényt tápláló erekben vérrögök keletkeznek, elzárják azokat, így a lepény fejlődése megáll, vagy nagymértékben károsodik- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.


Kerülje el a bajt szűréssel

Fotó: gettyimages.com

Hogy minimálisra csökkenthesse a terhesség során kialakuló problémák esélyét, érdemes még a családalapítás megkezdése előtt trombofília szűrésen részt venni. Továbbá fontos a terhes gondozás során a vizelet, vérkép, vérnyomás és testsúly gyarapodás paraméter változásait komolyan venni! Amennyiben a trombózis hajlam kivizsgálása során valamilyen véralvadási zavarra derül fény, ami egy egyszerű vérvételből megállapítható. Ha esetleg bebizonyosodik a trombofília ténye, akkor személyre szabott megelőző kezeléssel, és megfelelő életmóddal a baba és az anyuka is biztonságban töltheti a terhesség alatti és a szülést követő gyermekágyi időszakot.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.