Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Preeclampsiahoz vezethet a trombózishajlam

Érdekességek2022. január 04.

Fotó: gettyimages.com

Fokozott trombózishajlammal a terhesség mélyvénás trombózis szempontjából jelentős rizikót jelent, ám sokan nem tudják, hogy az olyan állapot, mint a terhességi toxémia is nagyobb eséllyel alakul ki ekkor. Hogy miként lehet a legbiztonságosabbá tenni a várandósság időszakát, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

A várandós nők rettegett kórképe: preeclampsia

A preeclamsia, avagy a terhességi toxémia a várandósság egyik legrettegettebb szövődménye. A 140/90 vagy e feletti értékekkel járó magasvérnyomás értékek mind a baba, mind az anyuka egészségét veszélyeztetik. Az állapotot a megnövekedett vérnyomásérték mellett a vizeletben nagyobb mennyiségben jelen lévő fehérje jellemzi (több mint 300mg/nap a fehérjevesztés) . A probléma leggyakrabban a 20. terhességi hét után jelentkezik. A preeeclampia-t egyéb eltérések is kísérhetnek, pl. a vesefunkció romlása, lábdagadás, illetve a májfunkció romlása. A WHO közleménye szerint az anyai halálozások 18 százalékáért a terhességi toxaemia a felelős, Magyarországon az anyai halálozás 1/3 ennek a következménye.

Trombózishajlammal megnő az esély

A terhesség során a kismama véralvadási rendszerében komoly változások következnek be, megakadályozva ezzel a komolyabb vérzéseket. A várandósság egy egészséges nő életében is megnöveli a trombózis esélyét, és amennyiben az illető trombofíliás – azaz megnövekedett trombózishajlama van-, a vérrögösödés valószínűsége megsokszorozódik, ráadásul vetéléseket is okozhat.

Azonban azt sem árt tudni, hogy az olyan állapotok, mint a súlyosabb öröklött trombózis késség, pl. homozigóta Leiden mutáció, illetve az autóimmun betegségek közül az antifoszfolipid szindróma nem csupán a mélyvénás trombózis esélyét növeli meg sokszorosan, hanem a várandósság egyéb problémáiét, így a preeclampsia-jét is. Ennek oka, hogy a méhlepényt tápláló erekben vérrögök keletkeznek, elzárják azokat, így a lepény fejlődése megáll, vagy nagymértékben károsodik- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.


Kerülje el a bajt szűréssel

Fotó: gettyimages.com

Hogy minimálisra csökkenthesse a terhesség során kialakuló problémák esélyét, érdemes még a családalapítás megkezdése előtt trombofília szűrésen részt venni. Továbbá fontos a terhes gondozás során a vizelet, vérkép, vérnyomás és testsúly gyarapodás paraméter változásait komolyan venni! Amennyiben a trombózis hajlam kivizsgálása során valamilyen véralvadási zavarra derül fény, ami egy egyszerű vérvételből megállapítható. Ha esetleg bebizonyosodik a trombofília ténye, akkor személyre szabott megelőző kezeléssel, és megfelelő életmóddal a baba és az anyuka is biztonságban töltheti a terhesség alatti és a szülést követő gyermekágyi időszakot.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)