Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Probiotikummal a nyaralás alatti gyomorpanaszok ellen

Érdekességek2018. augusztus 11.

A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.

Rossz higiéniás viszonyok

Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs vagy zöldség, félig átsült húsok, halak vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget. Átlagosan egy hét alatt múlnak el a tünetek.

Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász,  gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik. Iilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására is szükség lehet  a kiszáradás kezelésére.


Probiotikumok a megelőzésért

A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező élettani hatással bírnak. A szervezetbe jutva a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését. A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebokontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: a probiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.

Hetekkel az utazás előtt érdemes készülni!

A megfelelő védelem kialakításának érdekében a legjobb, ha kúraszerűen alkalmazzuk a készítményeket, átlagosan 3 hónapig. Amikor probiotikus kúrát kezdünk, legjobb, ha szimbiotikumot választunk, . A szimbiotikumok azok a készítmények, melyek prebiotikumokat – a probiotikumok táplálékát - és probiotikumokat is együttesen tartalmaznak. Táplálkozásunkkal is fokozhatjuk a hatást: a tejtermékek közül a joghurtok tartalmaznak probiotikumokat a legnagyobb mennyiségben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csonka, csak egyszülős

2026. május 17.

„Apa mosdik, anya főz” – a legtöbben még mindig így képzeljük el a családot és ezzel a képpel a fejünkben vágunk bele életünk legnagyobb kalandjába: a családalapításba. Ám a helyzet néha máshogy alakul: Magyarországon több mint 340 ezer olyan család él, ahol csak apa vagy csak anya neveli egyedül a gyerekeket, összesen közel félmilliót. Bár a számok már így is hatalmasak, még mindig nem fedik le teljesen azokat, akik még érintettek az egyszülősségben: akik nagyszülőként, testvérként vagy rokonként veszik át a szülői feladatokat vagy éppen különélő szülőként kapcsolódnak egy egyszülős családhoz. Az egyszülős lét egy sokszínű, kaleidoszkópszerű valóság.

De bármilyen különbözőek is a történetek, egy közös pont van bennük: éveken keresztül egyetlen ember végzi két ember feladatát. Ez folyamatos fizikai, érzelmi és mentális terhelést jelent: egyedül kell meghozni a döntéseket, egyedül kell kezelni a bizonytalanságokat, egyedül kell beosztani a sokszor két embernek is sok feladatot. A legtöbben kétszülős családban kezdték, így a hiány érzése – érzelmi és gyakorlati értelemben is – állandó kísérőjük.

Ez a hiány anyagi oldalon is megjelenik: az egyszülős családok közel 40 százaléka él nehéz körülmények között. Egyetlen jövedelemből kell biztosítani mindazt, amit korábban kettőből kellett, ráadásul úgy, hogy sok költség nem lesz alacsonyabb.

10 dolog, ami a fogimplantátummal visszatérhet az életünkbe

2026. május 16.

A foghiány nem csupán esztétikai probléma, hanem egyben az életminőség romlásának egyik legfőbb oka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az európai régióban a fogvesztés körülbelül 88 millió embert érint[1]. Egy felmérés szerint pedig a megkérdezett magyarországi felnőttek 50 százaléka él legalább egy hiányzó foggal, közel 19 százalékuknak pedig több mint 20 foga hiányzik[2]. A Budai Egészségközpont szájsebészeti és implantológiai szakrendelése ezért kiemelt figyelmet fordít a modern fogpótlási megoldásokra, amelyek segítségével a páciensek újra teljes életet élhetnek.

A fogbeültetés nem csupán egy egyszerű fogpótlás, hanem olyan hosszan tartó megoldás, amely képes helyreállítani mindazt, amit hiányzó fogakkal nem élhetünk meg. A hagyományos fogpótlásokkal szemben az implantátumok a rágóerő visszaadásával és a fogak stabilizálásával új lehetőségeket nyitnak a mindennapokban.

A fogvesztés nem a természetes öregedés része

2026. május 16.

Magyarországon az 50 feletti korosztály körében rendkívül magas a fogpótlásra szorulók aránya, a társadalmi közvélekedés pedig még mindig a „természetes öregedés” velejárójaként kezeli a fogvesztést. Dr. Szabó László, a Reform Dental vezető főorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy veszélyes tévhit. A fogvesztés nem sorsszerű, hanem egy kezelhető mulasztás eredménye, amelyre ma már léteznek olyan modern megoldások, amelyek messze túlmutatnak a kivehető fogsor sztereotípiáján.

A WHO országjelentése és a hazai adatok is riasztó képet festenek: a magyar felnőttek mindössze 19%-a rendelkezik az összes természetes fogával, szemben a 41%-os EU-átlaggal. A tagállamok között Magyarország az utolsó helyen áll azok arányában, akiknek minden foguk megvan.

A 65–74 éves korosztályban csak minden negyedik ember rendelkezik a rágáshoz minimálisan szükséges 21 saját foggal, és közel minden ötödik (19,8%) teljesen fogatlan.

A 75 év felettiek körében az arány tovább romlik: már csaknem minden második ember (38,7%) teljesen fogatlan.