Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Probiotikummal a nyaralás alatti gyomorpanaszok ellen

Érdekességek2018. augusztus 11.

A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.

Rossz higiéniás viszonyok

Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs vagy zöldség, félig átsült húsok, halak vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget. Átlagosan egy hét alatt múlnak el a tünetek.

Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász,  gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik. Iilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására is szükség lehet  a kiszáradás kezelésére.


Probiotikumok a megelőzésért

A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező élettani hatással bírnak. A szervezetbe jutva a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését. A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebokontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: a probiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.

Hetekkel az utazás előtt érdemes készülni!

A megfelelő védelem kialakításának érdekében a legjobb, ha kúraszerűen alkalmazzuk a készítményeket, átlagosan 3 hónapig. Amikor probiotikus kúrát kezdünk, legjobb, ha szimbiotikumot választunk, . A szimbiotikumok azok a készítmények, melyek prebiotikumokat – a probiotikumok táplálékát - és probiotikumokat is együttesen tartalmaznak. Táplálkozásunkkal is fokozhatjuk a hatást: a tejtermékek közül a joghurtok tartalmaznak probiotikumokat a legnagyobb mennyiségben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.