Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Probiotikummal a nyaralás alatti gyomorpanaszok ellen

Érdekességek2018. augusztus 11.

A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.

Rossz higiéniás viszonyok

Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs vagy zöldség, félig átsült húsok, halak vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget. Átlagosan egy hét alatt múlnak el a tünetek.

Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász,  gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik. Iilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására is szükség lehet  a kiszáradás kezelésére.


Probiotikumok a megelőzésért

A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező élettani hatással bírnak. A szervezetbe jutva a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését. A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebokontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: a probiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.

Hetekkel az utazás előtt érdemes készülni!

A megfelelő védelem kialakításának érdekében a legjobb, ha kúraszerűen alkalmazzuk a készítményeket, átlagosan 3 hónapig. Amikor probiotikus kúrát kezdünk, legjobb, ha szimbiotikumot választunk, . A szimbiotikumok azok a készítmények, melyek prebiotikumokat – a probiotikumok táplálékát - és probiotikumokat is együttesen tartalmaznak. Táplálkozásunkkal is fokozhatjuk a hatást: a tejtermékek közül a joghurtok tartalmaznak probiotikumokat a legnagyobb mennyiségben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.