Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Problémák, amiket csak a rosaceás bőrűek érthetnek

Érdekességek2018. június 28.

A rosacea elsősorban a nőket érintő bőrbetegség. A bőrpírral, égő érzéssel, olykor viszketéssel járó tünetek gyakran a menopauza időszakában jelentkeznek először. Tavasszal és nyáron rosszabbodnak a tünetek, így ebben az időszakban fokozottan ügyelni kell az egyéb rizikófaktorok kerülésére.

Egy kellemes nyári séta során is kipirul a bőrünk

A rosacea fő tünete az arcon jelentkező bőrpír, ami nyáron a meleg és a napsugarak következtében még intenzívebben jelentkezhet  ezért nagyon fontos, hogy mindig kenjük be az arcunkat fényvédőkrémmel, ha a szabadban tartózkodunk. Emellett jó, ha az érzékeny bőrre minél kevesebb terméket használunk, ezzel is csökkentve az esetleges irritáció esélyét. Keressük a fényvédős nappali krémeket, alapozókat, így egyből kettős védelmet biztosíthatunk bőrünknek, egy termékkel. Mivel a rosaceás bőr nagyon érzékeny, ezért ha új terméket próbálunk ki, azt mindig teszteljük egy kis bőrfelületen, a nyakon, vagy a könyökhajlatban. Ha 24 óra múlva sem tapasztalunk égő, viszkető érzést, akkor nagyobb felületen is bátran használhatjuk.

Amikor a kozmetikai kezelés okozza a bajt

Könnyen lehet, hogy az extra érzékeny bőrünk furcsa tünetekkel reagál az egyébként jótékony hatású kozmetikumok egyes összetevőire. Ma már egyre gyakoribbak a különböző bőrallergiák és nemcsak a mesterséges színezékek és adalékanyagok okozhatnak problémát, de sokan allergiásak a kozmetikumok egyéb összetevőkre is, fokozódó bőrpír, viszketés, apró kiütések jelentkezhetnek – magyarázza Peterman Krisztina mesterkozmetikus, a Dermatica szakembere. Az érzékeny bőrűek számára jelenthet megoldást egy kozmetikai újdonság, a plazma fényterápia, mely egyaránt alkalmas a gyulladt bőr kezelésére, az érfalak erősítésére, a bőr regenerálására és a kollagéntermelés serkentésére.


A vastag alapozó sem tünteti el a bőrpírt

Rosaceás bőr esetén sok gyakorlást és tapasztalatot igényel, hogy a megfelelő kozmetikummal tökéletes fedést biztosítsunk, anélkül, hogy maszk-hatást érnénk el. A sminkesek régóta használják már a vörös szín elfedésére a zöldet, ez pattanások, bőrpír, rosacea és az ekcémás tünetek esetében is hatásos fegyver. Válasszunk zöldes árnyalatú, folyékony, hidratáló hatású korrektort és azt jól oszlassuk el a zavaró foltokon. Erre egy, a bőrszínünkhöz közel álló alapozó réteget vigyünk fel, amit az arc többi részén is használunk, majd az egészet áttetsző púderrel fixáljuk. Ha bizonytalanok vagyunk, kozmetikustól kérjünk tanácsot. A smink oktatás során elsajátíthatjuk azokat a praktikákat, amelyek segítségével a bőrhibákat természetes hatást elérve fedhetjük el.

Már minden létező megoldást kipróbáltunk?

A bőrtünetek kialakulásában örökletes tényezők, vagy hormonális változások is szerepet játszhatnak, nők körében jellemzően a menopauza időszakában, 40-50 éves kor között jelentkezik. Az arcon megjelenő tünetek azonban összefügghetnek egyéb gyomor-bélrendszeri betegségekkel, azok gyulladásával is, de a rosacea hátterében vérnyomás ingadozás is állhat. Ahhoz, hogy tartós eredményt érjünk el, nem elég a rosacea tüneteit kezelni, meg kell keresnünk a kiváltó okot is. Egyes kutatások szerint a rosacea kialakulásában a bőratkák is szerepet játszanak: az apró, szabad szemmel nem látható, faggyúmirigyekben élő bőratka is felelős lehet a vörös, foltos, értágulatokkal teli, gyulladt bőrért.  A bőratkák ellen a bőrflóra helyreállítását célzó kozmetikai kezelésekkel vehetjük fel a harcot. Ahhoz, hogy megszabaduljunk tőlük, legalább 3-6 hónapos kezelésre van szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.