Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Prosztatarák: sokszor túl későn fordulnak orvoshoz

Érdekességek2020. augusztus 15.

Fotó: gettyimages.com

Az európai átlagnál rosszabb a prosztatarák halálozási aránya Magyarországon, mert panaszaikkal a betegek későn fordulnak orvoshoz – a Semmelweis Egyetem online előadással és ingyenes szűrési lehetőséggel szeretné felhívni erre a figyelmet. A július 22-i Semmelweis Egészség Napokra az egyetem honlapján lehet jelentkezni. A témában az előadásra jelentkezők közül csaknem százan részt vehetnek egy szeptemberi díjmentes prosztatarák-szűrésen is a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján.

Hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék. Éppen ezért is hívja fel a figyelmet egy online előadás az urológiai szűrővizsgálat jelentőségére a Semmelweis Egészség Napokon.

A prosztatarák megbetegedési statisztikában az európai középmezőnyben található Magyarország, de a halálozási arányszám sokkal magasabb. Lakosságarányosan majdnem annyian halnak meg Magyarországon prosztatarákban, mint azokban a Skandináv országokban ahol két és félszeres a betegség gyakorisága. Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Ha valakinél időben fedezik fel a betegséget, akkor a radikális prosztata-eltávolítással javulnak az életkilátásai, viszont ha késői a felismerés, akkor már csak gyógyszeres kezelésre van mód, és a várható életkor is alacsonyabb – mutatott rá dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.


Egy követéses vizsgálat szerint jobb az életkilátása azoknak, akiknek radikálisan eltávolítják a prosztatáját. Az ilyen beavatkozáson átesett 70 év felettiek átlagosan még 11,4, míg a gyógyszerest kezelést kapók 7,4 évig éltek. A 70 év alattiaknál ez 11,3, illetve 8,8 év. Ebből a jelentős különbségből is látszik, mennyire fontos a korai felismerés – hangsúlyozta dr. Nyirády Péter.

Aki bármilyen urológiai panaszt, például gyakori vizelési ingert észlel, annak egyből érdemes felkeresnie a szakrendelést. A szakmai javaslat szerint 40 és 50 éves kor között legalább egyszer érdemes elvégeztetni egy olyan vérvizsgálatot, ahol a PSA, azaz prosztataspecifikus antigént nézik meg. Emellett egy olyan prosztatavizsgálatot is kell végeztetni, amikor a szakorvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát. Akinek a közvetlen családjában előfordult már a betegség annak 45 éves kortól, a többieknek 50 éves kortól érdemes egy-két évente megvizsgáltatni magukat.

A férfiak egészségtudatossága nagyban elmarad a hölgyekétől, sokszor pont a női családtagok beszélik rá a férfiakat a vizsgálatra. A gyógyulásra sokkal nagyobb az esély, ha valaki egészséges életmódot folytat és rendszeresen vesz részt vizsgálatokon. Az legfontosabb az egészségtudatos életmód, a változatos táplálkozás, az optimális testsúly és a rendszeres testmozgás. Ezzel egyébként a krónikus megbetegedések 60 százalékát lehet megelőzni, ami igaz a prosztatarákra is, amelynek egyébként nincsenek specifikus tünetei – húzta alá dr. Kovács Petra, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika szakorvos jelöltje, aki úgy látja, hogy a fiatalabb generáció már tudatosabb az egészségével kapcsolatban.

A Semmelweis Egészség Napok Az urológiai szűrővizsgálat jelentősége című online eladásán résztvevők közül közel százan – összesen 96-an – jelentkezhetnek az Urológiai Klinika által szervezett ingyenes prosztatarák-szűrésre, amelyet szeptember 12-én tartanak. A vizsgálatra való regisztráció pontos menetéről a július 22-i online előadásról szóló tájékoztató e-mailben kapnak részletes információkat az érdeklődők.

A programok regisztrációkötelesek, az online részvételhez a Zoom program szükséges, melyet a https://zoom.us/download oldalról tölthető le ingyenesen.
A részletes program és a regisztráció ide kattintva érhető el.

Fotó: Bartincki Tamara Andrea, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bõrápolás fogyás után

2026. október 25.

Öröm számunkra, ha eltökéltségünk vagy egy megfelelõen kiválasztott fogyókúra eredményeképpen sikerül leadnunk fölösleges kilóinkat. Utána azonban gyakran elõfordul, hogy bõrünk miatt aggódhatunk, hiszen az a (jelentõsebb) súlycsökkenés következtében kisebb-nagyobb mértékben, megereszkedhet. 
Hasonló kitartással kell hát küzdenünk bõrünk korábbi állapotának visszaállítása érdekében - számos eszköz vehetõ igénybe hozzá. Közülük most a fogyás utáni bõrápolás néhány módozatával foglalkozunk, és az ilyenkor elõforduló bõrproblémák kiváltó okaira is igyekszünk rávilágítani.

A hasznos zsírsavak pótlása

A fogyókúra valójában támadást jelent a bõr számára, és annál több agresszív behatás éri, minél jelentõsebb mértékben sikerül csökkenteni - szigorú diéta útján - a testsúlyunkat. Egyik ilyen, hogy amikor a fölösleges kilók leadása, a fogyókúrázás során leginkább a testünkön felhalmozódott zsírrétegtõl igyekszünk megszabadulni, az megfosztja bõrünket a számára jótékony hatású zsírsavaktól. Pedig a bõr lágysága, bársonyos simasága többek közt nekik köszönhetõ. Sõt, az omega-6 esszenciális zsírsavak csoportja az, mely nemcsak a bõr, hanem a haj és a körmök felépítésében is közremûködik. De ha a bõrünk állapotára koncentrálunk, tudnunk kell, hogy ezek a hasznos anyagok védõréteget képeznek a bõrön, ami megóvja azt a kiszáradástól, megõrzi ruganyosságát. Fõként növényi olajokban (kankalinolaj, feketeribizli-mag olaj) találhatók - ezért ha ezek a táplálkozásunkból hiányoznak, pótolnunk kell. A bõrápolás tekintetében olajos krémek, természetes növényi olajokat tartalmazó testápolók használata ajánlott. Ezek általában különbözõ olajos magvakból vagy gyümölcsökbõl kivont esszenciákat tartalmaznak, és rendkívül hatékonyak. Bõrrokon anyagaik révén jól beszívódnak a bõrbe, még akkor is, ha egy könnyû filmréteget hagynak maguk után annak felszínén. Ezek a hatóanyagok táplálják a bõrt, és visszaadják annak feszességét, segítve vele a bõr teljes regenerálódását egy erõteljesebb fogyókúra után.

Kényelem és gyógyszerbiztonság

2026. október 25.

Az egészségügyi változtatások, "reformok" egyik kényes pontja a gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének engedélyezése. Ezt Molnár miniszter úr úgy indokolta, hogy: kényelmes lesz, ha például egy háztartásban véletlenül nincs semmilyen lázcsillapító (még a vízcsapból sem folyik a víz egy hûtõborogatásra), akkor lehet a bevásárlócsarnokban, benzinkútnál vásárolni. 

Ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos

Sokan, úgy látszik, nem vagyunk elég liberálisok, mert az egészséget, az életet többre becsüljük a kényelemnél. Úgy tanultam Issekutz professzor úrtól, hogy ártalmatlan gyógyszer nincs, még a konyhasó is lehet halálos, csak a dózistól függ. A gyógyszer nem közönséges árucikk, jobb azt szakember kezében hagyni.

A külföldön létezõ rossz példákat talán nem kellene követnünk. Kétségkívül nyugaton lehet kapni gyógyszert "drug store"- okban.

A médiában nap mint nap azt halljuk, hogy túl sok gyógyszert fogyasztunk és túl gyakran járunk az orvosi rendelõkbe. Nos, akkor végképp érthetetlen, hogy miért segítjük elõ a még több, könnyebben hozzáférhetõ gyógyszer fogyasztását. A gyakori orvoslátogatást pedig nemrég egészségügyi miniszteri rendelet idézte elõ azzal, hogy csak 1 havi gyógyszeradagot lehet egyszerre felírni, például vérnyomáscsökkentõt, amire a betegnek naponta rendszeresen van szüksége. Számos gyógyszer viszont 28 darabot tartalmaz, tehát 1 hónapra sem elegendõ a felírt mennyiség és rendszeresen kell menni felíratni az újabb adagot.

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.