Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Puffadás, gyomorégés helyett: tippek a jobb emésztésért

Érdekességek2023. január 19.

A rohanó életvitel, helytelen étkezés, stressz és kevés mozgás miatt sokan küzdenek emésztési panaszokkal. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével áttekintjük a leggyakoribb problémákat és kezelésükkel kapcsolatban is igyekszünk megoldást kínálni.

Fotó: gettyimages.comFigyeljünk az étkezésre és a tünetekre!

A gyomor- és bélrendszeri panaszok hátterében a banális problémáktól a súlyos elváltozásokig több kiváltó ok is meghúzódhat. Tünetek esetén érdemes megfigyelni mikor, milyen étel fogyasztása után jelentkeztek a panaszok – tanácsolja szakértőnk. Gyakran a túl gyorsan, vagy az egyszerre elfogyasztott túl nagy mennyiségű étel a gond, de a mozgáshiány, vagy a túlsúly is fokozhatja a tünetek erősségét, gyakoriságát. Gyomorégést reflux betegség, haspuffadást, hasmenést laktóz-intolerancia, vagy lisztérzékenység is okozhat. Az alábbi praktikák hasznosak lehetnek enyhébb tünetek esetén, hosszabb ideje fennálló panaszokkal azonban mindenképp forduljon szakorvoshoz!

Gyomorégésre: rágózzon vagy nassoljon?

Az égető, maró, kellemetlen érzést a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav okozza. A rágózás hatására beinduló intenzív nyáltermelés segíthet enyhíteni a panaszokat, a nyál ugyanis semlegesíti a savas kémhatású gyomornedvet. A mentol azonban fokozhatja a panaszokat, érdemes ez okból más ízt választani a termékek közül. A nassok korántsem az egészséges étrend alapkövei, ha azonban gyomorégésre hajlamos, érdemes mindig magánál tartania egy zacskó ropit, pattogatott kukoricát, vagy kekszet, ami szintén gyors segítséget jelenthet a panaszok ellen.

Hasmenésre probiotikumok

A hasznos baktériumok a bélrendszerben találhatóak, a normál bélflóra részei. Fontos szerepük van egészségünk megőrzésében, ezen belül a normál bélműködés fenntartásában is. Antibiotikum kúrák után gyakori, hogy hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik, mivel a készítmények a betegséget kiváltó kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is eltávolítják a szervezetből. Ilyen esetekben – a megfelelő diéta mellett – a probiotikumoknak is nagy jelentősége van. Hasmenéses panaszok esetén emellett javasolt pár napra a tej kihagyása, de száraz sajtot ehet az illető. A beteg diétája ne szorítkozzon kizárólag főtt krumplira és teára, kekszre. A menü kiegészíthető rizs, banán, alma, sárgarépa és zöldségleves fogyasztásával is.


Székrekedés ellen: folyadék és rostok

A napjainkban jellemző ülőmunka, a kevés mozgás és folyadékfogyasztás, a rostszegény étrend mind hozzájárul a problémák megjelenéséhez. A rostokban gazdag táplálkozás azonban hatékonyan segít megelőzni és kezelni a már kialakult székrekedéses panaszokat. A napi rendszerességgel javasolt, 20-35 g közötti rostmennyiség teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök fogyasztásával biztosítható. A rostok az egészséges bélműködés elérése mellett a fogyásban, a normál vércukorszint megtartásában, a szív- és érrendszeri betegségek és az aranyeres panaszok megelőzésében is segíthetnek. Ne feledkezzünk meg a rendszeres – legalább 2 liter – folyadék fogyasztásról sem, hiszen az egészséges bélműködéshez ez is elengedhetetlen!

Diéta: a jobb közérzetért

Emésztési panaszok esetén érdemes néhány plusz kilótól megszabadulni. Túlsúlyos egyéneknél gyakrabban jelentkezik haspuffadás és gyomorégés. A kellemetlen tünetek megjelenésére a hasi területen lerakódott felesleg még inkább hajlamosít. Hatékony megoldás, ha a diéta első lépéseként csökkentjük az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott mennyiségeket. Naponta többször, kis adagokat étkezve a gyomorégés megelőzését is segíthetjük.

Fotó: 123rf.com

Mozgás és anyagcsere

Egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. A sport a gyomor- és bélrendszer működését több módon is támogatja. Egyrészt segít a már korábban említett súlyfelesleg csökkentésében, fokozza az anyagcserét, ezáltal segíti a székrekedés megelőzését is. Másrészt a fizikai aktivitás az emésztőrendszeri panaszok gyakori okozójának, a stressz levezetésére is alkalmas. Hetente három alkalommal végzett, egy órás mozgás pedig a szív-és érrendszeri-, és cukorbetegség rizikóját is jelentősen csökkenti.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.

Gyakran fáj a feje? Természetes módon is tehet ellene!

2025. december 13.

Az önmasszázs javítja a vitalitást, és a relaxációt is segíti, mert tonizálja az izmokat, gyorsan eltávolítja a salakanyagokat, a fájdalmat előidéző vegyületeket, és serkenti a vérkeringést. Először a kezeket az arcra kell helyezni, majd utána finoman masszírozni a fejbőrt. Dörzsölés helyett inkább a fejbőrt kell mozgatni az ujjakkal. A homlokot a haj felé kell simítani. A halántékot erősen kell nyomni mindkét kéz középső ujjával, utána átmasszírozni alaposan a harmadik és negyedik ujjal, kis körkörös mozdulatokkal.



A megelőzés természetes módjai


A feszültség oldható izomrelaxációval, alvással és autogén tréninggel.
Célszerű nagy mennyiségű magnézium (2x 300 mg/nap) fogyasztása.
Akupunktúra és akupresszúra is megoldás lehet az erősebb fájdalmakra és azok kivédésére.
Menstruációkor fellépő migrénnél segít a homeopátiás kezelés.
A méregtelenítés segít azoknak az idegrendszert terhelő anyagoknak az eltávozásában, melyek ismételt fejfájást idéznek elő.
A vegetatív idegrendszer stabilizálásában segítenek a következő gyógynövények: orbáncfű, citromfű, levendula.
Kitűnő lazító hatásúak az illóolajok. A rozmaring, bazsalikom, fenyő, menta aktiválják a keringést, a levendula, geránium és ilangilang pedig oldják a feszültséget.
A stressztűrő képességet fokozza a ginszengtea vagy kapszula.
Az elektromos fájdalomcsillapító készülékek is eredménnyel használhatók.
A nők fejfájásának hátterében gyakran krónikus vashiány szerepel. Alkalmanként hasznos a vérképet ellenőriztetni.