Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Pulmonális hypertonia: mit kell tudni a betegségről?

Érdekességek2021. május 17.

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hypertonia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A világnap kapcsán beszélgettünk Dr. Karlócai Kristóffal, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának főorvosával és Csabuda Eszterrel, a hazai betegszervezet, a Tüdőér Egylet elnökével.  

Fotó: pixabay.comMit kell tudni erről a betegségről? 

Karlócai Kristóf: A magas vérnyomás viszonylag ritka betegségcsoportja a pulmonális hipertónia (PH), aminek egyik fontos típusa a pulmonális artériás hipertónia (PAH). Ez a szívet a tüdővel összekötő verőerekben, a kisvérkörben alakul ki. A lényege, hogy az említett verőerekben magasvérnyomás alakul ki, ami egyre nagyobb terhelésnek teszi ki a jobb szívfelet. A tüdő erei rendszerint megvastagszanak, merevvé válnak, amitől a nyomás tovább nő, a szív egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért, vagy akár többet is, ha a beteg terhelésnek teszi ki magát. 

Mik a tünetei?  

KK: A legnagyobb probléma, hogy a kezdeti tünetei nagyon általánosak, ezért gyakran a háziorvosok sem gondolnak rá, ha fáradékonyságra vagy nehézlégzésre panaszkodik a beteg. Tovább nehezíti a diagnózis felállítását, hogy a tüdőben jelentkező kisvérköri magasvérnyomás – ellentétben a nagyvérköri (közismertebb) magas vérnyomással – egy egyszerű felkaron elvégzett vérnyomásméréssel nem mérhető. Ezért a pontos diagnózist, a szív ultrahangos vizsgálata után szívkatéterezéssel lehet felállítani. Ezért a PAH-ot sokszor csak késve, másfél-két év alatt állapítják meg. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú lenne. 

Később a tünetek súlyosbodnak, a nehézlégzés már kis terhelésre – ötven-száz méter megtétele után – is jelentkezhet. Előfordulhat az ajak elkékülése, szapora szívverés, akár ritmuszavar, folyadék jelenhet meg a hasüregben, és nem ritka az előzmény nélküli eszméletvesztés sem.  

Melyek lehetnek a betegség kiváltó okai?  

KK: A pontos kiváltó okok máig ismeretlenek. Lehet örökletes is, de lehet más betegségekhez társuló is, többek között veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, HIV-fertőzés, vagy akár illegális kábítószer-használat (pl. amfetamin) következményeként is kialakulhat. Nemtől és kortól függetlenül bárkinél előfordulhat, becslések szerint 100 ezer emberből kb. 4-6 érintett, bármely korosztályban – gyerekeknél is – előfordul. Gyakrabban jelentkezik nőknél, illetve a 30-60 éves korosztályban.

Mi módon kezelhető a PAH?

KK: Súlyos, egyelőre meg nem gyógyítható, de jól kezelhető betegségről beszélünk. Ma már a megfelelő terápiákkal az élet jelentősen meghosszabbítható, az életminőség javítható, főleg a korai felismerés után, időben megkezdett kezeléssel. A diagnózissal rendelkező páciensek, állapotuktól függően – a nemzetközi protokolloknak megfelelően –, többféle tablettás, súlyosabb esetben parenterális kezelést kapnak életkilátásaik javítására, állapotuk stabilizálására, mivel a PAH gyógyszerek többsége Magyarországon is elérhető és támogatott. A szervátültetésre alkalmas, előrehaladott PAH-ban szenvedő betegeknél a tüdőtranszplantáció jelenthet még megoldást.


Hogyan segíti a betegeket a Tüdőér Egylet?

Csabuda Eszter: Tizenhárom éve támogatjuk a pulmonális hipertóniában szenvedő betegeket. Szakértő érdekképviseletet, felvilágosítást nyújtunk, segítséget adunk szociális- és egészségügyi ellátásukhoz. Praktikus információkat nyújtunk a betegség ismertségéhez a közvélemény és az egészségügy területén. Saját eszközeinkkel segítjük, hogy a pulmonális hipertónia valamennyi nemzetközileg ismert és alkalmazott gyógyszere és gyógymódja elérhető legyen a hazai betegek számára is. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a megfelelő és gyors diagnosztizálás elérésére, a kezelés mielőbbi elkezdéséhez, amely életeket menthet. A koronavírus járvány alatt is hasznos információkkal látjuk el betegtársainkat, csökkentve izoláltságukat, szociális és pszichológiai terheiket. 

Együttműködünk több hazai és nemzetközi társszervezettel. Tagja vagyunk a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetségének, az Európai Magas Tüdővérnyomás Szervezetnek (PHA Europe). Szoros együttműködést alakítottunk ki – többek között – a Magyar Tüdőgyógyász Társasággal és a Magyar Kardiológusok Társaságával.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.