Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rászabadulhatnak a világra a veszélyes szúnyogok

Érdekességek2019. május 21.

Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán – figyelmeztetnek a kutatók.

Fotó: pixabay.com“A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: “a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben“.

Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha a két leggyakoribb, betegségeket terjesztő szúnyog – az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti), valamint az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) -, a globális átlaghőmérséklet változásaival összhangban mozogna évtizedeken keresztül – írja a medicalxpress.com.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a bolygó leghalálosabb állatai közé sorolja a szúnyogokat, mivel azok évente emberek millióinak haláláért felelős betegségeket hordoznak. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog is hordozója lehet a dengue-, a zika- és a chikungunyavírusnak, valamint további legkevesebb tucatnyi olyan betegségnek, amely a kutatók szerint komoly fenyegetéssé válhat a következő ötven évben.

A globális felmelegedés miatt előfordulhat, hogy a világ csaknem teljes népessége ki lesz téve a betegségek fenyegetésének valamikor a következő öt évtized folyamán. A kutatók szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével a trópusi területeken egész évben fennállhat, míg a világ többi részén szezonális lehet a betegségterjedés kockázata.


“Ezek a betegségek, amelyekre úgy gondolunk, mint szigorúan a trópusi területekre korlátozódó betegségekre, már most felütötték a fejüket az olyan számukra kedvező éghajlatú területeken, mint például Florida, mivel az emberek szerte a világba eljuttatják a különböző kórokozókat” – magyarázta Ryan.

“Az olyan helyeknek, mint Európa, Észak-Amerika és a trópusok magasan fekvő területei, amelyek eddig túl hűvösek voltak a vírusok számára, most olyan új betegségekkel kell szembenézniük, mint a dengue-láz” – tette hozzá Carlson.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozás által legsúlyosabban érintett térségekben, beleértve Nyugat-Afrikát és Délkelet-Ázsiát, az ázsiai tigrisszúnyogok populációjának komoly visszaesésére kell számítani.

“Ez úgy hangozhat, mint egy félig jó, félig rossz forgatókönyv, ám az az igazság, hogy ez teljes egészében rossz” – húzta alá Carlson, hozzátéve, hogy, ha egy régió túlságosan felmelegszik ahhoz, hogy a dengue-láz terjedni tudjon, akkor ott egyéb, de ugyanolyan súlyos fenyegetésekkel kell szembenézni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.