Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rátalálás a belső boldogságra – tegyünk érte!

Érdekességek2023. július 10.

Fotó: 123rf.com

A boldogság ott rejtőzik mindannyiunkban, csak rá kell találnunk… Íme 3 gyakorlat, mely a szofrológia eszköztárából merít, és a tudatos légzés, a pozitív vizualizáció, a meditáció segítségével ösztönöz a boldogság belső lelkiállapotának elérésére.  Egyúttal segít a koncentrációs képesség fejlesztésében, a fizikai és mentális aktivitás útján a sötét gondolatok elűzésében, a felgyülemlett feszültség oldásában.

1. Meditációs légzőgyakorlat – előtérben a „légzés tudatossága”

Tudatosítani magunkban a légzésünket, anélkül, hogy módosítanánk rajta, segít elterelni gyötrő gondolatainkat. Beleértve mindazt, amin folyton tépelődünk, rágódunk, és ezzel őröljük idegeinket. A gyakorlat célja a lelki nyugalom és belső boldogság megtalálása.

– Kényelmes, ülő helyzetben, csukott szemmel lélegezzünk orron át, figyelmünket a légzésre összpontosítva.
– Érezzük a levegőt, melyet beszívunk és kiengedünk az orrlyukakon keresztül, észleljük a hőmérsékletbeli különbségét is.
– Hagyjuk testünket a megszokott ritmusban lélegezni, engedjük el magunkat.
– Tudatosítsunk magunkban minden egyes légzést, egyiket a másik után. Most a jelen történése legyen a legfontosabb a számunkra, gondolatainkat, ezekre a pillanatokra irányítsuk.
– A tudatos légzés és a gondolataink közötti összhangon keresztül a nyugalom és éberség-meditáció állapotába kerülünk, túljutunk tépelődéseinken, nem azonosulva velük. Ily módon rátalálunk a belső derű forrására. 


Fotó: 123rf.com

 2. Belső mosoly – vizualizációs gyakorlat

A mosoly nagymértékben és pozitívan hat elménkre, mentális boldogságot adhat. Fokozza a hangulatjavító hormon, az endorfin termelődését a szervezetben.

– Képzeljük el, hogy nemcsak a szánkkal, hanem egész testünkkel tudunk nevetni.
– Fekvő vagy ülő helyzetben csukjuk be a szemünket, és minden kilégzéskor ürítsük ki magunkból a feszültséget.
– Ezután idézzünk fel egy örömteli emléket, vagy egy általunk rendkívüli módon kedvelt személyt.
– Tudatosan kövessük belső tekintetünkkel arcizmunk minden mozgását: érezzük, hogy az emlékezés mosolyt rajzol az arcra.
Hagyjuk továbbhaladni ezt a mosolyt lefelé a torkunk, vállunk irányába, egészen a gyomrunkig. A mosolyon keresztül az örömteli belső lét egész testünkön átsugároz.
– Figyeljünk a mosoly által kiváltott érzésekre (nyugalom, derű, boldogság…), ami sugározzon át a környezetünkben lévőkre, családtagjainkra, barátainkra is.

A fotó illusztráció: pixabay.com

3. A derű tava – vizualizációs gyakorlat

Ez a gyakorlat hasznos lehet mindnyájunknak, ha alapvetően negatívan látjuk az élet dolgait, és sokat tépelődünk magukban. Emiatt szeretnénk megszabadulni visszatérő, sötét gondolatainktól, és eljutni a belső boldogság pillanataihoz.

Fotó: pixabay.com

Lélegezzünk lassan, mélyeket. Képzeljük magunk elé egy meditálásra késztető képet, pl. egy zöldellő táj közepén egy gyönyörű tavat, melyen csónakázunk…
Hagyjuk, hogy suhanjunk a vízen ebben az elragadó környezetben, a kék ég alatt, a napsugarakat visszaverő, csillogó tó felszínén… Érezzük, hogy könnyű szellő fodrozza lágyan a vizet – mindez pozitív hangulatot árasztva.
– A „levegő tiszta”, lélegezzünk nyugodt tempóban, megtöltve a tüdőnket oxigénnel
Merüljünk el a táj adta szépség és nyugalom érzésében.
– E kép hatására elménk megnyugszik, lelki békénk visszatér. Figyeljünk rá, hogy ezt a boldogságot adó képet semmi nem teheti zavarossá.
– Ez a derűs nyugalmat árasztó, elképzelt tó a lelki gyógyulás egyik ideális helyéül szolgálhat. Amennyiben felidézése közben valóban jó mélyeket lélegzünk, és ellazulunk, az hozzájárulhat a ragyogó kép hatására ránk törő megújulási vágy és belső boldogság közeledtének pozitív érzéséhez is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.