Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reggeli feltöltődés őszi hangulatban

Érdekességek2020. október 24.

Az őszi időszakban, a sokszor borongós reggeleken nehezebben kezdjük a napot, mint nyáridőben. Főként energiánkat hiányoljuk a napkezdéshez, de rendszerint kedélyállapotunk sem kielégítő. Íme 8 módja annak, hogy megbirkózzunk a lassan sötétedő reggelekkel, és jó hangulatban kezdjük a napot. 

Fotó: pixabay.com1. Meditáljunk

A meditáció serkentheti agyfunkciónkat, növelheti energikusságunkat, így többek közt javulhat általa a koncentráló képesség és a munkahelyi hatékonyság. 

Próbáljuk ki a következő testvizsgálat (body scan) meditációt 5-10 percen át: üljünk kényelmesen, és csukjuk be a szemünket. Először figyeljünk a fejtetőnkre, és tudatosan relaxáljunk, lazítsuk el ezt a zónát. A progresszív izomlazítás során haladjunk lefelé, testrészenként. Így következzék az arc, állkapocs, nyak, váll, kar, mellkas, hát, gyomor, láb és lábfej ellazítása. Ha befejeztük, szánjunk még egy percet arra, hogy értékeljük felfrissült elménket és testünket.

2. Mozogjunk 

A testmozgás gyors út a reggeli kábaság feloldásához, a jó közérzetet biztosító endorfin hormonok felszabadításához. De ahhoz is megfelelő módszer hogy „beállítsuk” napi energiaszintünket. Ami a mozgásfajtákat illeti – bármi hasznos lehet. Pl., ha gyalog megyünk a munkahelyre (vagy akár csak az út egy részét tesszük meg gyalog), illetve még ha kitérőt is teszünk zöld területen, fokozottan feltöltődhetünk energiával. A naponta végzett reggeli torna, vagy a kerékpározás (akár a napi rutin részeként, akár hétvégeken) szintén remek lehetőség, jobb általános és mentális egészséget kölcsönöz, csökkenti a stresszt.

3.  Kerüljük a képernyőket

Korán reggel a computerünk, mobiltelefonunk, más digitális, elektronikus eszközeink mellőzése az egyik legfontosabb módja annak, hogy jól induljon a nap. Az ébredés után közvetlenül eltelt időnek ugyanis békét kell hoznia mentálisan. Ezért ilyenkor ne ellenőrizzük a közösségi médiát a laptopunkon, a híreket a telefonunkban vagy az e-maileket, amíg nem kerültünk koncentrált lelkiállapotba.


A fotó illusztráció: pixabay.comA digitális világgal való kapcsolattartás, amikor éppen felébredtünk, inkább reaktív (reflexszerű), mint proaktív (cselekvő, kezdeményező) hatással van ránk. Hiszen azonnal ki vagyunk szolgáltatva annak, ami „bejön” ezekről az eszközökről, de ha időt szánunk érzelmi állapotunk kezelésére a képernyők megnyitása előtt, az hozza meg az irányítást.

4. Csendesítsük el a tépelődés vagy vita hangjait

Ha van kedvezőtlen napkezdés, amely igénybe veszi az energiánkat, az a múltbeli eseményeken való rágódás vagy pl. már a korán reggeli vitatkozás a partnerünkkel, gyerekeinkkel. Időbe telhet, de próbáljunk állandósítani olyan lelkiállapotot, amely ezt elkerülhetővé teszi. Ha sikerül, azután megújult energiával folytathatjuk a napot.

5. Flow-élmény

Reggelente szánjunk 10 percet olyan, lehetőleg kreatív tevékenységre, mely leköt minket (pl. felnőtt kifestő egy oldalának színezése)

Hagyjuk, hogy elménk teljes mértékben elmerüljön az adott tevékenységben, és elveszítse a tér és idő érzését – ez a „flow” (áramlás) néven ismert állapot -, ami energia-összpontosítást, örömteli feltöltődést eredményez. Ez kellemesebbé teszi a napunkat, sőt, munkabírásunkat is növelheti.

6. Az érzés „átkeretezése” 

Ha stresszt érzünk az előttünk álló nap miatt, ne feledjük, hogy ez nem mindig negatív jelenség. Bizonyos stressz hatására elménk jobban összpontosít, ami növelheti a teljesítményt.

Fotó: gettyimages.comIsmerjük fel, hogy nem lehet ellenőrizni, mennyi stressz várható, de azt irányíthatjuk, miként reagálunk rá. Amikor az elkövetkező napra gondolunk, az elménk az egyik gondolatról a legrosszabb eshetőségre „ugorhat át”. De valahányszor negatív érzésünk támad, gyakoroljuk a váltást (ez az érzés „átkeretezése”, átváltoztatása).

Ha pl. azt érezzük, hogy az átlagosnál sokkal több intézendőnk lesz aznap a munkahelyen, és nem tudunk vele megbirkózni, változtassunk gondolatunkon pozitív irányban, értelmezzük újra. Mondjuk el pl. magunkban: „nagyon sok e-mailt kapok ma – feldolgozom, amennyi csak tőlem telik, képes vagyok végezni a mai munkával.”

7. Érezzünk hálát

A hála pozitív energiát adhat azzal, hogy segít elménket elfordítani a töprengéstől. Pl. ahelyett, hogy a reggeli tea készítése közben idegesen tépelődnénk bizonyos, aznap ránk váró feladatokkal kapcsolatban, álljunk meg, és próbáljunk három olyan dologra, amiért hálásak vagyunk. Lehet az pl., hogy az egészségünkkel nincs baj, szép otthonunk, vagy akár finom tea vár ránk…

Másik megoldás lehet a pozitív szándék. hogy gondolkozzunk el azon, mi tenné kellemesebbé az adott napot.

8.  Végezzünk légzőgyakorlatot 

Ha nyugtalannak érezzük magunkat, a lélegzetünk rövidebbé és felületesebbé válhat, a mellkasból fakadóan. Amennyiben ez szokásosunkká válik, elveszíthetjük a mély lélegzés képességét, ami energiahiányhoz vezethet. Megfelelő (pl. hasi légzést előtérbe helyező) légzőgyakorlatokkal kezdve a napot, „átállíthatjuk” magunkat egy helyes, egészséges légzési mintára, és feltölthetjük testünket energiával egy adott időszakra…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.