Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reggeli feltöltődés őszi hangulatban

Érdekességek2020. október 24.

Az őszi időszakban, a sokszor borongós reggeleken nehezebben kezdjük a napot, mint nyáridőben. Főként energiánkat hiányoljuk a napkezdéshez, de rendszerint kedélyállapotunk sem kielégítő. Íme 8 módja annak, hogy megbirkózzunk a lassan sötétedő reggelekkel, és jó hangulatban kezdjük a napot. 

Fotó: pixabay.com1. Meditáljunk

A meditáció serkentheti agyfunkciónkat, növelheti energikusságunkat, így többek közt javulhat általa a koncentráló képesség és a munkahelyi hatékonyság. 

Próbáljuk ki a következő testvizsgálat (body scan) meditációt 5-10 percen át: üljünk kényelmesen, és csukjuk be a szemünket. Először figyeljünk a fejtetőnkre, és tudatosan relaxáljunk, lazítsuk el ezt a zónát. A progresszív izomlazítás során haladjunk lefelé, testrészenként. Így következzék az arc, állkapocs, nyak, váll, kar, mellkas, hát, gyomor, láb és lábfej ellazítása. Ha befejeztük, szánjunk még egy percet arra, hogy értékeljük felfrissült elménket és testünket.

2. Mozogjunk 

A testmozgás gyors út a reggeli kábaság feloldásához, a jó közérzetet biztosító endorfin hormonok felszabadításához. De ahhoz is megfelelő módszer hogy „beállítsuk” napi energiaszintünket. Ami a mozgásfajtákat illeti – bármi hasznos lehet. Pl., ha gyalog megyünk a munkahelyre (vagy akár csak az út egy részét tesszük meg gyalog), illetve még ha kitérőt is teszünk zöld területen, fokozottan feltöltődhetünk energiával. A naponta végzett reggeli torna, vagy a kerékpározás (akár a napi rutin részeként, akár hétvégeken) szintén remek lehetőség, jobb általános és mentális egészséget kölcsönöz, csökkenti a stresszt.

3.  Kerüljük a képernyőket

Korán reggel a computerünk, mobiltelefonunk, más digitális, elektronikus eszközeink mellőzése az egyik legfontosabb módja annak, hogy jól induljon a nap. Az ébredés után közvetlenül eltelt időnek ugyanis békét kell hoznia mentálisan. Ezért ilyenkor ne ellenőrizzük a közösségi médiát a laptopunkon, a híreket a telefonunkban vagy az e-maileket, amíg nem kerültünk koncentrált lelkiállapotba.


A fotó illusztráció: pixabay.comA digitális világgal való kapcsolattartás, amikor éppen felébredtünk, inkább reaktív (reflexszerű), mint proaktív (cselekvő, kezdeményező) hatással van ránk. Hiszen azonnal ki vagyunk szolgáltatva annak, ami „bejön” ezekről az eszközökről, de ha időt szánunk érzelmi állapotunk kezelésére a képernyők megnyitása előtt, az hozza meg az irányítást.

4. Csendesítsük el a tépelődés vagy vita hangjait

Ha van kedvezőtlen napkezdés, amely igénybe veszi az energiánkat, az a múltbeli eseményeken való rágódás vagy pl. már a korán reggeli vitatkozás a partnerünkkel, gyerekeinkkel. Időbe telhet, de próbáljunk állandósítani olyan lelkiállapotot, amely ezt elkerülhetővé teszi. Ha sikerül, azután megújult energiával folytathatjuk a napot.

5. Flow-élmény

Reggelente szánjunk 10 percet olyan, lehetőleg kreatív tevékenységre, mely leköt minket (pl. felnőtt kifestő egy oldalának színezése)

Hagyjuk, hogy elménk teljes mértékben elmerüljön az adott tevékenységben, és elveszítse a tér és idő érzését – ez a „flow” (áramlás) néven ismert állapot -, ami energia-összpontosítást, örömteli feltöltődést eredményez. Ez kellemesebbé teszi a napunkat, sőt, munkabírásunkat is növelheti.

6. Az érzés „átkeretezése” 

Ha stresszt érzünk az előttünk álló nap miatt, ne feledjük, hogy ez nem mindig negatív jelenség. Bizonyos stressz hatására elménk jobban összpontosít, ami növelheti a teljesítményt.

Fotó: gettyimages.comIsmerjük fel, hogy nem lehet ellenőrizni, mennyi stressz várható, de azt irányíthatjuk, miként reagálunk rá. Amikor az elkövetkező napra gondolunk, az elménk az egyik gondolatról a legrosszabb eshetőségre „ugorhat át”. De valahányszor negatív érzésünk támad, gyakoroljuk a váltást (ez az érzés „átkeretezése”, átváltoztatása).

Ha pl. azt érezzük, hogy az átlagosnál sokkal több intézendőnk lesz aznap a munkahelyen, és nem tudunk vele megbirkózni, változtassunk gondolatunkon pozitív irányban, értelmezzük újra. Mondjuk el pl. magunkban: „nagyon sok e-mailt kapok ma – feldolgozom, amennyi csak tőlem telik, képes vagyok végezni a mai munkával.”

7. Érezzünk hálát

A hála pozitív energiát adhat azzal, hogy segít elménket elfordítani a töprengéstől. Pl. ahelyett, hogy a reggeli tea készítése közben idegesen tépelődnénk bizonyos, aznap ránk váró feladatokkal kapcsolatban, álljunk meg, és próbáljunk három olyan dologra, amiért hálásak vagyunk. Lehet az pl., hogy az egészségünkkel nincs baj, szép otthonunk, vagy akár finom tea vár ránk…

Másik megoldás lehet a pozitív szándék. hogy gondolkozzunk el azon, mi tenné kellemesebbé az adott napot.

8.  Végezzünk légzőgyakorlatot 

Ha nyugtalannak érezzük magunkat, a lélegzetünk rövidebbé és felületesebbé válhat, a mellkasból fakadóan. Amennyiben ez szokásosunkká válik, elveszíthetjük a mély lélegzés képességét, ami energiahiányhoz vezethet. Megfelelő (pl. hasi légzést előtérbe helyező) légzőgyakorlatokkal kezdve a napot, „átállíthatjuk” magunkat egy helyes, egészséges légzési mintára, és feltölthetjük testünket energiával egy adott időszakra…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.