Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reggeli torokfájás – mi okozhatja?

Érdekességek2020. március 30.

Vegye komolyan, ha nincs egyéb, légúti betegségre utaló tünete, de reggelenként torokfájásra ébred! Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, mi az a két gyakori ok, ami a reggeli torokfájást okozza.

Fotó: 123rf.comReggeli torokfájás – nehezen múlik el

Napok vagy talán hetek óta reggelenként arra ébred, hogy fáj, száraz vagy kapar a torka? Vízért, teáért nyúl, kávét készít, hogy a kellemetlen érzéstől szabaduljon? A torokfájás aztán a nap folyamán fokozatosan megszűnik, de a következő nap, megint ezzel ébred. A hosszabb ideje fennálló panaszoknak több oka is lehet, de gyakran krónikus orrdugulásra, horkolásra vagy reflux-ra lehet visszavezetni a megjelenését.

Nyitott szájjal alszik

Ha nátha esetén eldugul az orrunk, ahogy az orrspray hatása múlik, újra nem kapunk levegőt. Ilyenkor a szájon át lélegzünk, emiatt azonban a torok kiszárad. Ilyenkor sok folyadékot kívánunk, gyakran éjszaka is felébredünk az orrdugulás, torokfájás miatt, de szerencsére, a légúti betegség megszűnésével elmúlik a torokfájás is. 

Tartós éjszakai orrdugulás jelentkezhet orrpolip, orrsövényferdülés és orrkagyló megnagyobbodás miatt is, de lehet légúti allergia tünete is. A téli időszakban a beltéri allergének – poratka, penészgomba és háziállatok szőre – okoznak panaszokat. 

„Anatómiai okokból fekvő testhelyzetben az orrdugulás intenzívebben jelentkezik. Ha fennáll valamilyen kezelést igénylő fül-orr-gégészeti elváltozás, ami orrdugulást okoz, gyakran a reggeli torokfájás hívja fel rá a figyelmet. Ilyen probléma lehet akár a horkolás is, vagy a komolyabb szövődményekkel is járó alvási apnoe kórkép is.” 

Túl sok gyomorsav

Reflux betegség esetén a nyelőcső záróizmának túlzott renyhesége miatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, egészen a garatig is visszajuthat. Fekvő testhelyzetben a reflux tünetei erősödnek, ám nem mindenkinél jelentkeznek a tipikus tünetek.

„A betegséget az erős gyomorégéssel, mellkasi égő érzéssel, gyakori böfögéssel, rossz szájízzel azonosítjuk, pedig létezik egy másik formája is, a néma reflux. Ilyenkor a jellegzetes tünetek hiányoznak, gyakran csak a légúti tünetek – torokfájás, köhögés, visszatérő arcüreggyulladás – hívják fel rá a figyelmet.”


A reggeli torokfájás kivizsgálása és kezelése

A kiváltó okok feltérképezésével és kezelésével a reggeli torokfájás is megszüntethető.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.