Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rekedtség: mikor forduljon orvoshoz?

Érdekességek2017. június 26.

Légúti fertőzés, rossz hangképzés, reflux vagy pajzsmirigybetegség következménye is lehet. Az elhúzódó rekedtség hátterében komolyabb elváltozások állhatnak, melyek megfelelő kezelés nélkül csak rosszabbodnak.

Banális okok és fertőzések

A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a vírusfertőzés is. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet – figyelmeztet dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés. Rossz szokás, vagy betegségek tünete is lehet a krákogás, mely szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.

Daganatot is jelezhet

A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség súlyos betegségeket, például gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhat reflux betegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz. Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt. Pajzsmirigy megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.

 


Gyermekkorban is előfordulhat

A  hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk. A juvenilis diszfónia,  a gyermekkori panaszok leggyakoribb formája  is tartós rekedtség képében jelentkezik. A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben résztvevő izmok renyhesége is - magyarázza dr. Holpert Valéria, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Fül-orr-gége Központ Év Kiváló Orvosa díjat. Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet. A kezelés mindkét esetben hasonló módon: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.

Mikor forduljon orvoshoz?

A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A következő esetekben a fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt:
- gyermekkorban jelentkező, elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség esetén,
- ha a rekedtség több hete tart,
- nyelési panaszokkal, fájdalommal, köhögéssel társul,
- ha dohányzik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.