Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rendszeres testmozgás: hogyan maradjunk motiváltak?

Érdekességek2019. október 16.

Fotó: 123rf.com

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy nagy lendülettel belevágtunk a rendszeres testmozgásba, egy körültekintéssel kiválasztott sportág gyakorlásába – aztán egyre csökkent a lelkesedés… Állandó kifogások mellett lassan elmaradtak az edzések, és nem sikerült, vagy nagyon nehéz volt az újrakezdés. Pedig tudnunk kell, hogy a motiváció az egyik legfontosabb tényezője a kitartóan végzett fizikai aktivitásnak, és ha már nem rendelkezünk vele, ne csodálkozzunk a sikertelenségen. De miképp maradjunk minél tovább motiváltak? Íme néhány jó tanács hozzá.

Induláskor ne erőltessük meg magunkat!
Ha kezdetben szívesen sportolunk, szeretjük a választott testmozgás-fajtát, általában sokkal kevesebb probléma merül fel a rendszerességgel a későbbiekben is. Amikor viszont nincs sok kedvünk hozzá, de azt tartjuk szem előtt, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz egészségnek, bár fontos motiváció, nem elegendő a kitartáshoz. Tennünk kell ellene, hogy idő előtt elkedvetlenedjünk!

Amennyiben eddig rendszeresen nem sportoltunk, vagy több év kihagyás után szeretnénk újrakezdeni, nagyon lényeges tényező, hogy fokozatosan vágjunk bele. Amellett törekedjünk rá, hogy ne nagy erőkifejtést igénylő, hosszú ideig tartó fizikai aktivitással induljunk, hanem erőnlétünknek megfelelő, könnyen megvalósítható formában.

Ez a két tényező kezdetben meghatározó lehet annak érdekében, hogy ne bátortalanodjunk el már az első edzéseken, tornaórákon. A fontos az, hogy minden alkalommal úgy érezzük: úton vagyunk a siker felé. Ügyeljünk rá, hogy rövid (akár 10 perces) tréningekkel kezdjük az első héten – ami könnyedén megy – , majd a rákövetkező héten növeljük 15 percesre, míg el nem érjük a kívánt időtartamot, a kellemes testmozgással fenntartható, jó fizikai állapot elérése érdekében.


A hangsúly legyen a rendszerességen!
Több rövid edzés rendszeresen többet ér, mint időnként néhány hosszú, kisebb-nagyobb kihagyásokkal – mondják a sportszakemberek. A fokozatos haladáshoz és a kedvet adó, motivációt fenntartó eredményességhez ideális, ha felvesszük a heti 3 edzés ritmusát, arányosan elosztva, kellő időt hagyva a sportfoglalkozások között. Ebben az ütemben, még ha testünknek kezdetben nincs is ideje az átállásra, érezni fogjuk a változást, már az első hetektől kezdve.

Az izmok „életre kelnek”, némi izomláz is megjelenhet a tagjainkban – és ha a szabadban sportolunk, teleszívjuk a tüdőnket friss levegővel, javul a közérzetünk, este pedig jobban alszunk. Ez mind folyamatos motivációt jelent, és lassanként már nem tudunk meglenni rendszeres testmozgás nélkül…

Készítsünk edzési tervet, és tartsuk is be!
Tervezni, készülni az edzésekre a legjobb módja annak, hogy ne hagyjunk ki egyet sem. Ahogy beütemezünk egy-egy találkozót, megbeszélést, ugyanúgy írjuk be a napirendünkbe, vagy a mobilunk naptárjába a sportórákat. A szakemberek azt is tanácsolják, hogy ha van időnk és türelmünk, vezessünk naplót az egyes edzésekről, ami segít felmérni, mennyit haladtunk előre.

Egyúttal hozzájárul az elérendő célok meghatározásához, a fejlődési lépcsőfokok globális áttekintéséhez – és így elkerülhető az időről időre fellépő elkedvetlenedés, demotiváltság. (Egyes felmérések szerint a legtöbben három hónap után a leginkább hajlamosak a rendszeres testmozgás abbahagyásra.)

Váltogassuk a célokat!
Még ha egyetlen fajta testedzést is végzünk rendszeresen (pld. biciklizünk, futunk, úszunk stb.), tűzzünk ki magunk elé különböző célokat (a megtett távolság növelése, a teljesítési idő csökkentése, vagy más testmozgás választása párhuzamosan stb.), hogy elkerüljük a rutin egyhangúságát.

Ilyen esetekben könnyebb a motiváltság fenntartása, miközben ajánlott kikérni az edző, tornatanár, esetleg orvosunk tanácsát, nehogy az erőnlétünket meghaladó eredményekre építsünk. Amikor a tempóra koncentrálunk, ne feledjük, hogy időközönként változtassunk rajta, tartsunk szüneteket, bármilyen sportágról is van szó. Ha pedig szeretünk zenére edzeni, változtassunk a számok listáján, mert akkor új élményekkel telítődhetünk – mindenképp éljünk a lehetőséggel!

Keressünk társat a sportoláshoz!
A felmérések szerint azok, akik egy vagy több partnert találnak a sportoláshoz, a rendszeres testmozgáshoz, sokkal kitartóbbak, jobban motiváltak. A sporttárs ugyanis egyfajta biztosítékot jelent a részvételre, növeli kötelességtudatunkat. Hiszen, ha megígértük a közös edzést a (csapat)társunknak, kevésbé leszünk hajlamosak az óra kihagyására, nem keresünk ürügyet magunknak a távolmaradásra, akár az utolsó percben.

Olyan megoldás is lehet egyes sportágakban (pld. úszás, tenisz) hogy az első időkben a velünk azonos fokon álló, néhány társunkkal összefogva saját edzőt alkalmazunk. Ha kezdők vagyunk például, az ilyen szakképzett tréner nagyon hasznos lehet a haladási ritmus meghatározása, a kitűzött céloknak leginkább megfelelő, speciálisan megszabott edzési terv elkészítése szempontjából. A kis létszám miatt pedig több figyelem jut mindenkinek, ami jelentős motiváló tényező.

Orvosi vizsgálat: kinek ajánlott?
A rendszeres sportolás, testmozgás megkezdése előtt mindenkinek hasznos lehet, de egyes szakvélemények szerint a 35 év feletti férfiak, és 45 éven túli nők esetében különösen ajánlott az egészségi állapot felmérése. Erőnlétünktől függően az orvosok javaslatot tesznek a sportág, mozgásforma megválasztására, intenzitására és gyakoriságára.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.