Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Repedtsarkúak, sorakozó! Szandálszezon és a sarok bőrének ápolása

Érdekességek2021. július 26.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Pocsék cipőben - esetleg a lábujjak közt pántos flip-flopban várni a nyarat? Ennek semmi értelme! A sarokrepesztő divatcsukák helyett a jó cipő, az érzékeny lábfejekre pedig a megelőzés a megoldás. Szakértői tanácsok a töredezett sarok ellen.  

Nem vagy egyedül! Nem csak Te nem tudod hordani a flip-flop papucsot!

Az emberek normális többsége nem szereti, ha a két lába ujja közt izgatja valami a bőrét. Egy-egy vízhólyagnál nagyobb bajt is tud okozni az ilyen papucs, mivel a lábujjak között kialakuló sebek könnyen elfertőződhetnek nehezen gyógyuló orbáncot okozó baktériumokkal. Az efféle fertőzések a lábujjak közötti repedések, sebek körül gyakoribbak, mint a saroktájékon. A lábujjak közt kialakulhat sipoly, bőrkeményedés is. Aki tehát úgy érzi, hogy ez nem az ő divatja, helyesen gondolkodik!

Öröklött tényező

Az, hogy kinek mennyire szarusodik a bőr a sarkán, részben öröklés kérdése, s csak másodsorban az ápolásé. Aki erre hajlamos, jobban oda kell figyelnie. Fokozott szarusodás észlelhető elsősorban azokon a helyeken, ahol a bőr nagyobb mechanikai igénybevételnek van kitéve, pl., ahol a cipő nyom. Ugyanígy, ha a lábnak statikai problémái vannak, csontkinövés, bütyök vagy lúdtalp, akkor a terhelés nem az egészséges egyenletességgel oszlik meg a talpon, ami szintén hozzájárul a vérrel rosszabbul ellátott, szarusodásra hajlamosabb bőrfelületek elkülönüléséhez.

A jó cipő fél siker!

Természetesen a bőrkeményedések kialakulásában közrejátszik az is, milyen cipőt hordunk. Az érzékeny bőrűek cipője legyen különösen puha bőrből készült, párnázott talpú. Még alapvetőbb követelmény, hogy sehol se nyomjon. A betétes cipő csak akkor jó, ha teljesen a talphoz van szabva. A sarkat teljesen szabadon hagyó, pántos szandálokba biztosan nem izzad bele a láb, viszont könnyebben kiszárad, amit csak tetéz az a por és piszok, ami így akadálytalanul tapad rá a sarokra, tovább szárít, ezért aztán nagyon sokaknál elkerülhetetlen, hogy véresre repedjen a bőr. Aki örökölte a sarok kirepedezésére való hajlamot, legjobb, ha nem hord csúszda-szerű cipőket, kerüli a túl magas sarkokat.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Tippek a sarok bőrének ápolásához, a szép lábfej megőrzéséhez:

  1. Ha csak lehet, pl. otthon, hordjunk pamut zoknit. Nyáron a zokni szintén előírás – még a szexuálisan lelombozó „titkok zokni” is jobb a semminél! Férfiaknak és nőknek egyaránt érvényes szabály az öltözködésben: mezítláb nincs elegáns ember!
     
  2. A berepedésre hajlamos lábra ne húzzunk több nap egymásután lapos talpú, nyitott szandált, papucsot, váltogassuk zárt sarokrészű cipővel, félig zárt szandállal.
     
  3. A lábat rendszeresen ki kell áztatni samponos, vagy speciálisan lábáztatásra való lábfürdős, fürdősós vízben és leszedni róla a bőrkeményedéseket habkővel vagy reszelővel. Segíthet egy kis bőrradír is- akár minden fürdésnél. (egyszerű sós radírozás, vagy őrölt növényi magvakból készült házi radírral is tökéletes eredményt érhetünk el!) 
     
  4. A lábáztatásra nagyszerű a krumpli főzővize, esetleg némi zsályával megbolondítva.
     
  5. Fürdés, lábmosás után legalább testápolóval, vagy még inkább kifejezetten lábápoló balzsammal bekenni a lábat. Vannak szaruoldó komponenst tartalmazó készítmények kifejezetten lábra.
     
  6. Fürdés és ápolókrémes bekenés után 1-2 órára célszerű zoknit – mégpedig fehér pamutzoknit - húzni, hogy a hatóanyagok jól beszívódhassanak.
     
  7. A már berepedt részekre fertőtlenítő és hámosító krémeket érdemes kenni, ilyen lehet a körömvirág kenőcs, vagy az aloés lábápoló balzsam.

     
  8. Azoknál, akiknél a bőrkeményedéseknek legalább egy része statikai problémákra is visszavezethető, érdemes azokat korrigálni, ez magyarul azt jelenti, hogy tartásjavító tornán, esetleg kiropraktőrnél tett látogatás után a járáson magán kell változtatni.
     
  9. Hordjunk lehetőleg kívül-belül bőrből készült cipőket, amik optimálisabban szellőznek a műbőr- és műanyagcipőknél, vagy válasszunk olyan műanyagokat, melyeket kifejezetten ezen célra fejlesztettek ki.
     
  10. A szakember által végzett talpmasszázs fokozza a vérkeringést és gátolja a vastag szaruréteg képződését. Talpmasszázst – frissítő jelleggel – a pedikűrös is alkalmazhat, nem csupán a talpmasszőr természetgyógyász.
     
  11. Ugyanilyen jótékony hatása van a testmozgásnak, az alkalmas futócipőben végzett futásnak, gyaloglásnak is.
     
  12. Krónikus esetben nem szégyen felkeresni a problémával a bőrgyógyászt, aki olyan patikában készített, speciális krémeket is fel tud írni, amelyek drogériákban nem kaphatók. Megelőzik a fertőzést - és egyáltalán a bőr berepedését -, segítik a sebgyógyulást.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

A problémán nagyon sokat segíthet, ha folyamatosan járunk megfelelő képzettségű pedikűröshöz és megfelelő minőségű cipőt viselünk, melyeket gyakran váltogatunk. A divatos cipőket hagyjuk az alkalmakra, a hétköznapokra két funkciós, elegáns, de elsősorban kényelmes cipőt válasszunk.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.