Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Reumás csomók: mi a teendő velük?

Érdekességek2024. november 28.

A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal. 

Fotó: 123rf.comA bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.

A rheumatoid arthritiszról dióhéjban

–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.

A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.

Reumás csomók 

A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre.  Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.

A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.


A reumás csomók általában nem igényelnek speciális kezelést

A reumás csomók általában jóindulatúak, amelyek a legtöbb esetben nem igényelnek speciális kezelést, elegendő a betegség kontrollálása. A kezelésnek ellenálló, fertőzött vagy fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okozó, nagyobb méretű csomók esetében kortikoszteroid injekciók alkalmazása vagy a csomók sebészeti eltávolítása jöhet szóba. Sajnos azonban még ennek ellenére is számíthatnak a betegek a csomók kiújulására.

–Bár a reumás csomók többnyire ártalmatlan és fájdalommentes elváltozások, ha a sokízületi gyulladással diagnosztizált beteg újabb bőr alatti elváltozást, csomót fedez fel a testén, mindenképpen jelezze kezelőorvosának, hiszen más mögöttes okok (pl. köszvény, kalciumlerakódás) is meghúzódhatnak a háttérben – hívja fel az érintettek figyelmét Dr. Kiss Csaba.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.