Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Riasztó remegés: Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség

Érdekességek2019. december 14.

A Parkinson-kórt legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek.

Fotó: 123rf.comNyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat. 

Hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?

Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult

A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben a külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.


Hogyan kezelhető a kór?

A betegség összetettségét jelzi, hogy a dopaminhiány helyreállításával a tünetek nem szüntethetőek meg végleg, de jól kezelhetőek, progressziójuk lassítható. Minden betegnek személyre szabottan állítják össze a kezelését. Szerencsére ma már a fejlett orvostudománynak köszönhetően léteznek olyan készítmények, amelyet naponta egyszer kell csak beszedni, és a lassú felszívódásának köszönhetően folyamatosan fejtik ki hatásukat. A gyógyszeres kezelést javasolt kombinálni hagyományos terápiákkal, mint például a fizioterápia vagy a beszédterápia. A Tai Chi és a jóga is pozitív hatással lehetnek a tünetek kezelésére. Néhány betegnél a tünetek enyhíthetőek idegsebészeti beavatkozással. 

Mivel akár évekig is elhúzódhat, amíg a sejtek károsodásának folyamata eljut addig a fázisig, amikor már a betegek mindennapi életvitelét befolyásolja, az időben elkezdett kezelés meghatározó, mert lelassíthatja a folyamatot. Emellett fontos még, hogy a betegek ne hagyják el magukat, és egyaránt foglalkozzanak mind a testi, mind a lelki egészségükkel! 


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.