Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Roham az idősotthonokban

Érdekességek2025. február 17.

Az idős magyarok harmada magányosnak érzi magát, 70%-uk bizonyos körülmények között szívesen vonulna otthonba, de akár 2 év is lehet a várakozási idő. 

Roham az idősotthonokban - Fotó: peopleimages12 © 123RF.comSzakértők arra hívják fel az érintettek és a hozzátartozók figyelmét, hogy érdemes az idősotthoni férőhelyről időben gondoskodni.
„Sokan az ünnepi időszakban szembesülnek azzal, hogy idős hozzátartozójuk 24 órás felügyelet mellett, gondoskodó környezetben lenne csak biztonságban. Gyakran az érintettek is ekkor ismerik fel, hogy javulhatna az életminőségük, ha folyamatos egészségügyi ellátásban részesülnének, és mindig figyelnének rájuk – mondta el Szebenszki Balázs, az Irmák vezetője. – A szokásosnál is több megkeresést kapunk az ünnepek elteltével mind az otthonba bekerülni kívánó idős személyektől, mind pedig a hozzátartozóktól. A férőhelyek iránt mindenhol hatalmas az érdeklődés. Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően mi az otthonainkban akár azonnali férőhelyeket is tudunk biztosítani, azonban ez messze nem általános: az ország több pontján akár 2 év is lehet a várakozási idő” – tette hozzá. A szakértő hangsúlyozza, hogy a prevenció a legfontosabb. A felkészülést az időskori ellátásra már akkor el kell kezdeni, amikor az érintett még fizikai és mentális ereje teljes birtokában van.
A szakértők arra biztatnak mindenkit, hogy idejében készüljön fel és ne várja meg saját vagy szerettei mentális/fizikai hanyatlását. A belépéshez szükséges dokumentáció kitöltése semmilyen kötelezettséggel nem jár, azonban biztosítja azt, hogy az érdeklődő felkerüljön a várólistára.
A téma sokakat érint. Az Irmák Nonprofit Kft. 2022-ben készített felmérése szerint a 60–79 évesek 28%-a él egyedül, és ennek a korosztálynak a harmadát (34%) olykor maga alá gyűri a magány. A lakosság egy számottevő része próbál meg korszerűtlen, alig fűtött lakásban túlélni, védtelenségüket pedig gyakran fokozza, hogy nincsenek hozzátartozóik, vagy azok nem tudnak velük időt tölteni. Az idősek 70%-a a felmérések szerint bizonyos körülmények esetén szívesen vonulna otthonba.
Az idősotthon a biztonságon túl otthont és társaságot is ad az idős embereknek – a karácsonyi időszakban is. „Az intézmény falain belül igyekszünk ünnepi hangulatot teremteni, hogy a lakóink átélhessék régebbi karácsonyaik légkörét. Aki szeretné, természetesen a szeretteivel töltheti a karácsonyt. Aki az intézmény falain belül marad, és társaságra vágyik, nálunk soha nincs egyedül. A társas kapcsolatok elősegítik a mentális állapot javulását, ami a fizikai állapotot is javíthatja” – mondta el dr. Pakucs Mónika intézményi orvos.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)