Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Romlik gyermeke iskolai teljesítménye? Lehet, hogy a pajzsmirigyével van baj!

Érdekességek2017. október 13.

A pajzsmirigyzavarok igen változatos tüneteket produkálnak, és sokszor olyannyira apró figyelmeztető jelei vannak, hogy az ember könnyen átsiklik rajtuk. Ilyen lehet például a gyerek iskolai teljesítményének romlása is, ami olykor pajzsmirigy alulműködés következménye. Hogy milyen tünetekre érdemes ezen kívül figyelni, és hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Pajzsmirigyzavarok gyermekkorban

A pajzsmirigy problémái igen gyakori betegségnek számítanak a felnőttek körében, ám a gyermek endokrinológiai szakrendelésen lévők nagy része is a szerv elégtelen működésében szenved. Bár ritkán, de előfordulhat a pajzsmirigy túlműködése is, ám a fiatalabb korosztály tagjait jellemzően a csökkent hormontermelődése sújtja, ami lehet veleszületett és szerzett állapot is. Előbbi esetben már a gyermek igen korai életszakaszában diagnosztizálják a betegséget (újszülöttkori szűrés), míg a szerzett pajzsmirigyzavarra általában serdülőkorban derül fény.


Mikor gyanakodjon pajzsmirigy alulműködésre gyermekénél?

Csecsemő, illetve kisgyermekkorban a gyakori székrekedés, sápadt bőr, a növekedés és a súlygyarapodás lelassulása utal legtöbbször pajzsmirigy alulműködésre. Később, a serdülő korosztály tagjainál figyelemfelkeltő lehet a fokozott aluszékonyság, a normál étvágy melletti hízás, depresszió, hajhullás, valamint a romló iskolai teljesítmény. Sajnos a pubertással bekövetkező normálisnak tekinthető hormonális változások szintén okozhatnak hasonló tüneteket, így a probléma sokáig rejtve maradhat – mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa, aki hozzátette, később, a lányoknál menstruációs zavarok is jelezhetik a pajzsmirigy problémát.

Mindezeken kívül a gyerekeknél is kialakulhat pajzsmirigy megnagyobbodás, mely szintén együtt járhat a szerv elégtelen hormontermelésével. A strúma gyakran szabad szemmel is látható, valamint kitapintható, és hátterében általában jódhiány áll.

Nem elég a TSH érték mérése

A pajzsmirigy funkciókról elsősorban a TSH (agyalapi mirigy hormon, amely a pajzsmirigy hormontermelését szabályozza) értéke ad felvilágosítást, ám a diagnózis pontos felállításához szükség van ezen kívül a pajzsmirigyhormonok: T3 (trijódthyronin), T4 (thyroxin), valamint a pajzsmirigy elleni antitestek (anti-TPO, anti-Tg) szintjének meghatározására is. Mindezt endokrinológus szakorvos javaslatára kiegészítheti a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata is. A gyermekkori pajzsmirigy alulműködésben az esetek többségében élethosszig tartó hormonpótlás szükséges.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.