Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Romló jegyek az iskolában – A pajzsmirigy is lehet a hibás?

Érdekességek2017. június 11.

A pajzsmirigyzavarok igen változatos tüneteket produkálnak, és sokszor olyannyira apró figyelmeztető jelei vannak, hogy az ember könnyen átsiklik rajtuk. Ilyen lehet például a gyerek iskolai teljesítményének romlása is, ami olykor pajzsmirigy-alulműködés következménye. Hogy milyen tünetekre érdemes ezen kívül figyelni, és hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Pajzsmirigyzavarok a kicsiknél

A pajzsmirigy problémái igen gyakori betegségnek számítanak a felnőttek körében, ám a gyermekendokrinológiai szakrendelésen lévők nagy része is a szerv elégtelen működésében szenved. Bár ritkán, de előfordulhat a pajzsmirigy túlműködése is, ám a fiatalabb korosztály tagjait jellemzően a csökkent hormontermelődése sújtja, ami lehet veleszületett és szerzett állapot is. Előbbi esetben már a gyermek igen korai életszakaszában diagnosztizálják a betegséget (újszülöttkori szűrés), míg a szerzett pajzsmirigyzavarra általában serdülőkorban derül fény.

A pajzsmirigy alulműködés az egész szervrendszerre negatív hatást gyakorol, ezért fontos a terápia mielőbbi megkezdése, különösképp csecsemőkorban. Hiszen pajzsmirigyhormonok hiányának következtében a csecsemőknél normál ütemű növekedés és a fejlődés lelassulhat, valamint mentális retardáció is bekövetkezhet.

Az iskolás korban diagnosztizált pajzsmirigyzavarnak már szerencsére nincs hasonló következménye, ám igen kellemetlen tüneteket, később pedig akár meddőséget és egyéb egészségügyi problémákat is okozhat, így a kezelése minden korosztály számára kiemelt jelentőséggel bír.


Mikor gyanakodjon pajzsmirigy-alulműködésre gyermekénél?

Csecsemő, illetve kisgyermekkorban a gyakori székrekedés, sápadt bőr, a növekedés és a súlygyarapodás lelassulása utal legtöbbször pajzsmirigy-alulműködésre. Később, a serdülő korosztály tagjainál figyelemfelkeltő lehet a fokozott aluszékonyság, a normál étvágy melletti hízás, depresszió, hajhullás, valamint a romló iskolai teljesítmény. Sajnos a pubertással bekövetkező normálisnak tekinthető hormonális változások szintén okozhatnak hasonló tüneteket, így a probléma sokáig rejtve maradhat – mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa, aki hozzátette, később, a lányoknál menstruációs zavarok is jelezhetik a pajzsmirigy problémát.

Mindezeken kívül a gyerekeknél is kialakulhat pajzsmirigy-megnagyobbodás, mely szintén együtt járhat a szerv elégtelen hormontermelésével. A strúma gyakran szabad szemmel is látható, valamint kitapintható, és hátterében általában jódhiány áll.

Nem elég a TSH érték mérése

A pajzsmirigyfunkciókról elsősorban a TSH (agyalapi mirigy hormon, amely a pajzsmirigy hormontermelését szabályozza) értéke ad felvilágosítást, ám a diagnózis pontos felállításához szükség van ezen kívül a pajzsmirigyhormonok: T3 (trijódthyronin), T4 (thyroxin), valamint a pajzsmirigy elleni antitestek (anti-TPO, anti-Tg) szintjének meghatározására is. Mindezt endokrinológus szakorvos javaslatára kiegészítheti a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata is. A gyermekkori pajzsmirigy-alulműködésben az esetek többségében élethosszig tartó hormonpótlás szükséges.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.