Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rontja a diákok teljesítményét az iskolai zaklatás

Érdekességek2017. március 03.

Csökkenti a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, saját képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás egy új tanulmány szerint.

Az Amerikai Pszichológusok Társasága tanulmánya elkészítéséhez több száz gyerek életét követte végig óvodáskortól a középiskoláig. Eredményeiket a Journal of Educational Psychology című szaklapban mutatták be.

Súlyosabbak a bajok az általánosban

Noha az iskolai kegyetlenkedést (bullying) a tömegkultúra gyakrabban ábrázolja középiskolai jelenségként, a kutatás szerint sokkal súlyosabb és gyakoribb az általános iskolákban, és fokozatosan ritkul, ahogy nőnek a gyerekek – írja a Science Daily online tudományos lap.

Rengeteg gyerek szenved az iskolai kegyetlenkedés miatt

A résztvevő gyerekek 24 százaléka szenvedett el iskolai évei alatt hosszan tartó kegyetlenkedést, ami összefüggést mutatott gyenge tanulmányi teljesítményükkel és csökkent iskolai aktivitásukkal – mondta el Gary Ladd vezető kutató, az Arizonai Állami Egyetem professzora.

“Nagyon nyugtalanító, hogy ilyen sok gyerek érzi magát kegyetlenkedés áldozatának az iskolában. A tanároknak és a szülőknek fontos tudni, hogy az esetek száma ritkul az évek során, de néhány gyerek örökké szenvedni fog amiatt, amit iskolai évei alatt elszenvedett” – vélte Ladd.

A jelenséget vizsgáló legtöbb tanulmány csak viszonylag rövid ideig kísérte figyelemmel a diákokat, és az olyan pszichológiai hatásokra koncentrált, mint a szorongás és a depresszió. Ez az első olyan hosszú távú kutatás, amely több mint egy évtizeden át kísérte figyelemmel a gyerekeket és elemezte a kegyetlenkedés és a tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolatot – emelte ki a szakértő.

A vizsgálatban 383 gyerek – 190 fiú és 193 lány – vett részt. Az a 24 százalék, aki állandó zaklatásnak volt kitéve, alacsony iskolai teljesítményt nyújtott, nagyon nem szeretett iskolába járni és kevésbé bízott saját tudásában. A gyerekek 18 százaléka mérsékelt bántást tapasztalt, azonban iskolai éveik során fokozódott a kegyetlenkedés – náluk hasonló tüneteket azonosítottak, mint az első csoportnál.


Azoknak, akik az évek során egyre kevesebb zaklatást éltek át (26 százalék), a tanulmányi előmenetelük is kevésbé sínylette meg, hasonlóan azokhoz, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben estek iskolai kegyetlenkedők áldozatául (32 százalék).

“Egyes gyerekek képesek megmenekülni az áldozattá válástól és úgy tűnik, iskolai teljesítményük és lelkesedésük is javulhat. Ez igazán reményteli” – véli Ladd.

Noha a vizsgálat Illinois-ban kezdődött, a kutatás ötödik évére már 24 államban szóródtak szét a gyerekek, akiknek életét így is figyelemmel követték a kutatók. A tanulmányhoz felhasználták a gyerekekkel évente végzett felméréseket, olvasási és matematikai teszteket, a tanárok értékeléseit és természetesen a gyerekek beszámolóit.

“Néhányan érzékenyebbek lehetnek a zaklatásra. Az egyik gyerek, akit meglöknek, már bántalmazásnak érzi, egy másik csak játéknak fogja fel. A tanároknak és szülőknek azonban nem szabad szemet hunyniuk az egyértelmű kegyetlenkedés felett” – figyelmeztetett a szakértő.

A kutató szerint az iskoláknak zaklatásellenes programot kell kidolgozniuk, a szülőknek pedig meg kell kérdezniük gyermekeiket arról, hogy bántják-e, kirekesztik-e őket az iskolában.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az akaraterõ a legjobb ellenszer

2026. március 25.

A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?

Az élethez szükséges ismereteket, készségeket, szokásokat többnyire tanulással sajátítjuk el. Ahhoz, hogy valóban végbemenjen ez a tanulás, érdekeltnek kell lennünk a folyamatban. Csakhogy lelki problémáink nem kis része éppen abból származik, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, a dolog mégsem megy. Nem tanuljuk meg azt, amit pedig látszólag meg szeretnénk tanulni. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy nincs akaraterõnk.

A kutatók szerint öt típusa van azoknak az akadályoknak, amiken rendre megbuknak szokásaink megváltoztatására szóló elhatározásaink.

Az isteni tavaszi retek

2026. március 25.



Olcsón beszerezhető, a szervezet lemerült télvégi vitaminraktárát feltöltő, a zsíros ételek emésztését segítő gyógyhatású zöldségféle.

Sokféle, színben, ízben és formában eltérő változata ismert, de valamilyen retek szinte mindig kapható. Átható szagát, csípősségét és egyben gyógyhatását is mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajok adják.

A retek fogyasztható nyersen szeletelve, reszelve, vagy lé formájában. Főve, sütve elveszti csípősségét, ropogósságát, íze pedig, lágyabbá és szaftossá válik. Jól harmonizál a húsokkal, a szalonnával, a hagymafélékkel és a sajtokkal. 

8 hónapos babák már kaphatják


A piros hónapos retek márciusban már a szabadföldben is terem, így az első tavaszi vitaminforrások közé sorolható. Többnyire nyersen fogyasztjuk. Édeskés ízű, nem csípős változatát lereszelve, 8 hónapos kortól a kisbabák is kaphatják.
A jégcsapretek hosszúkás fehér színű és enyhén csípős.

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.