Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rosszkedvünk tele – depresszió

Érdekességek2018. október 28.

depresszioFeje fölött egyre szürkébbé válik az ég? Fáradt és erőtlen, legszívesebben ki sem mozdulna otthonról? Hangulata nyomott,a hétvégét többnyire alvással tölti, de ettől sem lesz jobb kedvű? Valószínű, hogy Ön őszi-téli, más néven szezonális depresszióban (SAD) szenved.

A hideget, a sötétséget sokan nem szeretik, és ebben nincsen semmi meglepő. Vannak azonban, akik az őszi-téli hónapok során évről évre ismétlődően kifejezett depressziós tünetektől szenvednek, s a nyomott kedélyállapot tavaszig fennmarad.

A hangulat az idő hidegebbre fordulásával nyomottá válik, az aktivitás, teljesítmény jelentősen csökken. A szezonális depressziósok a szokásosnál is többet alszanak, mégis egész nap fáradtnak érzik magukat, és szexuális érdeklődésük, nemi vágyuk is csökken. Étvágyuk viszont növekszik, sokkal többet esznek, mint korábban, s főleg édességeket kívánnak. Testsúlyuk így megnő, de tavasszal, ahogy a tünetek elmúlnak, minden fogyókúra nélkül leadják a többletsúlyukat. Újra frissek, aktívak, jókedvűek lesznek.

Ezt az őszi hónapokban vagy télen kezdődő és tavasszal spontán gyógyuló betegséget nevezzük szezonáli depressziónak, amely a primer depresszió egyik speciális megnyilvánulási formája.

A depresszió ezen fajtája leggyakrabban 20 és 30 éves kor között indul. A betegek 80%-a nő. Az első fokú rokonok között gyakran fordul elő depresszió vagy alkoholbetegség.

A betegség gyakorisága az adott területen a földrajzi elhelyezkedéstől függ (szélességi fok, tengerszint feletti magasság, napsütéses órák száma). A hazánkban élő emberek kb. 1%-a szenved ebben a betegségben, míg az enyhébb – szubklinikai – forma (“winter blues”) a lakosság 6–7%-át érinti.

A diagnózishoz természetesen nem elégséges a hideg időszak és a depressziós tünetcsoport egyidejű fennállása. Lényeges az ismétlődő jelleg, azaz hogy ez az állapot legalább két egymást követő év ugyanazon időszakában forduljon elő, s a pszichés tényezők oki szerepe kizárható legyen.


York napsütése = Fényterápia

A szezonális depresszió a szervezet kóros reakciója a megrövidült nappalokra, s a fényterápia a hiányzó napsütést pótolja. A fényterápia hatékonyságát számos tudományosan ellenőrzött vizsgálat igazolta.

A hatásos fényterápiához legalább 2500 lux fényintenzitásra van szükség a szemmagasságban. Összehasonlításképpen: egy jól megvilágított helyiségben 400–500 lux intenzitású fény van. Gyártanak már fényterápiás készülékeket, melyek biztosítják a kellő fényintenzitást, s nem vakítanak. A betegek e készülékek előtt napi 1–2 órát ülnek, közben olvashatnak, dolgozhatnak, ugyanis a hatáshoz elegendő percenként 1–2-szer rápillantani a készülékre. Nem kell speciális fényforrás, mivel a teljes spektrumra nincs szükség (az UV-sugarak például fölöslegesek, s inkább a sárga-zöld spektrumnak van fontos szerepe, ezért a szolárium nem megoldás).

A fényterápia előnyei a következők:

A fényterápiára a szezonális depressziósok 70–80%-ának panaszai megszűnnek. A nem reagáló eseteknél a fény intenzitását és/vagy a terápia időtartamát kell növelni. A fénykezelés legalább 10 napig tart, de sokszor a tél végéig szükséges folytatni, mivel a fényterápia idő előtti megszakításakor egy héten belül visszaesés következhet be.

A pontos hatásmechanizmus egyelőre nem ismert. A betegség kialakulásában szerepet tulajdonítanak a napszaki ritmus zavarának és a tobozmirigy hormonjának, a melatoninnak, valamint egy másik fontos központi idegrendszeri kémiai anyagnak, a szerotoninnak.

Az orbáncfű hatásos antidepresszáns

Ha úgy véli, képes egyedül megküzdeni alkalmi kedélybetegségével, segítségére lehetnek a jól bevált gyógynövények. Ezek közül depresszióra a leghatásosabb és a legáltalánosabban elterjedt szer az orbáncfű. Hatóanyag, a hipericin kifejezetten antidepresszáns hatású.

Az orbáncfűből előállított patikaszerek, a tea fogyasztása sok esetben teljesen feleslegessé teszi a gyógyszerek alkalmazását, de fontos, hogy a gyógynövényt kúraszerűen fogyasszuk, legalább másfél, két hónapon keresztül.

A téli depresszió eredményesen kezelhető különböző gyógyszerekkel is, melyeknek hatása kb. 10–14 nap múlva jelentkezik, és a gyógyszert a tavasz beálltáig kell szedni.

A gyógyszeres kezelés előnye, hogy elkerülhető a napi 1–2 óráig tartó helyhez (lámpához) való kötöttség, és ez főleg utazás, ill. intenzív szakmai elfoglaltság esetén jelenthet könnyebbséget.

A betegek tehát saját alkatuknak, egyéni életstílusuknak megfelelően választhatnak a fényterápia és a gyógyszeres kezelés között, de a két módszer kombinálható is. Ilyenkor mind a fénykezelés időtartama, mind a gyógyszer dózisa a szokványosnál alacsonyabb.

S végül egy általános tanács: téli depresszió gyanúja esetén forduljon mindig bizalommal családi orvosához, vagy a területileg illetékes ideggondozó szakorvosaihoz.

[Szlávics Noémi]


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.