Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rugalmas, integrált és hozzáférhető határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások

Érdekességek2025. szeptember 21.

Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program keretén belül a mozgásszervi rehabilitáció színvonalának fejlesztésére nyílik lehetőség 3 egészségügyi intézményben Temes és Csongrád-Csanád megyékben. A projekt fókuszában az életminőség javítása áll az egészségügyi szolgáltatások bővítéséhez való hozzáférés biztosításával és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésével. A 7.210.000 euro összegű támogatás az egészségügyi létesítmények fejlesztését teszi lehetővé a határ mindkét oldalán, valamint a szolgáltatások körének bővítéséhez terápiás orvosi eszközök beszerzéséhez járul hozzá Temes Megyei Sürgősségi Kórházban, a Szegedi Tudományegyetemen a Szentesi Multidiszciplináris Centrumban és Mórahalmon.

Fotó: freepikA 2024. decemberében indult projekt átfogó és innovatív megközelítést alkalmaz, jelentősen javítva a rehabilitációs szolgáltatások jelenlegi színvonalát. A technológia és tudás alkalmazásával a projekt új dimenziót vezet be a rehabilitációba, növelve a hozzáférhetőséget, a személyre szabottságot és a kezelések hatékonyságát. Az átfogó, betegközpontú megközelítés biztosítja, hogy a gondozás ne csak hatékony, hanem a páciensek jólétének minden aspektusát átfogó legyen.

A projektben központi szerepet játszik a határon átnyúló és ágazatokat átfogó együttműködés. Az innovációk és legjobb gyakorlatok megosztásával a projekt szélesebb körű hatást ér el, és hozzájárul az Eurorégió lakosságának életminőségéhez. A partnerek célja, hogy feltárják a betegek mobilitásának növelési lehetőségeit a határ menti térségben. A helyi érintettek bevonásával problémákat azonosítanak és javaslatokat dolgoznak ki ezek megoldására, amelyeket a térség további egészségügyi stratégiai projekt megvalósítói felé terjesztenek ki a stratégiai megközelítés finomítása érdekében.

A támogatásból a Szentesi Multidiszciplináris Központ Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának 18 férőhelyes bővítése és a szentesi Gyógyfürdő járóbeteg osztályának felújítása valósul meg jelentős eszközpark fejlesztéssel.

A projekt nagy hangsúlyt fektet a szakmai ismeretátadásra és hálózatépítésre közös programok szervezésével az egészségügyi szakemberek számára a legújabb rehabilitációs technikák és módszerek elsajátítása érdekében, valamint tudásmegosztó fórumok és workshopok szervezésével, amelyek lehetőséget nyújtanak a szakembereknek tapasztalataik megosztására.


Mindezek erősítésére 2025.02.05-én az Európai Bizottság által szervezett ’Konferencia a betegek jogairól és a ritka betegségekről az Európai Unióban’ című rendezvényen mutatta be a Szegedi Tudományegyetem a projektben vállalt célkitűzéseket.

Résztvevők:

A Szegedi Tudományegyetem partneri költségvetése 2.874.999,44 Euro, melynek 80%-a ERFA vissza nem térítendő támogatás, 20%-a hazai társfinanszírozás.
A projekt időtartama: 36 hónap (2024.12.23. – 2027.12.22.)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.