Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Rugalmas munkát szeretnének a munkába visszatérő szülők

Érdekességek2020. február 15.

Rugalmas munkát szeretnének a munkába visszatérő szülők, és a cégek is úgy látják, hogy ezzel lehet biztosítani a sikeres visszatérést – közölte kutatása alapján a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom az MTI-vel.

Fotó: gettyimages.comA mozgalom a közleményben a British Telecommunications, az ingatlan.com, a K&H Bank és a MetLife együttműködésével végzett országos online kutatásának adatait ismertetve azt írta: a szülők 46 százaléka ugyanannál a munkáltatónál folytatta munkáját, ahonnan szülési szabadságra ment. Közülük 68 százalék ugyanabban, 17 százalék más, 10 százalék viszont alacsonyabb pozícióban folytatta munkáját.

A válaszadók 43 százaléka biztosra veszi, 23 százaléka viszont nem biztos abban, hogy visszaveszik. A munkavállalók legnagyobb része úgy gondolja, hogy a gyermek kétéves kora utáni visszatérés lehet sikeres. Szerintük a sikeres visszatérés záloga továbbá a fokozatos visszatérés, a rugalmas munkavégzési formák lehetősége és a bölcsődei kapacitások növelése – ismertették.

A kutatás megerősíti, hogy érdemes kereteket szabni a két-három év távollét alatti kapcsolattartásnak, témává emelni, közösen megtervezni a munkába való visszatérést.

A kutatásból kiderült az is, hogy az apák 38 százaléka vállalná, hogy huzamosabb ideig ő maradjon otthon a gyermekkel.

A cégek 69-75 százaléka tartja nyilván a gyedről, gyesről visszatérő szülőket, 47 százalékuk szerint a visszatérők elkötelezettek, jól gazdálkodnak idejükkel, 44 százalékuk szerint pedig hatékonyan dolgoznak.

A vállalatok 60 százaléka szerint a munkaerőhiány enyhíthető, ha több, gyerekgondozásból visszatérő embert tudnak foglalkoztatni. A sikeres visszatérést ők is a fokozatos visszatérés és a részmunkaidő lehetőségében látják, de a többműszakos munkarend alóli felmentés is elől szerepel a felajánlott opciók között – olvasható a közleményben.


A kérdőívet 791-en töltötték ki, 28 százalékuk a banki, biztosítási, 11 százalékuk az egészségügyi szektorban dolgozik. A válaszadók 84 százaléka szülő, akiknek háromnegyede jelenleg is dolgozik, az otthonlévők négyötöde pedig szülési szabadságon van.

A felnőttek 45 százaléka szerint 3, 19 százalékuk szerint 2 éves korig kell otthon maradni a gyermekkel. A válaszadók 27 százaléka viszont az “ameddig csak lehet” opciót választotta – írták.

A budapestieknek csak 30 százaléka maradna otthon 3 éven át, míg falun erről gyökeresen másképp gondolkodnak: 54 százalékuk a hosszabb otthonlét mellett döntene.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.