Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sárgás lerakódások a szemnél? Ellenőriztesse a koleszterinszintjét!

Érdekességek2024. augusztus 28.

A magas koleszterinszint az esetek zömében csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet, azonban a szem körül látható jelei is lehetnek. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt. 

Fotó: gettyimages.comKoleszterin-lerakódás a szem körül 

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyekről ismert, hogy nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Ugyanakkor  nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok.

Mielőtt mindenért a túl sok zsíros táplálékot okolnánk, fontos tisztában lenni azzal, hogy koleszterin két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket (vagyis például a vegánok egyáltalán nem visznek be koleszterint), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani.

A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, és a koleszterin egy része a széklettel távozik, egy másik része viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben.

Különbség az LDL és a HDL között

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata. 

Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. 
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.


Mit lehet tenni a koleszterinszint csökkentéséért?

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Másrészt más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. – A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket kitartóan, évekig kell szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.

A páciens felelőssége pedig egy új, egészséges életmód kialakítása, amelynek alapelemei:
Rendszeres testmozgás, amely erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.
– Kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú ételekre épített táplálkozás.
Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár. A helyes fogyás érdekében érdemes az életmód orvoslás segítségét igénybe venni.
A dohányzás elhagyása, hiszen ez önmagában is érszűkítő hatású, tehát a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.
– Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Stresszoldás és depresszió kezelése természetesen, Qi gonggal

2024. december 11.

Amikor stresszt élsz át, az agyad aktiválja a szimpatikus idegrendszert, növelve a kortizol és az adrenalin hormonok termelését. Ennek hatására a szívverés felgyorsul, a vérnyomás emelkedik, s bár ez hasznos lehet rövid távon, hosszú távon a folyamatos stressz számos testi tünetet és mentális problémát okozhat. Például pánikrohamokat, depressziót idézhet elő, bipoláris zavarban szenvedőknél felerősítheti a hangulatingadozásokat, és még hosszan lehetne sorolni. Tudtad, hogy mindezt kivédheted a Qi gong egy különleges fajátjával? 

Qi gong – az életerő áramlásának harmonizálása

Az energiaáramlás blokkjai gyakran összefüggésben állnak a stressz okozta betegségekkel és feszültségekkel. A Qi gong (csikung) segít a test belső energiájának, vagyis a „Qi” áramlásának javításában, ami hozzájárulhat az általános jóléthez, lehetővé teszi a szervezet számára, hogy erősítse és szabályozza az ideg- és immunrendszert, a hormonokat, valamint felszabadítsa a mélyen gyökerező érzelmeket és stresszt.

„A folyamatos rohanás, a végtelennek tűnő feladatok állandó nyomása komolyan megterheli a szervezetet mind testi, mind lelki szinten. Ahhoz, hogy valóban megoldjuk ezeket, el kell érnünk e problémák gyökerét. Az általunk oktatott Qi gong a Calligraphy Health rendszerén alapul. A technikák kiemelt hangsúlyt fektetnek a DanTian-légzésre, mely segít összekapcsolni a tudatot és a testet. Hosszú távon ez a folyamat csökkenti a stressz által okozott fizikai megterhelést és segít fenntartani az érzelmi egyensúlyt.

A segítés sejtszinten történik azáltal, hogy kapcsolatot építünk ki az elme és a lélek között. Ezzel megkezdődik a mély sejtszintű gyógyulás, azaz sejtről sejtre képesek leszünk elengedni azt, ami visszatart minket. Nem erővel, akarattal vagy külső támogatással, hanem azzal, hogy a saját testünk hallgat minket, megnyílik és működik” – árulja el R A Y, aki jelenleg a Calligraphy Health Qi gong egyik legmagasabban képzett vezetője, Magyarország egyedüli mestertanára.

Mikor kell hepatológushoz és mikor gasztroenterológushoz fordulni?

2024. december 11.

Hepatológia és gasztroenterológia – talán nem mindenki számára világos fogalmak. Ugyanazzal foglalkozik a gasztroenterológus, mint a hepatológus? Milyen problémával lehet az egyes szakorvosokhoz fordulni? A legautentikusabb válaszokat dr. Németh Alíz , a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adta. 

Mivel foglalkozik a gasztroenterológus és a hepatológus?

A gasztroenterológia alapvetően az emésztőrendszerrel, annak betegségeivel foglalkozik, de van tudása a máj működéséről is. Ez utóbbiban azonban egy külön szakterület, a hepatológia tud mélyebben elmerülni, ugyanis a hepatológus tulajdonképpen „májdoktor”. A hepato szó jelentése máj, a hepatológus azonban nem csak a májjal, hanem az epeút összes szervével tisztában van, vagyis a májbetegségeken kívül az epeproblémákat is képes diagnosztizálni és kezelni.

Mivel pedig ebben a szervrendszerben szerepe van a hasnyálmirigynek is, ennek vizsgálatát egy hepatológus és egy gasztroenterológus is el tudja végezni (jellemzően utóbbi szokta), ugyanis az egyik szerv betegsége hatással van a többire is. Egyes hepatológusok pedig kifejezetten a végstádiumú májbetegségekre és májátültetésre specializálódnak. 

– Úgy fogalmazhatunk, hogy minden hepatológus gasztroenterológus is egyben, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Vagyis a gasztroenterológiai szakvizsga után lehet a hepatológia irányába szakosodni – foglalja össze a tudnivalókat Németh doktornő. 

Mivel foglalkozik tehát a májorvos?

Alapvetően májproblémák kapcsán jutnak el az emberek a hepatológushoz. Ezeknek sokszor és sokáig nincs jellegzetes tünete, csak esetleg egy más célból elvégzett laborvizsgálat kapcsán tűnik fel, hogy a májfunkciós értékek eltérnek a normálistól. Néha az általános tünetek, például hasfájás, emésztési zavarok miatt felkeresett gasztroenterológus javasolja, hogy érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Utóbbi olyan betegségeket próbál felfedezni vagy kizárni, mint például a hepatitiszek (májgyulladások), zsírmáj (ami kialakulhat az alkoholbetegség talaján, de attól függetlenül is), májcirrózis, akut vagy krónikus májelégtelenség és májdaganat. Ritkább kórképek is előfordulnak a hepatológiai praxisban, mint a Wilson-kór vagy az autoimmun májbetegségek.

Ugyancsak a hepatológus foglalkozik az epeúti betegségekkel, többek közt az epevezeték szűkülettel, az epekővel, az epepangással, az epehólyag-gyulladással és az itt kialakuló daganatokkal. 

6 tipp a téli letargia ellen

2024. december 10.

Ahogy véget ér a nyár, rövidebbek lesznek a nappalok, lehűl az idő és visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, egyre kevesebb programot szervezünk és a hideg estéket inkább otthon töltjük a meleg nappali biztonságában. A téli bekuckózásnak is megvannak a maga előnyei, ha azonban azt vesszük észre, hogy egyre rosszabb a hangulatunk, csökken az energiaszintünk és lassan semmihez sincs kedvünk, itt az idő a változtatásra! A téli letargia ellen számos kreatív módszerrel harcolhatunk, lássuk, mik a legjobb megoldások.  

1. Keljünk fel a kanapéról

A hideg napokon alig várjuk, hogy a munkából hazaérjünk, ezt követően pedig sokszor elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy még megmozduljunk. A sportolás azonban a legjobb eszköz letargia ellen, ezért próbáljunk meg erőt venni magunkon: ha a konditeremhez tényleg nincs energiánk, akkor sétáljunk egy nagyot a környéket vagy próbáljuk ki az otthoni edzéseket. Jógázzunk, erősítsünk néhány súlyzó segítségével vagy indítsuk el a zenét és táncoljunk egyet: ha így teszünk, az energiaszintünk és a hangulatunk is azonnal emelkedni fog.

2. Legyenek céljaink

A szezonális depresszió első jele is lehet az, hogy értelmetlennek, céltalannak érezzük a mindennapjainkat. Ezen nagyon könnyen segíthetünk: találjunk ki apró feladatokat, például egy új recept kipróbálását, a régi iratok vagy ruhák szanálását vagy egy nagytakarítást. Állítsuk magunkat kisebb kihívások elé, így újra érezzük majd, hogy a napjainknak van valami célja, ami motivációt és lendületet ad ahhoz, hogy kikerüljünk a jelenlegi állaptunkból.

3. Pihenjük ki magunkat

A téli időszakban fáradékonyabbak vagyunk, ennek ellenére a munkánkat és az otthoni feladatokat is el kell látnunk. Figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl magunkat: a hétvégéken nevezzünk ki egy napot, amikor nem foglalkozunk a házimunkával és az egyéb teendőkkel, és a fotel kényelmében, egy meleg takaróba burkolózva engedjük ki az elmúlt napok feszültségét. Ezen az estén feküdjünk le időben és aludjuk ki magunkat, így reggel energiával tele ébredünk majd.