Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Savós vagy gennyes középfülgyulladás?

Érdekességek2024. december 16.

Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.

Fotó: 123rf.comMegfázásból középfülgyulladás

Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.

A középfülgyulladás típusai

A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.

Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.

Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.


Ezt követően pár napon, legfeljebb egy héten belül megszűnik a fülfolyás, és a beteg állapota rendeződik. Fertőzéses, bakteriális eredet esetén az intenzív fájdalomcsillapítás mellett – az életveszélyes szövődményeket elkerülendő – már szükség lehet az orvos által kiválasztott, kellő időn át alkalmazott antibiotikumra is. Elhúzódó esetben pedig sor kerülhet a dobhártya felszúrására, hogy a gyulladásos váladék lebocsátásával meggyorsíthassuk a gyógyulást és a hallás megjavulását. 

A középfülgyulladás kontrollja tehát mindenképpen fontos, különösen, ha gennyes középfülgyulladás alakult ki a betegnél. Szerencsére a középfülgyulladás az esetek döntő többségében spontán és szövődménymentesen gyógyul.  Amennyiben azonban panaszaink hosszabb ideje fennállnak, vagy visszatérően jelentkeznek, ne elégedjünk meg a tüneti terápiával, ez esetben is forduljunk fül-orr-gégész szakemberhez, aki a kiváltó ok feltárásával a megfelelő terápiát javasolja számunkra. A nem gyógyuló, újra és újra visszatérő, kezeletlen középfülgyulladás akár maradandó elváltozásokat is okozhat a hangvezető rendszeren, aminek esetleges helyreállítása csak műtéti úton lehetséges.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.