Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Segítség! Gyógyszerallergiás a gyerekem?

Érdekességek2024. március 10.

A gyógyszerallergia a túlérzékenységi reakció egy fajtája, amely akkor fordul elő, amikor az immunrendszer tévesen káros anyagként azonosítja a bevett gyógyszert, és ellenanyagot termel. A valódi gyógyszerallergiák viszonylag ritkák a gyermekek körében, ezért is fontos, hogy szakember segítségével járjunk utána annak, hogy pontosan mi okozta az allergiás reakciót. Melyek a leggyakoribb panaszt okozó készítmények, és milyen tünetekkel jár a gyógyszerallergia? Dr. Balogh Ádám csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Fotó: 123rf.comMellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! 

-Allergiás reakciót a szájon át szedett, injekció formájában kapott vagy a bőrre felvitt gyógyszerek egyaránt okozhatnak, az adott hatóanyaggal szembeni túlérzékenységi reakció azonban számtalan tényező együtthatásától (a gyógyszer vegyi összetétele, a gyermek életkora, genetikai állománya, vírusfertőzések stb.) függ. Gyógyszerallergia esetén a gyermek szervezete a bevitt hatóanyagot tévesen káros anyagként azonosítja, amire heves reakcióval válaszol, és speciális ellenanyag termelésbe kezd – mondja dr. Balogh Ádám.

Melyek a gyógyszerallergia tünetei?

A gyógyszerekre adott allergiás reakciók az enyhétől az életveszélyesig terjednek, és a következő tünetekkel járhatnak:

Hasmenés

-A reakciók egy része közvetlenül a gyógyszer bevétele után, míg mások néhány nappal (általában több, mint 72 órával) a kezelés után jelentkeznek Nagyon ritkán életet veszélyeztető állapot, ún. anafilaxia is kialakulhat, ami gégeödémával, hirtelen vérnyomáseséssel, sípoló légzéssel, fulladással, valamint eszméletvesztéssel járhat, és azonnali orvosi beavatkozást tesz szükségessé – figyelmeztet Balogh doktor.

Milyen gyógyszerek váltanak ki allergiát gyermekeknél?

Számos gyógyszer okozhat allergiás reakciókat a gyermekeknél, a leggyakoribb hatóanyagok és készítmények a következők:  

Fontos megjegyezni, hogy ha a gyermeknek már más allergiája is van, vagy a családjában előfordult allergiás megbetegedés, akkor bizonyos gyógyszeralapanyagok (pl. segédanyagok, színezékek, tartósítószerek) is kiválthatnak allergiás reakciót nála.   


Mi a teendő, ha gyermekénél gyógyszerallergia jelentkezik?

A valódi gyógyszerallergiák viszonylag ritkák a gyermekek körében. Az önbevalláson alapuló gyermekeket érintő gyógyszerallergiák gyakorisága szakirodalmi adatok alapján 3-17 százalék között mozoghat, ám a gyanúsnak ítélt estek 4 százalékában igazolódik csak be a diagnosztikus vizsgálatokat követően a gyógyszerallergia ténye. Ha azt észleli, hogy gyermekénél a fent felsorolt ​​tünetek bármelyike ​​jelentkezik, legfontosabb az akut panaszok kezelése. Enyhe tünetek estén, a kiütések és viszketések enyhítésére hatékony segítség lehet a hideg borogatás és antihisztamin szer alkalmazása is.

Súlyos anafilaxiás reakció esetén adrenalininjekció beadására is szükség lehet. A továbbiakban érdemes elkerülni az adott hatóanyagot, és célszerű gyermekallergológushoz fordulni. A szakember a kórelőzmény pontos felderítését követően speciális teszt elvégzését javasolhatja, ami gyógyszerallergia esetén egy laboratóriumi vizsgálati módszerrel, az ún. limfocita-transzformációs teszttel (LTT) történik. A vizsgálathoz vérvétel szükséges, és magunkkal kell vinni a vizsgálni kívánt gyógyszert is. A szakember emellett abban is segítségünkre lesz, hogy a tünetek súlyossága alapján milyen gyógyszerrel helyettesítsük az elhagyott készítményt. 

-Amennyiben gyógyszerallergia áll fenn gyermekénél, a legfontosabb a tüneteket kiváltó gyógyszerek elkerülése. Emellett ne felejtse el tájékoztatni gyermeke kezelőorvosait az allergia tényéről (pl. fogászati kezelések vagy műtétek kapcsán)! Súlyos gyógyszerallergia esetén pedig célszerű, ha a gyermek is mindig magánál hord valamilyen jelzést, ami gyógyszerallergiáját jelzi (pl. karkötő, kártya) – tanácsolja dr. Balogh Ádám


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.