Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Segítség! Rossz a leheletem!

Érdekességek2017. május 28.

Sokak gyakran eltitkolt, de annál aggasztóbb és mindenképp orvosolandó problémája a kellemetlen szájszag. A negyvenes éveiben járó tanárnő, Mária is közéjük tartozik, aki arra panaszkodik, hogy gátlásossá tette az utóbbi időben kialakult, erős lehelete. Elhatározta, hogy tanácsot kér orvosától, gyógyszerészétől a megoldáshoz.

„Egy idő óta gyakran érzem, hogy rossz a leheletem. Ami még tetézi a bajt, hogy az a benyomásom, mindenki észreveszi, és emiatt kerülnek engem.”
A szakemberek kérdései és Mária válaszai, melyek közelebb hozzák a megoldást:

„Inkább a nap végén. Reggel főként úgy érzem, hogy olyan jellegű, illetve erős a leheletem, mintha előző este nem mostam volna fogat rendesen.”


„De a nap többi részében mit tegyek, ha ismét érzem a kellemetlen leheletet, bár nem tudom, mi az oka?”

„Ha fáj a fogam, természetesen elmegyek a fogorvoshoz. De ha nem... Bizony kihagyom. Amellett a fogorvosom azt mondja, erősen fogkövesek a fogaim”.

A fogmosás elég?

„Azt hallottam, hogy a nyelvünket is tisztítani kell a jó lehelet érdekében. Ez igaz?”

„Akkor tehát a rossz leheletnek van köze az emésztéshez?”

„Összességében mi a helyes megoldás étkezések után?”

Hasznos lehet tudni:

- A különféle táplálékok (fokhagyma, fűszerek, alkohol) közismerten rontják a leheletet. De ha a kellemetlen szájszag tartósan fennáll, más magyarázat is lehet rá.

- Cukorbetegeknél a ranett-alma illatához hasonló, erős szájszagot figyelmeztető jelként kell felfogni. A nem megfelelően beállított vércukorszint és az elégtelen folyadékfogyasztás vezethet a gyümölcs illatú-acetonos lehelethez.
- Gyakran ínygyulladás is felelős lehet a rossz szájszagért, ezért kezeltetni kell.
- Ritkábban torokbántalom, orrmelléküreg-gyulladás, mandula-probléma, túl kevés vagy túl sok gyomorsav is lehet a kiváltó ok.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.