Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Segítsük gyermekünket a koncentrálásban

Érdekességek2021. szeptember 22.

Fotó: gettyimages.com

A tanárok tapasztalatai szerint iskolakezdéskor a gyerekeknek egyre nehezebb megszokniuk a rendszeres munkát a tanintézményben, és főképp koncentrálniuk a tanítási órákon. Íme három egyszerű és játékos gyakorlat, amelyek segítenek fejleszteni – könnyed, szórakoztató módon – a csemeték koncentrációs képességét, azt, hogy mennyire képesek figyelmük összpontosítására különböző helyzetekben.

A „kötéltáncos” elősegíti a koncentrációt

Ez olyan jellegű gyakorlat, mely egyúttal a gyermek képzelőtehetségét és egyensúlyérzékét is fejleszti.

• Álló helyzetben, a fejét egyenesen tartva, csípőre tett kézzel a gyermek elképzeli, hogy olyan jól összpontosít, mint egy kötéltáncos, aki egy kötélen egyensúlyoz. Eközben mozdulatlan marad.

• Azután felemeli a karját, mintha egy képzeletbeli rudat tartana. Egyenesen állva, a jobb lábán egyensúlyozva kétszer lendíti előre és hátra a bal lábát. Ha jó az egyensúlya, akkor még figurákat is tud rajzolni azzal a lábával.

• Majd arra koncentrál, hogy képzeletben végigmegy a (a valóságban a talajon), a kötéltáncoshoz hasonlóan, a rúddal a kezében, hogy ne veszítse el az egyensúlyát.

• Ezután a gyermek újra kezdi a gyakorlatot, a támasztóláb cseréjével

• Ezt a gyakorlatot 4-6 alkalommal ismételje meg.

A „varázsírás/rajz” is hasznos lehet

Ez a gyakorlat lehetővé teszi a gyermek számára, hogy ne csak koncentrációs készségét, hanem kreativitását is fejlessze. Először végezzük el a gyakorlatot vele együtt, aztán megteheti a barátaival.

• A két résztvevő közül az egyik keresztbe tett lábbal ül a földön, vagy egy széken a munkaasztalánál, papírlappal és ceruzával a kézben.

• A másik résztvevő mögötte állva ujjával a társa hátára rajzol egy alakzatot: számot, betűt, egyszerű tárgyat…

• Az ülő félnek ki kell találnia, mit rajzolt a másik a hátára, és azt reprodukálnia is kell a papírlapon.

• Természetesen az, aki az ujjával rajzol, lassú, határozott és precíz mozdulatokkal teszi ezt, annak érdekében, hogy a társa, akinek a hátára ír/rajzol, könnyebben rögzítse a mozgás alapján az alakzatot.

• A rajzoló többször is kezdheti újra a rajzolást, mindig határozott vonalakkal haladva. Az ülő résztvevő kitalálja a papírlapon a hátára rajzolt figurát Mindenesetre, amit sejt belőle…

• Ezután felcserélik a szerepeket.


Fotó: gettyimages.com

A „hegy” testtartás leköti a gyermek figyelmét

A hegy testtartás gondolatébresztő lehet a gyermek számára, amely egyúttal fejleszti a mentális stabilitást, a belső erőt és a figyelem összpontosítását..

• Keresztbe tett lábbal a padlón ülve a gyermek emelje fel a karját, amennyire csak lehetséges.

• Ezután tegye össze a két kezét a magasban, mintha imádkozna, illetve egy hegycsúcsot formázna.

• Ebben a gondolatébresztő testtartásban próbáljon mozdulatlanul maradni, amíg képes rá.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.