Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Síelni vagy snowboardozni veszélyesebb?

Érdekességek2018. február 02.

A tél kedvelt sportjai, a síelés és a snowboardozás egyaránt balesetveszélyes tevékenységnek számítanak. A legtöbb síbaleset elesésből adódik, de a pályán való ütközés sem ritka. Utánajártunk, melyik téli sport űzése közben nagyobb az esélye egy balesetnek, és melyek a leggyakoribb sérülések.

Az Európai Utazási Biztosító (EUB) összegyűjtötte azokat a nemzetközi, többéves baleseti adatokat tartalmazó kutatásokat, amelyek összehasonlítják a síelők és a snowboardosok sérüléseit. Miközben a profikat sem kerüli el a súlyos baleset veszélye – Miklós Edit alpesi síző a napokban bukott hatalmasat –, mégis kevesen vannak tudatában annak, hogy milyen veszélyekkel járhatnak a legnépszerűbb téli sportok.

Elesés, elcsúszás: ezek vezetnek

A síbalesetek legnagyobb része elesésből, elcsúszásból adódik, és csak kb. 10%-ukat okozza ütközés. A legnépszerűbb magyar téli utazási célországok Ausztria, Franciaország és Olaszország. Ausztriában és Franciaországban a bejelentett károk 70-75%-a baleset (és ezek nagy része is síbaleset), Olaszországban ez a károk 35-40%-a.


A snowboardosoknál több a sérülés, de kevesebb halálos baleset

A téli sportok szerelmeseinek 72%-a a pályán sérül meg, 6%-a a síliften, 3% pedig a pályán kívül. Ezek a számok mind a két sport esetében nagyon hasonlóak, viszont a snowboardosok között magasabb az aránya azoknak, akik terepparkban sérülnek meg (25%).

Egy, a National Ski Areas Associationnek készített kutatás szerint, amely 40 év sérülési adatait veszi figyelembe, a snowboardosok 50-70%-kal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont nagyjából harmadával kisebb az esélyük halálos balesetre, mint a síelőknek.

Érzékeny csukló és keresztszalag

A fent említett amerikai kutatásból az is kiderül, hogy a snowboardosoknál a csuklósérülés a leggyakoribb: ez a balesetek 27,6%-át teszi ki, míg a síelőknél ez a szám csak 2,8%. Emellett a leggyakoribb snowboardsérülések a lapockalágyrész sérülése, a különféle bokasérülések, agyrázkódás és kulcscsonttörés.

A síelőknél az elülső keresztszalag-rándulás fordul elő leggyakrabban: ennek aránya 17,2%, míg a snowboardosoknál csak 1,7%. A leggyakoribb sísérülések közé tartozik az ínszalagsérülés és az alsó végtagi zúzódás, illetve a sípcsonttörés.

A biztosítás elengedhetetlen

Mindegy, hogy síelni vagy snowboardozni megyünk, kifejezetten a téli sportokra szabott biztosítás nélkül könnyen ráfizethetünk a telelésre. „Az alapbiztosítások általában nem nyújtanak fedezetet a sportbalesetekre; ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt síelni, snowboardozni indul az ember” – mondja Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója. – „A kártérítési érték a síelés esetében a legkritikusabb, mert veszélyes sportról van szó. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják.”

A gyakori, kisebb sérülések mellett előforduló súlyosabb balesetek esetében a hegyről való mentés költsége mentőhelikopter esetében például 1 millió és 2,5 millió forint között, de motoros szánnál vagy sítepsinél is 50 ezer és 150 ezer forint között mozog. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az általunk okozott balesetekért is vállalnunk kell a felelősséget, ezért mindig olyan terméket válasszunk, amely felelősségbiztosítást is tartalmaz.

Ahhoz, hogy a lehető legfelkészültebben vágjunk bele a külföldön eltöltendő téli vakációba, körültekintően válasszunk biztosítst az egész családnak!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabarát étrend

2025. október 14.

A bőséges folyadékfogyasztás, a kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend csökkenti a prosztatagyulladás és a megnagyobbodás kockázatát.

Tudatos folyadékbevitellel lehet enyhíteni a tüneteket, de nem mindegy, hogy mit tartalmaz a bevitt folyadék. Az alkohol- és a koffeintartalmú italok vízhajtó hatásúak, gyakori vizelési ingert váltanak ki, ezért ezeket célszerű kerülni. A bőséges (2,5–3l) vízfogyasztást célszerű egyenletesen elosztani a nap során. Mivel a heveny prosztatagyulladásra jellemző a magas láz, a fájdalom és az elesettség mellett, ezért a bőséges folyadék pótolja a láz miatt elveszített vizet és ásványi anyagokat.

Bizonyított étrendi prevenció

A kímélő, több apró étkezés enyhíti a tüneteket. Egy 2015-ös tanulmány több olyan kutatást elemzett, amelyek a mediterrán étrend egyes összetevőinek hatását vizsgálták a prosztataproblémák kialakulására:

Hajléktalanoknál is kimutatták az eddig főként élsportból ismert agyi betegséget

2025. október 14.

Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei. A világon ez az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.

Bár a szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le, a gyakran csak angolul használt ún. chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.

A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.

A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.

Orrvérzős gyermek

2025. október 13.

Mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzésnek? Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó.

A száraz, meleg időjárás és a városi szennyezett levegő nagyon megterheli a légutak védelmi rendszerét. Az orrüreg belsejét bélelő nyálkahártya kiszárad, előfordul, hogy megreped és orrvérzést eredményez. Ehhez hozzásegít a gyermekek rossz szokása: az orrpiszkálás és a gyakori náthás állapot miatt létrejövő értágulat az orrban is hajlamosít az orrvérzésre.

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések is gyakran előfordulnak gyermekkorban. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. Többnyire néhány perc alatt magától is megszűnik. A gyermek fül-orr-gégészeti rendelőmben „orrvérzős” gyermekkel leginkább akkor találkozunk, amikor éppen nincs baj, csak az otthoni, főként éjszaka jelentkező vérzés miatt tanácsért keresnek fel bennünket a szülők. A gyermekkorban oly gyakori nátha kezdetben kiszárítja az orrnyálkahártyát, és a gyulladás az erek szakadékonyságát is előidézi.

Gyakori orrvérzések

A magyarázatát adja egy jellegzetesen kisgyermekkori sajátság, az orrsövény mindkét oldalán lévő dús érfonat.

A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül. sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem is váladékozik, csak viszket, és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek közül a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy az influenza is hasonló tünetekkel kezdődött.

A vérzések általában egyoldalúak, kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy műtét után, esetleg vérképzőrendszeri vagy daganatos betegségnél fordul elő. ilyen orrvérzés viszont szerencsére nagyon ritka. Két-három éves korú gyermekek körében orrvérzés okaként előfordul az orrban elfekvő idegen test. Ebben az életkorban szokása a gyermekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, szivacsdarabkát dugnak észrevétlenül az orrukba. Az idegen test beékelődése a középső orrjáratba sokáig észrevétlen marad, nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszokat okozva.

A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegen test körül lévő sarjszövetből táplálkozik és nehezen szűnik spontán. A vérzés közepette az idegen test eltávolítása nem mindig egyszerű feladat. Az érintett oldalon többször tapasztaltam arcüreggyulladást, ami nagyon gyakran okoz elhúzódó köhögést gyermekkorban.

A bukdácsoló, járni tanuló kisbaba orrvérzése az orrbemeneti érfonat sérüléséből adódik. Szerencsére enyhe lefolyású és többnyire magától megszűnik.

Erőteljesebb, nehezebben szűnő vérzést okozhat a nagyobb gyermekek orrpiszkálása. A lekapart pörk helyén apró fekély képződik az érfonat felületén, és az erek vastagsága miatt nehezen csillapodó orrvérzést eredményez.