Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Síelni vagy snowboardozni veszélyesebb?

Érdekességek2018. február 02.

A tél kedvelt sportjai, a síelés és a snowboardozás egyaránt balesetveszélyes tevékenységnek számítanak. A legtöbb síbaleset elesésből adódik, de a pályán való ütközés sem ritka. Utánajártunk, melyik téli sport űzése közben nagyobb az esélye egy balesetnek, és melyek a leggyakoribb sérülések.

Az Európai Utazási Biztosító (EUB) összegyűjtötte azokat a nemzetközi, többéves baleseti adatokat tartalmazó kutatásokat, amelyek összehasonlítják a síelők és a snowboardosok sérüléseit. Miközben a profikat sem kerüli el a súlyos baleset veszélye – Miklós Edit alpesi síző a napokban bukott hatalmasat –, mégis kevesen vannak tudatában annak, hogy milyen veszélyekkel járhatnak a legnépszerűbb téli sportok.

Elesés, elcsúszás: ezek vezetnek

A síbalesetek legnagyobb része elesésből, elcsúszásból adódik, és csak kb. 10%-ukat okozza ütközés. A legnépszerűbb magyar téli utazási célországok Ausztria, Franciaország és Olaszország. Ausztriában és Franciaországban a bejelentett károk 70-75%-a baleset (és ezek nagy része is síbaleset), Olaszországban ez a károk 35-40%-a.


A snowboardosoknál több a sérülés, de kevesebb halálos baleset

A téli sportok szerelmeseinek 72%-a a pályán sérül meg, 6%-a a síliften, 3% pedig a pályán kívül. Ezek a számok mind a két sport esetében nagyon hasonlóak, viszont a snowboardosok között magasabb az aránya azoknak, akik terepparkban sérülnek meg (25%).

Egy, a National Ski Areas Associationnek készített kutatás szerint, amely 40 év sérülési adatait veszi figyelembe, a snowboardosok 50-70%-kal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont nagyjából harmadával kisebb az esélyük halálos balesetre, mint a síelőknek.

Érzékeny csukló és keresztszalag

A fent említett amerikai kutatásból az is kiderül, hogy a snowboardosoknál a csuklósérülés a leggyakoribb: ez a balesetek 27,6%-át teszi ki, míg a síelőknél ez a szám csak 2,8%. Emellett a leggyakoribb snowboardsérülések a lapockalágyrész sérülése, a különféle bokasérülések, agyrázkódás és kulcscsonttörés.

A síelőknél az elülső keresztszalag-rándulás fordul elő leggyakrabban: ennek aránya 17,2%, míg a snowboardosoknál csak 1,7%. A leggyakoribb sísérülések közé tartozik az ínszalagsérülés és az alsó végtagi zúzódás, illetve a sípcsonttörés.

A biztosítás elengedhetetlen

Mindegy, hogy síelni vagy snowboardozni megyünk, kifejezetten a téli sportokra szabott biztosítás nélkül könnyen ráfizethetünk a telelésre. „Az alapbiztosítások általában nem nyújtanak fedezetet a sportbalesetekre; ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt síelni, snowboardozni indul az ember” – mondja Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója. – „A kártérítési érték a síelés esetében a legkritikusabb, mert veszélyes sportról van szó. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják.”

A gyakori, kisebb sérülések mellett előforduló súlyosabb balesetek esetében a hegyről való mentés költsége mentőhelikopter esetében például 1 millió és 2,5 millió forint között, de motoros szánnál vagy sítepsinél is 50 ezer és 150 ezer forint között mozog. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az általunk okozott balesetekért is vállalnunk kell a felelősséget, ezért mindig olyan terméket válasszunk, amely felelősségbiztosítást is tartalmaz.

Ahhoz, hogy a lehető legfelkészültebben vágjunk bele a külföldön eltöltendő téli vakációba, körültekintően válasszunk biztosítst az egész családnak!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”

Segítsünk együtt a hatéves Marcell jövőjéért!

2026. június 11.



Versenyfutás az idővel: egy magyar család harca kisfiuk életéért

Vannak pillanatok, amelyek egyetlen másodperc alatt kettétörik az ember életét. Egy mondat az orvosi rendelőben. Egy diagnózis. Egy tekintet, amelyből a szülő már érzi, hogy semmi nem lesz többé ugyanaz. Balogh Tibor és felesége, Balogh-Szita Dalma számára ez a pillanat 2026 januárjában érkezett el, amikor hatéves kisfiuknál, Marcellnél Duchenne-féle izomdisztrófiát diagnosztizáltak – egy ritka, genetikai eredetű, jelenleg gyógyíthatatlan, ám megállítható betegséget, és utóbbi tudatában mindent megtesznek, küzdenek nap mint nap. Ez a kór fokozatosan leépíti a gyermek izmait.

A Duchenne-féle izomdisztrófia az izomsorvadás egyik legagresszívebb típusa. Először a lábak gyengülnek el, később a karok, a gerinc, majd a szív- és légzőizmok is érintetté válnak. Az érintett gyermekek idővel elveszítik járásképességüket, később légzéstámogatásra szorulnak. A betegség oka, hogy a szervezet nem képes elegendő disztrofint termelni – azt a fehérjét, amely az izmok működéséhez nélkülözhetetlen.

Hogyan előzzük meg a strandolás okozta fertőzéseket?

2026. június 11.



Előző cikkünkben a fürdőzés és strandolás veszélyeiről olvashatott. Az egy helyen összegyűlő sok ember, a vizes közeg, a meleg időjárás a meleg víz kedvez egyes kórokozók terjedésének. A fertőződés megakadályozása érdekében különösen fontos a higiéniai szabályok betartása.

Bárhol is fürdőzünk tartsuk be a fürdők kiírásait, figyelmeztetéseit, mind a zuhanyozás, mind a fürdési idő, mind a fürdőben való kulturált viselkedést illetően.

Mindig zuhanyozzunk le alaposan fürdés előtt és után is. Az előzuhanyozás alapvető higiéniai előírás, melyre a fürdőkben tábla is figyelmeztet.

Vizes fürdőruhát a fürdés után ne tartsuk hosszú ideig magunkon, lehetőség szerint cseréljük szárazra, a nedves fürdőruha ideális környezetet teremt a gombák és baktériumok elszaporodásának.

Medencés fürdőknél a lábmosó használata elengedhetetlen, a medencébe való belépés kizárólag ezen keresztül történjen, így csökkenthetjük a szennyeződés medencébe kerülésének esélyét.

Ne igyunk a vízből még véletlenül sem, erre kiemelten figyeljünk gyermekeinknél is.