Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Síelni vagy snowboardozni veszélyesebb?

Érdekességek2018. február 02.

A tél kedvelt sportjai, a síelés és a snowboardozás egyaránt balesetveszélyes tevékenységnek számítanak. A legtöbb síbaleset elesésből adódik, de a pályán való ütközés sem ritka. Utánajártunk, melyik téli sport űzése közben nagyobb az esélye egy balesetnek, és melyek a leggyakoribb sérülések.

Az Európai Utazási Biztosító (EUB) összegyűjtötte azokat a nemzetközi, többéves baleseti adatokat tartalmazó kutatásokat, amelyek összehasonlítják a síelők és a snowboardosok sérüléseit. Miközben a profikat sem kerüli el a súlyos baleset veszélye – Miklós Edit alpesi síző a napokban bukott hatalmasat –, mégis kevesen vannak tudatában annak, hogy milyen veszélyekkel járhatnak a legnépszerűbb téli sportok.

Elesés, elcsúszás: ezek vezetnek

A síbalesetek legnagyobb része elesésből, elcsúszásból adódik, és csak kb. 10%-ukat okozza ütközés. A legnépszerűbb magyar téli utazási célországok Ausztria, Franciaország és Olaszország. Ausztriában és Franciaországban a bejelentett károk 70-75%-a baleset (és ezek nagy része is síbaleset), Olaszországban ez a károk 35-40%-a.


A snowboardosoknál több a sérülés, de kevesebb halálos baleset

A téli sportok szerelmeseinek 72%-a a pályán sérül meg, 6%-a a síliften, 3% pedig a pályán kívül. Ezek a számok mind a két sport esetében nagyon hasonlóak, viszont a snowboardosok között magasabb az aránya azoknak, akik terepparkban sérülnek meg (25%).

Egy, a National Ski Areas Associationnek készített kutatás szerint, amely 40 év sérülési adatait veszi figyelembe, a snowboardosok 50-70%-kal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont nagyjából harmadával kisebb az esélyük halálos balesetre, mint a síelőknek.

Érzékeny csukló és keresztszalag

A fent említett amerikai kutatásból az is kiderül, hogy a snowboardosoknál a csuklósérülés a leggyakoribb: ez a balesetek 27,6%-át teszi ki, míg a síelőknél ez a szám csak 2,8%. Emellett a leggyakoribb snowboardsérülések a lapockalágyrész sérülése, a különféle bokasérülések, agyrázkódás és kulcscsonttörés.

A síelőknél az elülső keresztszalag-rándulás fordul elő leggyakrabban: ennek aránya 17,2%, míg a snowboardosoknál csak 1,7%. A leggyakoribb sísérülések közé tartozik az ínszalagsérülés és az alsó végtagi zúzódás, illetve a sípcsonttörés.

A biztosítás elengedhetetlen

Mindegy, hogy síelni vagy snowboardozni megyünk, kifejezetten a téli sportokra szabott biztosítás nélkül könnyen ráfizethetünk a telelésre. „Az alapbiztosítások általában nem nyújtanak fedezetet a sportbalesetekre; ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt síelni, snowboardozni indul az ember” – mondja Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója. – „A kártérítési érték a síelés esetében a legkritikusabb, mert veszélyes sportról van szó. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják.”

A gyakori, kisebb sérülések mellett előforduló súlyosabb balesetek esetében a hegyről való mentés költsége mentőhelikopter esetében például 1 millió és 2,5 millió forint között, de motoros szánnál vagy sítepsinél is 50 ezer és 150 ezer forint között mozog. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az általunk okozott balesetekért is vállalnunk kell a felelősséget, ezért mindig olyan terméket válasszunk, amely felelősségbiztosítást is tartalmaz.

Ahhoz, hogy a lehető legfelkészültebben vágjunk bele a külföldön eltöltendő téli vakációba, körültekintően válasszunk biztosítst az egész családnak!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja ereit az öregedéstől – evéssel

2025. január 09.



Az erek öregedése érelmeszesedéshez, érszűkülethez, agylágyuláshoz, szívinfarktushoz – számos, az életet korán veszélyeztető betegséghez – vezet. Új tanulmányok szerint a súlyos következmények étkezéssel is megelőzhetőek. Az étrend öregedést lassító hatásáról beszélt dr. Babai László, a Trombózisközpont életmód orvosa.

Káros hatások

Az öregedés természetes élettani folyamat, melyet sorozatos apró sejtkárosodások kísérnek. A károsodások érintik a sejtek minden alkotóelemét: az örökítő anyagot, a sejtmembránt felépítő anyagokat, az energiatermelésben részt vevő fehérjéket. A sejtkárosodás legfontosabb kiváltója a szabadgyökök jelentette oxidatív stressz, mely amellett, hogy megtámadja a sejtek működésében alapvető fontosságú építő-anyagokat, rombolja ezek sérülésekeit javító mechanizmusokat is. A sorozatos károsodások érelmeszesedéshez, szív-érrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatok kialakulásához, öregedéshez vezetnek.

Anti-aging diéta az ereknek

Ha képesek vagyunk csökkenteni az oxidatív stresszt, azzal jelentősen lassítani tudjuk az öregedést. Erre egy kiváló eszköz a mediterrán diéta, mely gazdag halakban, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonában, olívaolajban, míg szegény vörös húsokban, tejtermékekben. Orvosi tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán diéta csökkenti az étkezést követő oxidatív stresszt jelző kémiai anyagok szintjét, mint a lipid-peroxidok, hidrogén peroxid, tumor nekrózis faktor, valamint növeli a szervezet saját antioxidáns rendszerének, a SOD-nak aktivitását,

Mozgás és étrend

A mediterrán diéta védő hatása elsősorban a gyümölcsökben, zöldségekben, dióban, mogyoróban, teljes kiőrlésű gabonákban lévő antioxidánsoknak – polifenoloknak, rezveratrolnak, ómega-3 zsírsavnak köszönhető. A mediterrán étrend, különösen rendszeres mozgással kombinálva, fokozza az érfalvédő nitogén-monoxid mennyiséget.

A hosszú, teljes élet titka

Az étrend sejtvédő hatását mutatja az a megfigyelés is, mely szerint az így étkező emberek sejtjei hosszabb telomerrel bírnak. A telomer a DNS szálak végén lévő „farok”, mely hossza az életkorral fokozatosan csökken. Gyorsabb csökkenés gyorsabb öregedést jelent. A mediterrán diéta telomer-hosszt megtartó hatásában a többszörösen telítetlen zsírsavak – elsősorban a linolsav, a C- és E- vitamin, a béta-karotin játszanak szerepet.

A mediterrán diéta tehát csökkenti a sejtkárosodást, párhuzamosan támogatja a károsodásokat javító mechanizmusokat, lassítja a öregedést. Az erek védelmével pedig amellett, hogy segít megelőzni a szívinfarktust, agylágyulást, javítja – többek között a szexuális képesség fiatalon tartásával – az életminőséget.

Gyakran görcsöl a lábam…

2025. január 09.

Az izom akaratlan összehúzódása, az izomgörcs minden előjel nélkül jelentkezhet bármilyen fizikai aktivitás, vagy sokunknál alvás közben is. A kellemetlen jelenség megzavarja tevékenységeink elvégzését, álmunkban felébredünk rá…

A görcs valójában azért lép fel, mert az izomösszehúzódást nem követi az izmok ellazulása. A problémát általában a szokatlanul nagy terhelés vagy az elégtelen vérkeringés váltja ki, de más tényezők is előidézhetik. Az izomgörcs a testünkben bárhol előfordulhat, de a leggyakrabban a lábban (vádliban, combban) tapasztalható. Rendszerint erős fájdalmat okoz, és nagyon kellemetlen érzés, Így nem árt többet tudnunk arról, hogyan szabadulhatunk meg tőle. Jó tanácsok az izomgörcs elkerüléséhez és megelőzéséhez.

A begörcsölt izom nyújtása

Az első, amit tehetünk, a begörcsölt izom nyújtása, ami ellazítja az érintett zóna izmait. Amellett szinte azonnal enyhíti a fájdalmat azzal, hogy ellentétes mechanikus hatást gyakorol az izmokra. Izomgörcs tekintetében a leginkább érintettek az alsó végtagok – a leggyakrabban a vádli, a comb, lábfej… 

– A vádli görcsének enyhítéséhez nyújtsuk ki a lábunkat, és húzzuk a nagy nagylábujjunkat magunk felé. De ha testsúlyunkat a lábunkra helyezzük, miközben a térdünket enyhén behajlítjuk, az szintén segíthet.

– A comb első része begörcsölésekor hajlítsuk a lábunkat, feszítsük a bokánkat a fenék felé. A comb hátsó részének izomgörcse esetén nyújtsuk ki a lábat egy széken ülve, lábujjunkat magunk felé húzva, és a mellünkkel hajoljunk a combunkra.. 

– Ha a lábujjunk görcsöl, a fájdalom irányától függően nyújtsuk a lábujjakat magunk felé vagy kifelé.

A fájdalmas zónák masszírozása, gyúrása

Nyújtás után enyhe masszázst alkalmazhatunk, lágy, körkörös mozdulatokkal, az izomösszehúzódástól érintett zónán. A dörzsölés, mélyre ható gyúrás is segíthet, amely lazítja az izmokat, és javítja a vérkeringést (de csak addig alkalmazandó, amíg az izmok nem fájnak). Amennyiben otthon jelentkezik az izomgörcs, javasolt növényi olajok keverékének használata a masszázshoz. Görcsoldó, izomlazító éx keringésjavító hatású pl. a Wintergreen (kúszó fajdbogyó), a kámforos rozmaring, geránium, lavandin super vagy a tárkony esszenciális olaja (4-6 csepp elegendő belőlük egyszeri masszázshoz).

5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója

2025. január 08.



Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez.  Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.

Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket

Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.

Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.

Működjünk együtt az orvossal

Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.