Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sóbarlang-terápiák – Mit gondol erről a gyermekpulmonológus?

Érdekességek2022. augusztus 06.

A sóbarlang-terápiák a légutak krónikus gyulladását csökkentik, megelőzve, illetve enyhítve a légúti tüneteket.

Fotó: gettyimages.comA sóbarlangok légúti tünetekre gyakorolt kedvező hatása több évszázados megfigyelés: a sóbarlangban tartózkodó krónikus légúti betegségekben (arcüreggyulladás, asztma, krónikus bronchitis, hörgőtágulat stb.) szenvedők tünetei jelentősen csökkentek, illetve elmúltak.

A sóbarlang-terápia elve

A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmotikus hatása révén, magához vonzza a nedvességet a hörgők felszínén. Az ozmotikus hatás következtében nyákoldás következik be, mely elősegíti a köpet eltávolítását a hörgőrendszerből. A sóbarlang levegője bakteriosztatikus és baktericid hatású.

A sóbarlang-terápia fajtái

1. Száraz sóbarlang-terápia: természetes kősó száraz, tehát nem vízhez kötött NaCl részecskéinek légtérbe juttatása.

2. Nedves sóbarlang-terápia: sót párologtatnak nedves közegben.

3. Természetes sóbarlang-terápia: földalatti üregek, melyek levegőjében sórészecskék vannak. A bánya levegőjének nagyfokú a tisztasága, csíramentessége. A sóbányák páratartalma mind a hideg, mind a meleg évszakban állandó.

Ma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Az asztma és az egyéb krónikus légúti betegségek alapja a légúti nyálkahártya krónikus gyulladása.

Gyermekkorban a sóbarlang-terápiák kedvező hatására van példa, azonban azok nem egyértelműen bizonyítottak.

Sóbarlang-terápia a legkisebbeknek nem ajánlott

Számításba kell venni azt is, hogy gyermekkornak számít a csecsemőkortól, kisdedkoron keresztül, a 18 éves életkorig. A csecsemők és kisdedek esetében a sóbarlang-terápia eredményeként főleg a koncentráltabb mesterséges sóbarlangokban a pár mm-es hörgőkben létrejövő intenzív nyáktermelődés és váladékoldás akár előnytelen is lehet, mivel a keletkezett bőséges nyák eltömeszelheti a kishörgőket, így köhögést, nehézlégzést esetleg zihálást is kiválthat. A légúti fejlődési rendellenességben szenvedő csecsemőknél (ezek közül leggyakoribb a porgyengeségből adódó légúti szűkület), a szűkület mögötti túlzott váladéktermelődés és pangás jelenthet fokozott tüneti kockázatot.

A sóbarlangban történő tartózkodás során, különösen a koncentráltabb, száraz só technikák esetében a belélegzett só akár irritatív is lehet, és provokálhatja a fenti tüneteket. További rizikótényező, hogy főként a mesterséges sóbarlangok légtere relatíve kicsi, a terápián résztvevő csecsemők és kisdedek hurutos betegségei az intenzívebbé váló köhögés során cseppfertőzéssel egyik gyermekről a másikra terjedhetnek. A kúrán akut hurutos tünetekkel részt vevő gyermekek légúti fertőzések terjesztői is lehetnek.
Csecsemő- és kisdedkorban ezért a sóbarlang-terápiák nem ajánlottak.


A nagyok mehetnek sóbarlangba

Nagyobb gyermekeknél – 5 éves kor felett – a sóbarlang-terápiák kiegészítő, a gyógyszeres kezelés melletti ún. adjuváns terápiaként használhatók. Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyermekeknél a természetes sóbarlang-terápiák részesítendők előnyben, szemben a mesterséges sóbarlang-terápiákkal. A természetes sóbarlangokban általában egy-két hetes folyamatos, naponta több órán át tartó kezelés folyik.

A sóbarlangban eltöltött idő fontos tényező a gyulladt hörgőnyálkahártya regenerálódása szempontjából, hiszen ez a csíramentes, állandó páratartalmú helyen eltöltött huzamos idő alatt következhet csak be. A mesterséges sóbarlang a nyákoldást ugyan biztosítja, azonban az ott eltöltött idő még az ismételt alkalmak ellenére sem elegendő a nyálkahártya regenerálódására, ugyanis az általában napi egyórás terápiát követően a gyermek ismét a nagyvárosi levegőt szívja.

Igen jó hatású a légzőszervi tünetekre az is, ha a barlangban eltöltött idő alatt nemcsak passzív légzés, hanem fizikai aktivitás, testmozgás, sport is történik, melyen keresztül a sóbarlang terápia hatásossága fokozható.

Kérdezzük meg az orvost

A sóbarlang-terápiák megkezdése előtt elengedhetetlen a gyermekek alapos gyermek-tüdőgyógyászati kivizsgálása. Ugyanakkor a krónikus légúti betegségekben szenvedő, pulmonológus által gondozott gyermekeknél is szükséges megkérdezni a gyermektüdőgyógyász kezelőorvost arról, hogy a sóbarlang-terápia gyermekük esetében ajánlott, vagy sem. A gyermektüdőgyógyász a beteg aktuális állapotának ismeretében tudja mérlegelni a sóbarlang-terápia hasznát, illetve kockázatát.

Dr. Bánfi Andrea PhD.
vezető főorvos, gyermektüdőgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.

Mivel mossunk fogat?

2025. november 16.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad a fogak egészségéhez.

Nem szabad megfeledkeznünk az étkezések közötti egyéb lehetőségekről sem a szájápolással kapcsolatban, hisz a szájüregi pH-értékünk folyamatosan ingadozik, és ez legalább annyira roncsolja a fogakat, mint a nem megfelelő fogtisztítás. Ezért a fogorvosok az étkezések között a cukormentes rágógumik használatát javasolják, hisz a rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, ami hozzásegít a fogakon képződött savas plakk semlegesítéséhez, és tisztítja a fogakat.

Mivel tisztítsuk a fogakat?

Az egyéni szájhigiénia legfontosabb és leguniverzálisabb eszköze a hagyományos fogkefe.


Vannak egyenesen és fűrészfogszerűen levágott, valamint speciális, három dimenzióban elhelyezett sörtecsomókat tartalmazó fogkefék.
A fűrészfog és a ferde sörtecsomókat tartalmazó kefékkel jobban be lehet hatolni a fogközökbe.
A műanyag szálak keresztmetszete és keménysége szerint megkülönböztetünk kemény, középkemény és puha fogkeféket. A plakk leghatékonyabban a középkemény fogkefékkel távolítható el.
Nagyon fontos, hogy csak legömbölyített elemi szálakat tartalmazó fogkefét használjunk, mert ez nem sérti az ínyt és kevésbé koptatja a fogakat.
A fogkefe használata közben idővel a sörteszálak sérülnek, a sörtecsomók szétnyílnak, az egész fogkefe feje deformálódik, ilyenkor a fogkefét ki kell cserélni.


Ajánlott háromhavonta új fogkefére cserélni a régit!


A hagyományos fogkefével el nem érhető fogközök tisztítására fogselyem és fogköztisztító kefét használjunk!