Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Soha ne rázz meg bébit!

Érdekességek2017. április 24.

A szülők, hozzátartozók, csecsemőgondozók nem mindig tudják, hogy ha (erősen) megrázzák a kisbabát, az súlyos agykárosodásokat okozhat. Annak érdekében, hogy ez a fizikai bántalmazás – mert annak minősül – többé ne történjék meg, feltétlenül hallgatni kell a specialisták figyelmeztetéseire, tanácsaira.

Ezek a leggyakoribb okok a bébik megrázására

Elsősorban akkor rázzák meg a kicsiket, ha a szülő, vagy a baba környezetében lévő más személy nem tolerálja a folyamatos sírást. A leggyakrabban 6 hónap alatti csecsemőknél történik meg a rázogatás, de egészen 2 éves korig is előfordulhat. A baba megrázása az első hat hónapban azért a legveszélyesebb, mert a csecsemő még nem tudja megtartani a fejét, hiszen a nyakizmai nem elég fejlettek. A hirtelen mozgások így az ingó kis fejet előre-hátra-oldalra rázzák. A nyak nem tud ellenállni ennek a sokknak, amit a rázkódás okoz (és erős ütközéssel egyenértékű lehet…) Mindez súlyos, visszafordíthatatlan, olykor végzetes agykárosodásokat okozhat.

A „kiborulás” mechanizmusa

Egy kanadai tanulmány megfejtette annak a folyamatnak a különböző szakaszait, melyek a baba megrázáshoz vezetnek.
1. Első a kérdés. „Mi történik, miért sír a kisbabám, normális ez?”
2. Türelmetlenség a sírással szemben: „Fülsiketítő, ahogy sír a kicsikém!’”
3. Tehetetlenség és reménytelenség: „Nem bírom tovább.’”
4. Üldöztetés érzése: „Miért csinálja ezt velem?”
5. Düh megjelenése, ami a megrázást kiváltja, hiszen a baba „nem felel”: „Elég most már hagyd abba a sírást!”


Hogyan történik?

Az esetek túlnyomó többségében tehát a baba kitartó sírása váltja ki a türelmetlenséget és dühöt, mely a megrázásához vezet. Ekkor a felnőtt megragadja a babát, és megrázza, hogy elhallgattassa. Ez a trauma nem azonos azzal, mint amikor a baba netán leesik a pelenkázó asztalról vagy egy magas székről, ami fejsérülést okozhat neki. A megrázással összehasonlítva nem ugyanazokkal a következményekkel jár. Bár a rázogatás is nagyon gyorsan zajlik le, a legtöbbször csak néhány perc alatt, és egyszeri alkalom is elég a komoly sérülésekhez.

Milyen súlyosak lehetnek a következmények?

Az ilyen jellegű fejsérülések – külsérelmi nyomok nélkül – a koponyán belül okozzák a súlyos következményeket: az agyban belső vérzéseket, vérömlenyeket, agyhártyasérülést, agyi ödémát válthatnak ki, oxigénhiány miatt. Hasonlatosak lehetnek egy autóbaleset során történő ütközéskor beálló sérülésekhez, ráadásul egymás után. Így a babák megrázása a legtöbb esetben maradó károsodással jár (epilepszia, vakság, szellemi visszamaradottság, bénulás stb.), és  egyes felmérések szerint sajnos mintegy 10%-ban  azonnal halál is bekövetkezik.

De 6 hónapos kor alatt mindig súlyosak a következmények! Azután, ahogy idősebb lesz, és fejlődik a bébi, a következmények rendszerint enyhülnek. Mindamellett előfordul, hogy egyesek (nem sokan) megúszhatják komolyabb károsodás nélkül is: ez kortól és a megrázás erősségétől függ. De az tény, hogy bizonyos következmények csak jóval később láthatók: pl. elmaradás az elemi iskolai tanulmányokban, vagy akár a középiskolában, kötődhet az ilyen fajta sérülésekhez.

Normális, ha ingerli, bosszantja a szülőt a baba sírása?

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője.

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban nehéz lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel. Egy közelmúltban készült, francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázott baba szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol inkább gondolják úgy a szülők: a baba sírása nem zavarja a szomszédokat. Természetesen sem a városi, sem a vidéki baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?

Tudni kell, hogy egy bébi akár három órát is sírhat naponta  életének első három hónapjában az normálisnak tekinthető. 3 hónapos kor fölött ez a sírás mennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről. A szülők  általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak, vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és igyekeznie kell felismerni babája szükségleteit.

Hogyan kell reagálni, ha mégis fellép az idegesség a sírás miatt?

Először a hátára kell fektetni a babát az ágyában, és tanácsos távozni 1-2 percre a szobából – persze, csak ha meggyőződtünk, hogy a baba nem beteg és teljes biztonságban van. Ezután, visszatérve hozzá, a sírás folytatódása esetén segítséget kell kérni egy hozzátartozótól, vagy közeli ismerőstől. A papától, ha otthon van, egy baráttól vagy szomszédtól, akivel jó a viszony, szükség esetén akár telefonon is. Egy harmadik személlyel történő megbeszélés ugyanis segít elkerülni, hogy a felnőttön eluralkodjon az idegesség, a bosszankodás, a harag. A zenehallgatás vagy levegőzés is segíthet, ha van, aki addig vigyáz a babára. A cél megoldást találni arra, hogy ne törjön ki a düh, változzon az idegállapot, a szülő, gondozó nyerje vissza a nyugalmát. A későbbiekben, az ismétlődés elkerülésére, ajánlott orvossal konzultálni a baba sírásával összefüggő, tartós nehézségekről.

Beszélj róla!

Valószínűleg nem eleget beszélünk erről a problémáról, pedig a fiatal (kezdő) szülőknek rendkívül nagy szükségük volna rá. Hiszen a megelőzésnek ebben az esetben is rendkívül fontos szerepe van. Az erre vonatkozó tájékoztatást már a várandósság utolsó hónapjában meg kellene kezdeni és folytatni a csecsemő rendszeres orvosi vizsgálatakor is. Legfőképp tudatni kell a szülőkkel, hogy a sírás a baba fő (kezdetben egyetlen) kifejezési módja, minthogy azzal jelzi az éhséget, ha valami került a pelenkába, ha fáj a hasa vagy fáradt stb. De akkor is sírhat, ha nem érzi magát biztonságban. És akár szülő, akár dajka vagy rokon vigyáz rá, feltétlen meg kell beszélni vele ezen problémáknak a megoldását.

Mit kell tenni, ha mégis megtörtént a baj?

Késedelem nélkül orvossal kell konzultálni, vagy a sürgősségi ellátást igénybe venni, ha a baba állapota aggodalomra ad okot (hányás, ájulás stb.). A kórházba utalás lehetővé teszi az elengedhetetlen vizsgálatok elvégzését, és a leggyakrabban bekövetkező koponyasérülések kezelését. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a történés okaira és következményeire, hogy hasonló eset soha ne ismétlődjék meg.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.