Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Soha ne rázz meg bébit!

Érdekességek2017. április 24.

A szülők, hozzátartozók, csecsemőgondozók nem mindig tudják, hogy ha (erősen) megrázzák a kisbabát, az súlyos agykárosodásokat okozhat. Annak érdekében, hogy ez a fizikai bántalmazás – mert annak minősül – többé ne történjék meg, feltétlenül hallgatni kell a specialisták figyelmeztetéseire, tanácsaira.

Ezek a leggyakoribb okok a bébik megrázására

Elsősorban akkor rázzák meg a kicsiket, ha a szülő, vagy a baba környezetében lévő más személy nem tolerálja a folyamatos sírást. A leggyakrabban 6 hónap alatti csecsemőknél történik meg a rázogatás, de egészen 2 éves korig is előfordulhat. A baba megrázása az első hat hónapban azért a legveszélyesebb, mert a csecsemő még nem tudja megtartani a fejét, hiszen a nyakizmai nem elég fejlettek. A hirtelen mozgások így az ingó kis fejet előre-hátra-oldalra rázzák. A nyak nem tud ellenállni ennek a sokknak, amit a rázkódás okoz (és erős ütközéssel egyenértékű lehet…) Mindez súlyos, visszafordíthatatlan, olykor végzetes agykárosodásokat okozhat.

A „kiborulás” mechanizmusa

Egy kanadai tanulmány megfejtette annak a folyamatnak a különböző szakaszait, melyek a baba megrázáshoz vezetnek.
1. Első a kérdés. „Mi történik, miért sír a kisbabám, normális ez?”
2. Türelmetlenség a sírással szemben: „Fülsiketítő, ahogy sír a kicsikém!’”
3. Tehetetlenség és reménytelenség: „Nem bírom tovább.’”
4. Üldöztetés érzése: „Miért csinálja ezt velem?”
5. Düh megjelenése, ami a megrázást kiváltja, hiszen a baba „nem felel”: „Elég most már hagyd abba a sírást!”


Hogyan történik?

Az esetek túlnyomó többségében tehát a baba kitartó sírása váltja ki a türelmetlenséget és dühöt, mely a megrázásához vezet. Ekkor a felnőtt megragadja a babát, és megrázza, hogy elhallgattassa. Ez a trauma nem azonos azzal, mint amikor a baba netán leesik a pelenkázó asztalról vagy egy magas székről, ami fejsérülést okozhat neki. A megrázással összehasonlítva nem ugyanazokkal a következményekkel jár. Bár a rázogatás is nagyon gyorsan zajlik le, a legtöbbször csak néhány perc alatt, és egyszeri alkalom is elég a komoly sérülésekhez.

Milyen súlyosak lehetnek a következmények?

Az ilyen jellegű fejsérülések – külsérelmi nyomok nélkül – a koponyán belül okozzák a súlyos következményeket: az agyban belső vérzéseket, vérömlenyeket, agyhártyasérülést, agyi ödémát válthatnak ki, oxigénhiány miatt. Hasonlatosak lehetnek egy autóbaleset során történő ütközéskor beálló sérülésekhez, ráadásul egymás után. Így a babák megrázása a legtöbb esetben maradó károsodással jár (epilepszia, vakság, szellemi visszamaradottság, bénulás stb.), és  egyes felmérések szerint sajnos mintegy 10%-ban  azonnal halál is bekövetkezik.

De 6 hónapos kor alatt mindig súlyosak a következmények! Azután, ahogy idősebb lesz, és fejlődik a bébi, a következmények rendszerint enyhülnek. Mindamellett előfordul, hogy egyesek (nem sokan) megúszhatják komolyabb károsodás nélkül is: ez kortól és a megrázás erősségétől függ. De az tény, hogy bizonyos következmények csak jóval később láthatók: pl. elmaradás az elemi iskolai tanulmányokban, vagy akár a középiskolában, kötődhet az ilyen fajta sérülésekhez.

Normális, ha ingerli, bosszantja a szülőt a baba sírása?

Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője.

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban nehéz lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel. Egy közelmúltban készült, francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázott baba szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol inkább gondolják úgy a szülők: a baba sírása nem zavarja a szomszédokat. Természetesen sem a városi, sem a vidéki baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?

Tudni kell, hogy egy bébi akár három órát is sírhat naponta  életének első három hónapjában az normálisnak tekinthető. 3 hónapos kor fölött ez a sírás mennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről. A szülők  általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak, vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és igyekeznie kell felismerni babája szükségleteit.

Hogyan kell reagálni, ha mégis fellép az idegesség a sírás miatt?

Először a hátára kell fektetni a babát az ágyában, és tanácsos távozni 1-2 percre a szobából – persze, csak ha meggyőződtünk, hogy a baba nem beteg és teljes biztonságban van. Ezután, visszatérve hozzá, a sírás folytatódása esetén segítséget kell kérni egy hozzátartozótól, vagy közeli ismerőstől. A papától, ha otthon van, egy baráttól vagy szomszédtól, akivel jó a viszony, szükség esetén akár telefonon is. Egy harmadik személlyel történő megbeszélés ugyanis segít elkerülni, hogy a felnőttön eluralkodjon az idegesség, a bosszankodás, a harag. A zenehallgatás vagy levegőzés is segíthet, ha van, aki addig vigyáz a babára. A cél megoldást találni arra, hogy ne törjön ki a düh, változzon az idegállapot, a szülő, gondozó nyerje vissza a nyugalmát. A későbbiekben, az ismétlődés elkerülésére, ajánlott orvossal konzultálni a baba sírásával összefüggő, tartós nehézségekről.

Beszélj róla!

Valószínűleg nem eleget beszélünk erről a problémáról, pedig a fiatal (kezdő) szülőknek rendkívül nagy szükségük volna rá. Hiszen a megelőzésnek ebben az esetben is rendkívül fontos szerepe van. Az erre vonatkozó tájékoztatást már a várandósság utolsó hónapjában meg kellene kezdeni és folytatni a csecsemő rendszeres orvosi vizsgálatakor is. Legfőképp tudatni kell a szülőkkel, hogy a sírás a baba fő (kezdetben egyetlen) kifejezési módja, minthogy azzal jelzi az éhséget, ha valami került a pelenkába, ha fáj a hasa vagy fáradt stb. De akkor is sírhat, ha nem érzi magát biztonságban. És akár szülő, akár dajka vagy rokon vigyáz rá, feltétlen meg kell beszélni vele ezen problémáknak a megoldását.

Mit kell tenni, ha mégis megtörtént a baj?

Késedelem nélkül orvossal kell konzultálni, vagy a sürgősségi ellátást igénybe venni, ha a baba állapota aggodalomra ad okot (hányás, ájulás stb.). A kórházba utalás lehetővé teszi az elengedhetetlen vizsgálatok elvégzését, és a leggyakrabban bekövetkező koponyasérülések kezelését. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a történés okaira és következményeire, hogy hasonló eset soha ne ismétlődjék meg.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.

Az SPD három fő területe

2025. augusztus 24.

A szenzoros feldolgozási zavar (SPD) három fő kategóriáját különböztetjük meg, amit szenzoros modulációs zavarnak is nevezünk.

Szenzoros túlérzékenység

A gyermekek túlérzékenyen reagálnak a környezeti ingerekre, mint pl. hangok, fények vagy érintések. Ezek a gyerekek gyakran elkerülik azokat a helyzeteket, amelyek túlzott érzékszervi ingert jelentenek számukra, és szorongást tapasztalhatnak, ha ilyen ingereknek vannak kitéve.

Például egy hangos zaj vagy egy szokatlan textúra zavaró lehet a számukra, ami viselkedési problémákhoz vezethet.

Szenzoros alulérzékenység

A gyermekek nem reagálnak megfelelően az érzékszervi ingerekre, vagyis kevesebb ingert igényelnek ahhoz, hogy észleljék a környezetüket. Ezek a gyerekek gyakran keresik az intenzívebb ingereket, hogy aktiválják érzékszerveiket.

Például előfordulhat, hogy gyakran összeütköznek másokkal vagy durva játékokat preferálnak, mert nem érzik megfelelően a saját testük mozgását.

Szenzoros élménykeresés

A gyermek aktívan keresi a különböző érzékszervi ingereket, hogy kielégítse az érzékszervi szükségleteit. Ezek a gyerekek általában mozgékonyak és kíváncsiak, gyakran ugrálnak, pörögnek vagy más hasonló tevékenységeket végeznek, hogy több szenzoros információt kapjanak. Ez a viselkedés segíti őket abban, hogy jobban megértsék saját testük helyzetét és mozgását.

Rossz lehelet, éjszakai köhögés? Garatcsorgás is okozhatja!

2025. augusztus 23.

Nem mindenki tudja, hogy az orrban vagy az orrmelléküregben termelődő váladék jó része nem előrefelé, az orron keresztül távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torok irányába. Ez alapvetően nem számít kóros jelenségnek, de ha túl sok vagy sűrű váladék keletkezik, az olyan tüneteket okozhat, mint az éjszakai köhögés, a torokkaparás, a gombócérzés vagy a rossz lehelet. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa azokról az okokról beszélt, amelyek hátsófali garatcsorgást okozhatnak.

Mi az a hátsófali garatcsorgás?

Az orr, a melléküregek és a torok felszínét borító nyálkahártya folyamatos váladéktermelődéssel védekezik a kiszáradás ellen. Már csak azért is fontos ennek a felületnek a nedvessége, mert ezen tudnak megtapadni azok a kórokozók, szennyeződések, pollenek, amelyek bejutnak a légutakba. És hogy hová kerülnek ezután? A nyálkahártya csillószőrei hátrafelé hajtják azokat nyállal keveredve a gyomorba, illetve a másik út, amikor a külvilág felé ürülnek az orrváladékkal. Hátsófali garatcsorgásról vagy hátsó garatfali váladékcsorgásról akkor lehet beszélni, ha ez a váladék nem az orron keresztül előrefelé távozik, hanem a garat hátsó falán csorog le a torokba. Ezt normális esetben észre sem vesszük, hiszen a szervezet minden nap termel orrváladékot. Probléma abból adódhat, ha a váladék túl sok, nagyon besűrűsödik vagy nem tud szabadon kiürülni az orrüregből.