Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Soha nem látott felvételekkel jön a Jane Goodall életéről szóló film

Érdekességek2018. március 25.

Több mint százórányi, nyilvánosság előtt soha nem vetített felvétel került elő a National Geographic archívumából Jane Goodallról. Az ötven évvel ezelőtti felvételek betekintést engednek Goodall munkájába, és közvetlen közelről mutatják be, milyen volt az etológus élete a csimpánzok közt.  

„Ezek a felvételek többet mondanak ezer szónál. Életem legszebb időszakába repít vissza a film” – mondta megilletődve Jane Goodall, mikor végignézte a dokumentumfilmet, mely többségében azokból a felvételekből készült, amiket korábbi férje, Hugo van Lawick rögzített 1964-ben Afrikában. A régi 16 mm-es szalagokat az Oscar- és Emmy-díjra jelölt rendező, Brett Morgen vette gondozásba, és egy lenyűgöző, sok szempontból egyedülálló portrét készített belőlük a világhírű természetvédőről. Morgen 1960-ban indítja a Goodall-sztorit, amikor a 26 éves brit nő megérkezik Tanzánia egyik eldugott szegletébe, hogy a csimpánzokat tanulmányozza. Bár Goodallnak akkor még se papírja, se tapasztalata nem volt arról, hogy miként kell vadon élő állatokat megfigyelni, újszerű módszerei és az élővilág iránti szeretete pótolta hiányosságait, és gyorsan elismerté vált ezen a tudományterületen. Türelmének köszönhetően lassan elnyerte a csimpánzok bizalmát, és meglepve tapasztalta, hogy rendkívül intelligens és szociális állatok, akiktől még az eszközhasználat sem áll távol, ha élelemgyűjtésről van szó.

„Ez a kutatás minden túlzás nélkül megváltoztatta az életem. Sok hasonlóságot és különbözőséget találtam a majmok és az emberek viselkedésében, és a csimpánzokkal való együttélés nemcsak abban segített, hogy őket megismerjem, hanem abban is, hogy mélyebben elgondolkozzam azon, mi kik vagyunk” – mondta Jane Goodall.

 
Az 1960-as évek elején a holland természetfilmes, Hugo van Lawick a National Geographic megbízásából a Gombe Nemzeti Parkba utazott, hogy felvételeket készítsen a csimpánzokat tanulmányozó Goodallról. A közös munka során egymásba szerettek, hamarosan összeházasodtak, majd még évekig éltek Afrikában. A filmes által rögzített képsorok jelentős része a National Geographic archívumába került, ahonnan most számos megható, személyes hangvételű felvétel került elő. Lawick korabeli filmfelvételei, valamint a Jane Goodall Intézet és a család által rendelkezésére bocsátott videók segítségével készült el a JANE című dokumentumfilm, amely a nézők és a kritikusok elismerését egyaránt kivívta: az alkotás 28 filmes díjat nyert az elmúlt félévben.
 
A JANE című filmet hazánkban is műsorára tűzi a National Geographic csatorna, 2018. április 1-én, vasárnap 18 órakor.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.