Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sok állatfaj betartja a távolságtartást, ha beteg van köztük

Érdekességek2021. március 15.

Fotó: pixabay.com

Az állatok maguktól, ösztöneikre hallgatva gyakorolják a biztonságos távolságtartást, ha beteg van köztük – olvasható a Science tudományos magazin friss számában megjelent tanulmányban.

A hangyák, a vérszopó denevérek vagy a mandrill nevű majomfaj már jóval azelőtt gyakorolta a biztonságos távolságtartást beteg társaikkal, hogy az ember a világjárvány miatt rákényszerült volna.

Csak néhányat mutatott be a távolságtartást végző fajok közül friss tanulmányában egy amerikai kutatócsoport. “Ösztönösen otthon maradunk és csökkentjük a másokkal való kapcsolatokat, amikor betegek vagyunk. Ezt látjuk számos állatfajnál, de az ember gyakran elnyomja magában az ösztönt, amiért nagy árat fizet maga és a közössége is, mivel nyomás van rajta, hogy tovább dolgozzon és iskolába járjon” – mondta el az eurekalert.orgnak Dana Hawley, a Virginiai Egyetem Természettudományi Karának biológusa, a kutatás vezetője.

Azért választották a tanulmányhoz a vérszopó denevéreket, mert ezt a fajt már alaposan kutatta a tudomány, ismert, hogy – szemben a gyümölcs- vagy rovarevő denevérekkel – erős társas kötelékben élnek, megosztják az élelmet és tisztogatják egymás bundáját.

A kutatók egy baktérium sejtfajának egy darabkáját injekciózták a denevérekbe. Ez nem ártott az állatoknak, de kiváltotta az immunválaszt és a betegség alatti viselkedést, így az aktivitásuk csökkenését vagy a mások bundájának ritkább tisztogatását. “A passzív közösségi távolságtartás a vérszívó denevéreknél a betegség alatti viselkedés mellékterméke: a beteg állat letargikus lehet, így az energiáit az immunválaszra fordíthatja. Láttuk, hogy ez az enerváltság csökkenti az állatok közötti interakciót, a kurkászást is” – magyarázta Sebastian Stockmaier, a kutatás egyik résztvevője.


A mandrillok a tisztaság és a társas kötődések ápolása miatt szintén kurkásszák egymást. Az ő közösségi távolságtartásukban azonban stratégia figyelhető meg: mivel a kurkászás fontos a közösségbeli helyzetük megtartásához, elkerülik a csoport beteg tagját, azonban alkalmanként mégis kockáztatják a fertőzést, ha közeli rokonról van szó, az ő bundáját kitisztítják.

Ezzel szemben a hangyák sok faja aktív közösségi távolságtartást gyakorol: a beteg egyed feláldozza magát a boly érdekében, elhagyja a csoportot. Más esetekben az egészségesek térnek ki a beteg állat útjából, mintegy kizárva azt, hogy meg ne fertőzzék a csoport többi tagját.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Február 4-e, a Rákellenes Világnap

2026. február 04.

Öt perc önmagunkért, évek az életünkért

Napi néhány perc is elegendő lehet, hogy tegyünk mentális és fizikai jóllétünkért, legyen szó egy kis lelassulásról, mozgásról, vagy arról, hogy odafigyelünk testünk jelzéseire. Az öngondoskodás nem mindig időigényes vagy látványos, de a hatása hosszú távon is meghatározó. Az Avon Magyarország összegyűjtött öt dolgot, amit öt perc alatt is megtehetünk saját egészségünk érdekében. Február 4-én, a Rákellenes Világnapon különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy egy kis figyelmesség is életmentő is lehet.

Az öt perc meglepően relatív fogalom. Van, amikor szinte észre sem vesszük, és elrepül egy kávé vagy egy gyors üzenetváltás közben. Máskor viszont végtelennek tűnhet, elég csak egy plank gyakorlatra gondolni, ahol minden másodperc számít. Egy biztos: ha tudatosan magunkra szánjuk, az az öt perc sokkal többet jelenthet, mint hinnénk.

Védje meg szervezetét a téli hidegben is!

2026. február 04.

Szeretné elkerülni, hogy a tél rossz emlékeket hagyjon maga után? Bizonyára igen, ezért elõzze meg a bajt: juttasson a szervezetébe megfelelõ mennyiségû, létfontosságú nyomelemet! Ezekbõl az anyagokból (szelén, réz, bór, jód, mangán, vas...) csak kis mennyiségre van szükség, szerepük mégis nagyon jelentõs az élõ szervezet mûködésében. Hiszen optimalizálják a védekezõ mechanizmusok hatékonyságát, megkönnyítik a betegségek utáni felgyógyulást, és megelõzik a fogyókúra következtében esetlegesen fellépõ testi-lelki legyengülést. Biztos szövetségesként számíthat rájuk a csöpögõ orr és más téli kellemetlenségek elleni küzdelem során is.

Ha a hideg évszak már sokszor próbára tette a család egészségét, és a tél "örömét" általában csak az jelenti az önök számára, hogy elõbb-utóbb véget ér, tanácsos figyelni a védekezésre. Fontos tájékozódni annak eszközeirõl, melyek közül most kiemelünk néhányat.

A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 2. rész

2026. február 03.

A téli regenerálódáshoz nem ajánlunk kalóriaszegény diétát - mely a hidegben frusztrálhat és elfáraszthat minket - , sem azt, hogy literszámra igyunk vizet egész nap (folyadékigényünk remélhetõleg tudatosul bennünk egész éven át), vagy hogy kora reggel, éhgyomorra kocogjunk... Nem, az alábbiakban a hideg évszakban hasznos, olyan erõt adó ételek - például levesek - fogyasztása áll a középpontban, melyektõl visszanyerjük energikusságunkat, tetterõnket, megõrizhetjük egészségünket, és jó formában vészelhetjük át a telet.

Fontos a tápanyagokban dús táplálkozás

Amikor mínusz fokokat ír ki a hõmérõ az ablakban, már sötétedik uzsonnaidõben, és egyre jobban fázunk kint a szabadban, hangulatunk távol áll a derûstõl, és energiánk pedig, úgy érezzük, egyre fogy, jobban kívánjuk a zsírosabb ételeket, a "vastag" leveseket, a húsos, sajtos, gazdagon zöldségezett fõtt tésztákat vagy a szószos húsokat. Nem is beszélve a tartalmasabb édességekrõl, a csokoládéról - minden formában -, a különbözõ cukrászsüteményekrõl...