Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sok internetező próbálkozik a digitális detox-szal

Érdekességek2019. november 10.

Fotó: 123rf.comA brit internetezők több mint egyharmada él a digitális detoxikálás gyakorlatával, vagyis kapcsolódik le időről időre a digitális világról – derült ki a brit távközlési hatóság, az Ofcom szokásos évi jelentéséből, amely szerint a szigetország 16-24 éves fiataljai töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát a világhálón.

A Communications Market Report szerint a brit felnőttek ma átlagosan 25 órát, míg 2005-ben még csak kilenc órát töltöttek online egy héten. A felhasználók háromnegyede számára fontos az internet a mindennapokban, 59 százalékuk egyenesen “ragaszkodik” az online jelenlétet biztosító készülékéhez – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

A 2050 felnőtt és 500 tinédzser megkérdezésével készített jelentés szerint a válaszadók több mint harmada számára jelent nehézséget, hogy lekapcsolódjon a netről és majdnem 50 százalékuk – a 16-24 éveseknél 59 százalék – egyenesen elveszve érzi magát internetkapcsolat nélkül. A mutatók szerint a 16-24 évesek töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát internetezéssel.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor aggódik a világháló iránti megszállottsága miatt. Tízből négyen vélték úgy, hogy túl sok időt töltenek online, és 41 százalékuk elismerte, hogy többet internetezik, mint szeretne.


A megkérdezettek majdnem fele mondta, hogy a túl sok internetezés a házimunka és az alvás, csaknem minden harmadik válaszadó szerint a családdal vagy a barátokkal töltött idő rovására megy. A válaszadók 13 százaléka késett már el munkából a böngészés miatt. A kamaszok 60 százaléka hanyagolta már el a házi feladatot és 25 százaléka késett már el az iskolából a netezés miatt. Az eredmények szerint minden tizedik felhasználó napjában több mint ötvenszer kapcsolódik az internethez.

A felmérés szerint a folyamatos internetezés negatív hatással van a felhasználók modorára is. A válaszadók szerint előfordul, hogy a telefonjukba temetkezők összeütköznek másokkal, akkor is szöveges üzenetben kommunikálnak, amikor egy helyiségben tartózkodnak a beszélgetőpartnerükkel, vagy épp megfeledkeznek a velük lévő barátjukról, rokonukról.

A felmérés szerint a megkérdezettek több mint harmada – vagyis Nagy-Britanniára kivetítve nagyjából 15 millió ember – tartott digitális detoxikálást az elmúlt évben, és 11 százalékuk a múlt héten is élt a gyakorlattal. A válaszadók egy része például internetkapcsolat nélküli helyre, vagy a mobiltelefonját szándékosan otthon hagyva ment vakációzni, de olyan is akadt, aki még a vonalas telefont is bojkottálta a szünidő alatt.

A digitális detoxikálás a 16-24 éves korosztály körében a legnépszerűbb: több mint 50 százalékuk élt a gyakorlattal az előző évben. A legkisebb hajlandóságot a kamaszok mutatták: 61 százalékuk mondta, hogy csupán szülői vagy nevelői nyomásra kapcsolódott le egy időre a digitális világról. A jelentés rámutat, hogy az interneten felnőtt nemzedék – szemben azzal, amelynek alkalmazkodnia kellett az új technológiához – kevésbé tekinti problémásnak, hogy túl sok időt tölt online.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.