Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sok internetező próbálkozik a digitális detox-szal

Érdekességek2019. november 10.

Fotó: 123rf.comA brit internetezők több mint egyharmada él a digitális detoxikálás gyakorlatával, vagyis kapcsolódik le időről időre a digitális világról – derült ki a brit távközlési hatóság, az Ofcom szokásos évi jelentéséből, amely szerint a szigetország 16-24 éves fiataljai töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát a világhálón.

A Communications Market Report szerint a brit felnőttek ma átlagosan 25 órát, míg 2005-ben még csak kilenc órát töltöttek online egy héten. A felhasználók háromnegyede számára fontos az internet a mindennapokban, 59 százalékuk egyenesen “ragaszkodik” az online jelenlétet biztosító készülékéhez – írta a The Guardian című brit lap internetes oldala.

A 2050 felnőtt és 500 tinédzser megkérdezésével készített jelentés szerint a válaszadók több mint harmada számára jelent nehézséget, hogy lekapcsolódjon a netről és majdnem 50 százalékuk – a 16-24 éveseknél 59 százalék – egyenesen elveszve érzi magát internetkapcsolat nélkül. A mutatók szerint a 16-24 évesek töltik a legtöbb, napi szinten csaknem kilenc órát internetezéssel.

A megkérdezettek nagy része ugyanakkor aggódik a világháló iránti megszállottsága miatt. Tízből négyen vélték úgy, hogy túl sok időt töltenek online, és 41 százalékuk elismerte, hogy többet internetezik, mint szeretne.


A megkérdezettek majdnem fele mondta, hogy a túl sok internetezés a házimunka és az alvás, csaknem minden harmadik válaszadó szerint a családdal vagy a barátokkal töltött idő rovására megy. A válaszadók 13 százaléka késett már el munkából a böngészés miatt. A kamaszok 60 százaléka hanyagolta már el a házi feladatot és 25 százaléka késett már el az iskolából a netezés miatt. Az eredmények szerint minden tizedik felhasználó napjában több mint ötvenszer kapcsolódik az internethez.

A felmérés szerint a folyamatos internetezés negatív hatással van a felhasználók modorára is. A válaszadók szerint előfordul, hogy a telefonjukba temetkezők összeütköznek másokkal, akkor is szöveges üzenetben kommunikálnak, amikor egy helyiségben tartózkodnak a beszélgetőpartnerükkel, vagy épp megfeledkeznek a velük lévő barátjukról, rokonukról.

A felmérés szerint a megkérdezettek több mint harmada – vagyis Nagy-Britanniára kivetítve nagyjából 15 millió ember – tartott digitális detoxikálást az elmúlt évben, és 11 százalékuk a múlt héten is élt a gyakorlattal. A válaszadók egy része például internetkapcsolat nélküli helyre, vagy a mobiltelefonját szándékosan otthon hagyva ment vakációzni, de olyan is akadt, aki még a vonalas telefont is bojkottálta a szünidő alatt.

A digitális detoxikálás a 16-24 éves korosztály körében a legnépszerűbb: több mint 50 százalékuk élt a gyakorlattal az előző évben. A legkisebb hajlandóságot a kamaszok mutatták: 61 százalékuk mondta, hogy csupán szülői vagy nevelői nyomásra kapcsolódott le egy időre a digitális világról. A jelentés rámutat, hogy az interneten felnőtt nemzedék – szemben azzal, amelynek alkalmazkodnia kellett az új technológiához – kevésbé tekinti problémásnak, hogy túl sok időt tölt online.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.