Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sör, üdítő és tenger gyümölcsei?

Érdekességek2019. szeptember 30.

A köszvény egy nagyon fájdalmas és meglepően gyakori betegség, amely anyagcsere eredetű, így egyáltalán nem mindegy, milyen étrendet folytat az érintett. Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa a nyári csábítások veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comMiért alakul ki a köszvény?

A köszvény egy gyulladással járó betegség, ami akkor jön létre, ha a vérben felszaporodik a húgysav és annak kristályai kicsapódnak és lerakódnak az ízületi tokot belülről bélelő hártyában. Ezen folyamat következményeként alakul ki a gyulladás, főként a nagylábujjakban, a kezekben, a lábfejekben, térdekben és a könyökben. A köszvény tehát anyagcsere- és immunológiai eredetű, de nem autoimmun betegség, ami főként a középkorúakat és az idősebbeket érinti.
A probléma gyökere tehát a húgysav, amit a purin tartalmú élelmiszerek, italok fogyasztásakor állít elő a szervezet.

Vannak olyan magas purin tartalmú élelmiszerek, amelyek képesek belobbantani egy köszvényes rohamot. A rossz hír, hogy ezek közé tartozik a nyáron igen népszerű sör és a magas cukor-, valamint fruktóz tartalmú üdítők. Mivel kell még óvatosnak lenni az érintetteknek?
– Minden alkohol, a sörön kívül főként a magas alkohol- és cukor tartalmú likőrök.
– Vörös húsok és belsőségek, mint a máj és a vese, amelyek gazdagok a telített zsírsavakban.
– Tenger gyümölcsei, mint rákfélék, szardínia, tonhal, makréla, polipok.
– Minden előre feldolgozott élelmiszerek.
– A szárnyasok közül a pulyka kerülendő.
– Zöldségek közül a spárgában, karfiolban, gombafélékben magasabb a purin tartalom.
– A vaj és a magas zsírtartalmú öntetek (dresszingek) csökkentik a szervezet húgysavkiválasztó képességét, emiatt kerülendők.
– A cukros ételek (vagyis az ezek talaján kialakuló elhízás és a cukorbetegség) ronthatják a köszvény tüneteit.
– A kávé a magas koffein tartalma miatt vízhajtó hatású, és ha dehidratálódik a szervezet, a húgysav kristályok lerakódhatnak az ízületekben.


Mit ehetünk a roham elkerülése érdekében?

A köszvényeseknek tulajdonképpen egy élethosszig tartó egészséges életmódot kell kialakítani, amely hozzájárul a rohamok elkerüléséhez. Ez elsősorban az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, zöldségek, teljes kiőrlésű pékáruk, diófélék, magvak fogyasztását jelenti. A jó hír, hogy egy ilyen étrend a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is redukálja.

Mit érdemes még beépíteni az étrendbe?
–  Legalább 8 pohár víz naponta.
– Alacsony zsírtartalmú joghurtok, túró, tejtermékek.
– Tojás.
– Alacsony cukortartalmú gyümölcsök, mint málna, egres, alma. A cseresznye is hatásos a tünetek csökkentésében.
– Rengeteg zöldségféle. (Pl. uborka, paradicsom, spenót.)
– Növényi olajok, mint olíva, napraforgó, repce.
– Napi 500-1000 gramm C-vitamin.
– Zsírmentes tej.
– Sok víz.
– Magvak és teljes kiőrlésű lisztek.
– Néhány kocka étcsokoládé és egészséges desszertek (pl. gyümölcs szorbet) energiát adnak.

Fotó: 123rf.com

Köszvénynél az orvosi segítség is elengedhetetlen

Elsősorban egy alapos kivizsgálás keretében meg kell győződni arról, hogy valóban köszvényről és nem például rheumatid arthritisről van szó – hangsúlyozza dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa. – Annak is utána kell járni, nem áll-e valamilyen genetikai eltérés (pl. enzim-hiányok), fokozott sejtciklus (pl. tumorok) vagy anyagcserezavar (pl. elhízás, veseelégtelenség, dehidráció, bizonyos gyógyszerek: vízhajtók, szalicilátok) a köszvény kialakulása mögött.

Ha megszületik a diagnózis, elsősorban természetesen az életmódra kell felhívni a beteg figyelmét, de feladatunk a gyulladás és a fájdalom csökkentése is, különös tekintettel a nagy fájdalommal járó rohamokra. Életmóddal és megfelelő kezeléssel a köszvény jó eséllyel kordában tartható.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.