Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sós élelmiszerek utáni vágy: mit tehetünk ellene?

Érdekességek2023. május 17.

Sokunk érez gyakori vágyat az édességek iránt, míg mások a sós ételek, pizzák, sajtok, ropogtatnivalók után sóvárognak. Ez utóbbira kevesebb figyelem irányul, noha a sós élelmiszerek káros hatásai is jelentősek.

Szomorúság vagy bosszúság hatására sietősen chipset ropogtatni, vagy egy fárasztó munkanap után egy finom pizzát elfogyasztani egyszer-egyszer nem árt senkinek. De túl gyakran, hosszú távon a test segítségért kiállt. Ahhoz, hogy ellenálljunk a sós ételek iránti túl gyakori vágynak, először meg kell értenünk annak okait, majd tanácsos megfogadnunk hasznos tanácsokat.

Mi okozhatja a túlzott vágyat?

Számos magyarázat létezik. Íme, néhány közülük:

– A sós termékek iránti vonzalom részben (korábbi) étkezési magatartásformákkal hozható összefüggésbe. Pl. a várandósság, majd szoptatás alatt sok sósat fogyasztó anya befolyásolhatja a gyermek étkezési preferenciáit, vagy egy család, ahol nagyon kedvelnek bizonyos sós élelmiszereket, és túl gyakran fogyasztják őket (pl. sült burgonyát, füstölt húsokat, zsíros sajtokat stb.), formálja az ízeket.

– Amellett egyes vizsgálatok kimutatták, hogy vannak olyan gének, amelyek az édesség felé ösztönzik a vágyat, és ezek hiányában vonzódunk a sós ízekhez.

– Végül, a sós élelmiszerek utáni sóvárgás pszichológiai szempontból a kényelem, az erő és a magabiztosság iránti igény visszanyerésének szükségletével függ össze.

Miért kívánhatja a szervezetünk?

A sós ropik, kekszek, akárcsak az édességek vagy a zsíros ételek utáni sóvárgás jó közérzetet biztosít, amelyet a dopamin felszabadulása okoz az agyban. Egy másik magyarázat lehet a nátriumhiány: a sós utáni sóvárgás kapcsolatban állhat a szervezetben az elektrolitok (főleg a nátrium) hiányával.

Milyen hatást gyakorolnak a sós élelmiszerek a szervezetre?

Amíg rendszeresen felhívjuk a figyelmet a cukor szervezetünkre gyakorolt ​​negatív hatásaira, ugyanúgy ismernünk kell a só és a sós ételek iránti vágy hosszú távon megnyilvánuló, lehetséges káros következményeit az egészségünkre nézve.

Sajnos a sós termékek gyakran nemcsak sóval vannak tele, hanem zsírral is.

A súlygyarapodás mellett számtalan problémát okozhat.

– Vízvisszatartás: a só megreked a szövetekben, ezért elősegíti a víz felhalmozódását, és megakadályozza annak kiürülését.

-Hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint): a sós ételek és a telített zsírok növelik a rossz koleszterin (LDL) szintjét a vérben.

– Artériás magas vérnyomás: a túlzott mennyiségű nátrium növeli a teljes vértérfogatot és a vérnyomást.

– Magas trigliceridszint a vérben: a szervezetben a neutrális zsírok magas szintje fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A só egyben étvágyfokozó is, ami túlzott élelmiszer-fogyasztáshoz és hízáshoz vezet.


5 tipp, hogy ellenálljunk a sós íz iránti vágynak

1. Elegendő hús, hal vagy tojás fogyasztása étkezésenként (mértékkel)

Ezek az élelmiszerek keményítőtartalmú ételekkel és zöldségekkel kombinálva kielégítik a sós íz iránti vágyat. Gazdagok állati fehérjékben, amelyek telítettségérzést biztosítanak. Minden étkezés alkalmával fogyasszunk valamelyikből a napszakhoz igazított mennyiségben (reggelire és vacsorára kis adagokat, ebédre normál adagot).

Fotó: 123rf.com

2. Megfelelő időben történő étkezés, igény szerint

Ha valóban sóvárgunk a sós étel után, hozzuk előre az esti étkezést, még ha csak délután 5-6 óra van is, és az áhított ételt szerepeltessük a menüben. Így csillapítjuk az evési vágyat, miközben elkerüljük pl. a nassolás miatti bűntudat érzését. Ráadásul már vacsoraidőben nem kívánunk enni a családdal sem…

3. Találjunk okot az elégedettségre

A sós iránti vágy könnyebben jelentkezik a kétség vagy az alacsony önbecsülés pillanataiban. Ebben az esetben, hogy elvonjuk a figyelmünket erről a késztetésről, keressük meg a módját, hogy kifejezzük kreativitásunkat, mindazt, amihez tehetséget érzünk, vagy egyszerűen csak bizonyosodjunk meg róla, hogy képesek vagyunk tovább lépni. Ajánlott ehhez pl. festés, írás, kertészkedés, barkácsolás, nyelvtanulás…

4. Sportoljunk!

A sporttevékenység lendületet, energiát ad, és elősegíti a magabiztosságot, ami csökkenti a különféle sóvárgást. Amellett fokozza a jó közérzet hormonjainak szekrécióját is. Kocogás, úszás, futás… Mindegy, melyik sportágat választjuk, a lényeg, hogy ne kedvetlenül vágjunk bele a sportolásba.

Fotó: 123rf.com

5. Mit fogyasszunk este, ha később is vágyat érzünk a sós ízre?

Ha előfordul, hogy a vacsorát követően is éhséget érzünk (ez gyakran annak a jele, hogy az étkezésünk nem volt kielégítő minőségű vagy mennyiségű), érdemes előkészíteni bizonyos élelmiszereket, melyeket ilyenkor hamar elővehetünk. Ajánlottan közéjük tartozhat pl. a natúr joghurt vagy túró kevés mézzel és szárított gyümölcsökkel, olajos magvak alma- vagy banándarabokkal, kevés, házilag készített mogyoróvajjal, kis darab sovány sajt vékony szelet teljes kiőrlésű kenyérrel…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.