Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sós élelmiszerek utáni vágy: mit tehetünk ellene?

Érdekességek2023. május 17.

Sokunk érez gyakori vágyat az édességek iránt, míg mások a sós ételek, pizzák, sajtok, ropogtatnivalók után sóvárognak. Ez utóbbira kevesebb figyelem irányul, noha a sós élelmiszerek káros hatásai is jelentősek.

Szomorúság vagy bosszúság hatására sietősen chipset ropogtatni, vagy egy fárasztó munkanap után egy finom pizzát elfogyasztani egyszer-egyszer nem árt senkinek. De túl gyakran, hosszú távon a test segítségért kiállt. Ahhoz, hogy ellenálljunk a sós ételek iránti túl gyakori vágynak, először meg kell értenünk annak okait, majd tanácsos megfogadnunk hasznos tanácsokat.

Mi okozhatja a túlzott vágyat?

Számos magyarázat létezik. Íme, néhány közülük:

– A sós termékek iránti vonzalom részben (korábbi) étkezési magatartásformákkal hozható összefüggésbe. Pl. a várandósság, majd szoptatás alatt sok sósat fogyasztó anya befolyásolhatja a gyermek étkezési preferenciáit, vagy egy család, ahol nagyon kedvelnek bizonyos sós élelmiszereket, és túl gyakran fogyasztják őket (pl. sült burgonyát, füstölt húsokat, zsíros sajtokat stb.), formálja az ízeket.

– Amellett egyes vizsgálatok kimutatták, hogy vannak olyan gének, amelyek az édesség felé ösztönzik a vágyat, és ezek hiányában vonzódunk a sós ízekhez.

– Végül, a sós élelmiszerek utáni sóvárgás pszichológiai szempontból a kényelem, az erő és a magabiztosság iránti igény visszanyerésének szükségletével függ össze.

Miért kívánhatja a szervezetünk?

A sós ropik, kekszek, akárcsak az édességek vagy a zsíros ételek utáni sóvárgás jó közérzetet biztosít, amelyet a dopamin felszabadulása okoz az agyban. Egy másik magyarázat lehet a nátriumhiány: a sós utáni sóvárgás kapcsolatban állhat a szervezetben az elektrolitok (főleg a nátrium) hiányával.

Milyen hatást gyakorolnak a sós élelmiszerek a szervezetre?

Amíg rendszeresen felhívjuk a figyelmet a cukor szervezetünkre gyakorolt ​​negatív hatásaira, ugyanúgy ismernünk kell a só és a sós ételek iránti vágy hosszú távon megnyilvánuló, lehetséges káros következményeit az egészségünkre nézve.

Sajnos a sós termékek gyakran nemcsak sóval vannak tele, hanem zsírral is.

A súlygyarapodás mellett számtalan problémát okozhat.

– Vízvisszatartás: a só megreked a szövetekben, ezért elősegíti a víz felhalmozódását, és megakadályozza annak kiürülését.

-Hiperkoleszterinémia (magas koleszterinszint): a sós ételek és a telített zsírok növelik a rossz koleszterin (LDL) szintjét a vérben.

– Artériás magas vérnyomás: a túlzott mennyiségű nátrium növeli a teljes vértérfogatot és a vérnyomást.

– Magas trigliceridszint a vérben: a szervezetben a neutrális zsírok magas szintje fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A só egyben étvágyfokozó is, ami túlzott élelmiszer-fogyasztáshoz és hízáshoz vezet.


5 tipp, hogy ellenálljunk a sós íz iránti vágynak

1. Elegendő hús, hal vagy tojás fogyasztása étkezésenként (mértékkel)

Ezek az élelmiszerek keményítőtartalmú ételekkel és zöldségekkel kombinálva kielégítik a sós íz iránti vágyat. Gazdagok állati fehérjékben, amelyek telítettségérzést biztosítanak. Minden étkezés alkalmával fogyasszunk valamelyikből a napszakhoz igazított mennyiségben (reggelire és vacsorára kis adagokat, ebédre normál adagot).

Fotó: 123rf.com

2. Megfelelő időben történő étkezés, igény szerint

Ha valóban sóvárgunk a sós étel után, hozzuk előre az esti étkezést, még ha csak délután 5-6 óra van is, és az áhított ételt szerepeltessük a menüben. Így csillapítjuk az evési vágyat, miközben elkerüljük pl. a nassolás miatti bűntudat érzését. Ráadásul már vacsoraidőben nem kívánunk enni a családdal sem…

3. Találjunk okot az elégedettségre

A sós iránti vágy könnyebben jelentkezik a kétség vagy az alacsony önbecsülés pillanataiban. Ebben az esetben, hogy elvonjuk a figyelmünket erről a késztetésről, keressük meg a módját, hogy kifejezzük kreativitásunkat, mindazt, amihez tehetséget érzünk, vagy egyszerűen csak bizonyosodjunk meg róla, hogy képesek vagyunk tovább lépni. Ajánlott ehhez pl. festés, írás, kertészkedés, barkácsolás, nyelvtanulás…

4. Sportoljunk!

A sporttevékenység lendületet, energiát ad, és elősegíti a magabiztosságot, ami csökkenti a különféle sóvárgást. Amellett fokozza a jó közérzet hormonjainak szekrécióját is. Kocogás, úszás, futás… Mindegy, melyik sportágat választjuk, a lényeg, hogy ne kedvetlenül vágjunk bele a sportolásba.

Fotó: 123rf.com

5. Mit fogyasszunk este, ha később is vágyat érzünk a sós ízre?

Ha előfordul, hogy a vacsorát követően is éhséget érzünk (ez gyakran annak a jele, hogy az étkezésünk nem volt kielégítő minőségű vagy mennyiségű), érdemes előkészíteni bizonyos élelmiszereket, melyeket ilyenkor hamar elővehetünk. Ajánlottan közéjük tartozhat pl. a natúr joghurt vagy túró kevés mézzel és szárított gyümölcsökkel, olajos magvak alma- vagy banándarabokkal, kevés, házilag készített mogyoróvajjal, kis darab sovány sajt vékony szelet teljes kiőrlésű kenyérrel…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.