Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sose feküdj le haraggal!

Érdekességek2019. február 19.

Ordítozunk egyet a párunkkal, szüleinkkel, gyermekünkkel, majd pedig nagy dérrel-durral elvonulunk, és párnába fúrt fejjel igyekszünk túltenni magunkat az egész estén. Lehet, hogy az öklünkkel még ütünk is egyet a párnába, sőt, a lábunk is indulatosan meg-megrándul. De vajon mennyire káros egészségünkre nézve, ha ilyen állapotban térünk nyugovóra? Valóban rosszat tesz nekünk?  

A válasz igen – néha. Amikor eljön az éjszaka, de egy vita lezáratlan marad, az bizony nem vezet nyugodt alváshoz. Sok esetben ugyanakkor egyben megoldás is az „aludjunk rá egyet”.

A harag elnyomása mindenesetre negatívan befolyásolja az alvás minőségét. Az ember gondolatai még a vita körül forognak, az ellenséges érzések pedig rosszabb alvást eredményeznek. Egy meglehetősen stresszes eseményt követően jobb, ha egy ideig még ébren marad az ember.

Dr. Rebecca Spencer és pszichológus csoportja zavaró felvételeket mutatott a tanulmányban résztvevő önkénteseknek – így például háború sújtotta települések képeit. A kutatók úgy találták, hogy az alvás a résztvevők negatív érzéseit és emlékeit csak még jobban felerősítette. Spencer szerint ennek egy lehetséges magyarázata van: amikor alszunk, agyunk „szelektálja” az információkat és eldönti, mely emlékek fontosak. Ezeket kimozdítja a hippocampusból (mely átmeneti tárolóként működik) és a cortexbe juttatja, melyben sokkal jobban megmarad.


Ám ugyanez a tanulmány arra is utal, hogy egy enyhén stresszes esemény után (például kisebb vita a szülővel) aludni térni akár hasznos is lehet. Az alvás lehetővé teszi számunkra, hogy tiszta fejjel ébredjünk és „lapozzunk egyet”. Ugyanazt a helyzetet reggel sokkal nyugodtabban, racionálisabb hozzáállással is megbeszélhetjük.

Az ellentmondás zavaró lehet, ám kutatók szerint az, hogy kire milyen hatással van, ha haraggal tér aludni, személyenként változó. Egy kisméretű tanulmány, mely élettársi kapcsolatban élőkkel készült, azt mutatta: valamennyiüknél romlott az alvás minősége, miután konfliktusba kerültek a számukra fontos személlyel, azaz a kedvesükkel.

A legtöbb alvászavarról azonban azok a hölgyek számoltak be, akik egyébként is nyugtalanok párkapcsolatukban. A legkevésbé pedig azokat érintette az alvásprobléma, akik határozottan kerülték az érzelmi kötődést.


A jó hír az, hogy azt a módot, ahogyan agyunk tárolja az információkat, előnyünkre is fordíthatjuk. Ha olyasmire gondolunk, aminek hatására jól érezzük magunkat – például megdicsért minket a főnökünk -, valószínű, hogy ennek hatása reggel is kitart. Ha pedig valamilyen probléma adódik a partnerek vagy barátok között, sokszor a megbocsátás a megoldás, melynek hatására békésebb lesz az álmunk.

Szakértők szerint ha szerelmesekről van szó, akik csúnyán civakodtak lefekvés előtt, egy békítő csók enyhíthet a helyzeten, mindegy, milyennek érzik jelen pillanatban a kapcsolatukat. Természetesen, ha a vita tárgya az volt, hogy a partnerünk megcsal vagy flörtölt az exével, aligha lesz kedvünk csókot lehellni az ajkára – teszi hozzá Ian Kerner párkapcsolati szakértő. Ilyenkor inkább igyekezzünk nem lebecsülni magunkat, és fogadjuk el az adott érzelmi állapotot.

Ha eljön a reggel, és a harag nem csendesedik, a csók helyett próbáljuk megbeszélni a problémákat – mi az, ami jó a kapcsolatban, legyen az szerelmi vagy baráti kapcsolat. Olykor elég csak belegondolni abba, mit is szeretünk a másik személyben – miért lehetünk hálásak neki. Talán máris kevésbé érezzük a haragot. Természetesen ez súlyos esetekben nem igaz – ha verekedésről volt szó, azt a problémát aligha lehet megoldani önmagunk lenyugtatásával elalvás előtt…

B.A.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.