Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sportolhatnak-e a kismamák?

Érdekességek2021. május 13.

A sportos életmódot folytató kismamák általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a terhességük hónapjai alatt is sportolhassanak. Ártanak esetleg ezzel – az egyébként egészséges – időtöltésükkel a megszületendő gyermeküknek?

Fotó: gettyimages.comNem az ördögtől való a terhesség alatti sport

Lényeges azonban, hogy mielőtt bármilyen sporttevékenységbe fognának a kismamák, beszéljék meg azt a szülész-nőgyógyász orvosukkal. Legyen szó akár évek óta sportos életmódot folytató kismamáról, akár a terhességét megelőzően nem igazán sportos típusú nőről, a kezelőorvossal való egyeztetés lényeges. Veszélyeztetett terhesség esetén előfordulhat, hogy az ágyból való felkelés sem javasolt, és ilyen esetekben érthető, hogy messze kerülendő bármiféle sport, testmozgás, vagy rázkódással járó tevékenység.

Amennyiben az orvosnak nincs kifogása a terhesség alatti sporttal szemben, akkor nyugodtan hódolhat hobbijának a kismama. Tegye ezt lehetőleg a friss levegőn! A megfelelő formában és mértékkel végzett sporttevékenység nemcsak a fizikai erőnlétet javítja, de a kismama hangulatára is pozitívan hat. A hangsúly a nem megerőltető, kíméletes sportoláson van. Amíg a kismamának jól esik a mozgás, végezze nyugodtan! Ő érzi, ő tudja azt, hogy mennyi az elég, és mi az, ami már sok. Ha bármilyen sport, mozgásforma megerőltető számára, nem szabad azt végeznie. A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb megterhelés javasolt, fokozatosan kell kevésbé terhelő típusú mozgásformára váltani.

Mi az, ami megterhelő?

Irányadóként: ügyelni kell arra, hogy pl. úszásnál 20 percet meghaladóan a pulzusszám ne emelkedjen 120 fölé, és pl. futásnál vagy fitness esetén se legyen az tartósan (20 percet meghaladóan) 130 fölött. A megadott értékek csak közelítőek, ugyanis a nyugalmi pulzusszám is jelentős személyenkénti eltérést mutat. A fitness-stúdiókban általában van lehetőség a pulzusszámot is mérő eszközök használatára.

Sportolj a könnyebb szülésért!

Jó hír a sportos kismamáknak, hogy a megfelelően kivitelezett sporttevékenység csökkenti a terhességi diabétesz, a terhesség alatti derékfájás gyakoriságát, és kordában tartja a terhesség alatti súlygyarapodást. A szülészorvosok véleménye szerint a kismamáknál a szülés lefolyását is kedvezően befolyásolja a sportos előélet.
Egy 2011-ben megjelent norvég tanulmány is alátámasztja azt, hogy a terhesség alatti testmozgás nem káros a magzatra. Sőt, az aerobikozó kismamák újszülötteinek a születéskori Apgar-értéke (Az Apgar-teszt az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgál. A szívverést, légzést, izomtónust, reflexeket és a bőrszínt vizsgálják, mindegyik vizsgált paraméter maximum 2-2 pontot kaphat. Így az Apgar-érték elvileg 0 és 10 közé eshet, optimális értéke 7-10 között van.) minimálisan magasabb, mint a nem tornázó kismamák újszülötteié.


A vizsgálatba bevont 105 kismamát – akik korábban átlagos mozgástevékenységet végeztek csak – két csoportba osztották. Az egyik csoport nem sportolt, a másik csoport heti 2-3 alkalommal aerobic-óra keretén belül, legalább 12 héten át, tréner irányítása alapján sportolt – a terhessége alatt. A 60 perces „tornaóra” felépítése a következő volt: 5 perc bemelegítés, 35 perc aerobic, 15 perc izomtorna a hasi és fenék-izmokra fókuszálva, 5 perc levezetés. A gyermekek születéskori tömege és hossza, valamint a terhesség hetekben kifejezett időtartama nem különbözött attól függően, hogy a tornázó csoportba tartozott-e a kismama vagy sem.

Ezzel szemben az újszülött megszületését követően az első, illetve az ötödik percekben meghatározott Apgar-érték magasabb volt az aerobikozó kismamák gyermekeinél. Egy perc után 8,8 és 8,6 volt az Apgar-érték átlagosan a két csoportban, míg öt perc elteltével átlagban 9,6 és 9,4.

Fotó: gettyimages.com

A séta jótéteményei

Ha a terhességet megelőzően nem élt a kismama aktív sportos életet, akkor nem a várandósság hónapjai alatt kell elkezdeni azt. Ha mégis mozgásra vágyik, akkor számára is ajánlható az úszás, a gyaloglás, illetve a napjainkban divatos nordic walking, az aquafitness vagy az aquajogging. A járással, lépegetéssel, sőt a sétával is, a terhesség alatt gyakori visszerek kialakulása ellen is sokat lehet tenni.

Csak lassan!

Szülést követően 6-9 hónap elteltével újra visszanyeri „régi” formáját és terhelhetőségét a nő. Ugyanúgy sportolhat, mint a baba születése előtt. A medence és gátizomzat terhelése azonban ekkor is csak kíméletesen történhet!
 
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.