Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Sportos gyermeket szeretnének a szülők

Érdekességek2019. december 11.

Egy felmérés szerint Magyarországon szinte minden szülő (96 százalékuk) azt szeretné, ha gyermeke aktív és sportos lenne, viszont a válaszadók majdnem fele szerint ennek az elképzelésüknek határt szab, hogy a sportegyesületi kínálat a lakóhely vagy az iskola közelében nem kielégítő.

Fotó: 123rf.comA világ legnagyobb sportszer kereskedelmi cége, az Intersport ismertette Magyarország és a régió (Ausztria, Csehország, Németország, Szlovákia) sportolási szokásait feltérképező felmérés eredményeit.

Horváth Csobán ügyvezető igazgató a szülők gyermekeikkel kapcsolatos válaszához hozzátette: a sportegyesületek lehetőségeit, illetve tennivalóját mutatja, hogy Magyarországon a gyerekek 35 százaléka tagja valamilyen sportegyesületnek, míg Szlovákiában 46,4, Ausztriában 47,9, Csehországban 49,4, Németországban 57,3 százalékos ez a mutató.

A felmérés szerint a gyerekeknek csak 4,5 százaléka nem sportol rendszeresen, az iskolában a mindennapos tornaóráknak köszönhetően pedig egyértelműen megnőtt a gyerekek sporttal eltöltött óráinak száma, ezáltal pedig nagy részüknek a sport beépülhet a mindennapjaiba.

A mobiltelefon, a közösségi média és a sport kapcsolatát elemző kérdésre a válaszadók 77 százaléka mondta azt, hogy minél gyakoribb a digitális média használata, a gyerekek és fiatalok annál kevésbé aktívak a sportban. Ugyanakkor a válaszokból az is kiderült, hogy a digitális média ösztönözhet is a sportra.

A megkérdezettek 49 százaléka szerint a közösségi média arra motiválhatja a fiatalokat, hogy (többet) sportoljanak, míg 58 százaléka gondolta úgy, hogy a közösségi média sportos példaképeket állít a fiatalok elé. A válaszadók 59 százaléka szerint a közösségi média felkelti a fiatalok érdeklődését az új sportágak iránt.


A felmérés során az is kiderült, hogy Magyarországon a munkaadók 32 százaléka biztosít dolgozói számára térítésmentes fitnesz lehetőséget. A helyzet másutt is hasonló: Ausztriában a munkaadók 69, Csehországban 72,1, Szlovákiában 75,4, míg az éllovas Németországban 65,4 százaléka nem biztosít dolgozói számára ilyen lehetőséget.

A magyar válaszadók 51 százaléka a szabadban végzi a sporttevékenységeket, viszont 85 százaléka szívesen sportolna többet a természetben. Ami a pályákat illeti: ott a sportoló férfiak 31 százaléka fordul meg, a nőknél viszont ez a szám csupán 17 százalék. (Forrás: MTI)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.