Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stressz lesz, nem lesz?

Érdekességek2019. november 28.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint Magyarországon mintegy 1000 milliárd forint kárt okoz nemzetgazdasági szinten a munkahelyi stressz. A jövőbelátás képessége nélkül is tényként megállapíthatjuk, hogy stressz mindig lesz. Ezzel a tudattal együtt kell élnünk, fel kell készülnünk a váratlan stresszhelyzetek érkezésére. Egy kreatív stresszkezelési tréning sokat segíthet ezen.  

Jelenlegi dinamikus világunkban a változások sebessége hatalmas, amely nagyon megnehezíti az alkalmazkodást, a változások követését. Míg az életfeltételek folyamatosan javulnak, a lelki eredetű problémák, a depresszió gyakorisága nő. Az emberek új utakat keresnek tehát, mert a társadalmi-kulturális azonosság hiányzik, a rivalizálás, egymás legyőzésének igénye erősödik.

Ez szorongással, nagy nyomással jár és tartósan fennálló stresszt okoz, mely akár már rövid távon az egészséget is veszélyezteti. Ezért rendkívül fontos beazonosítani a stresszfaktorokat - amelyeknek egyik fő forrása a munkahely -, és azokat kiiktatni. A munkahelyi stresszforrások lehetnek: túlzott teljesítménykényszer, sok túlóra, az pozíció féltése, szabadságok ki nem adása, munkaszervezési problémák, arrogáns főnök, burkolt gyanúsítgatások, munkahelyi mobbing.

Az új technológiák terjedésével egyre több vállalatnál vált megszokottá az, hogy este hat óra után is érkeznek az emailek, telefonok, sok munkavállaló pedig még este 10-11 körül is a gépe, okostelefonja mellett ül. Sok helyen teljesen felborult a munka és a magánélet közötti egyensúly. A sebességfüggősségben és időhiányban szenvedők (FOMO: Fear of Missing Out), vagyis, akik semmiről sem szeretnének lemaradni, szinte észrevétlenül jutottak a folyamatos teljesítménynövelésre irányuló küzdelemben odáig, hogy már a szabadidőt is kitöltik feladatokkal.


A „munkamániás emberek” életstílusa azonban leáldozóban van. A workaholic women-ek és men-ek is stresszmentes környezetet és nyugalmat szeretnének. Ezért életükben egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a kiegyensúlyozottság és az életminőség. Például a Szilícium-völgy tudatos szülői már a bébiszitterrel kötött szerződésbe is beleírják, hogy a rájuk bízott gyereket ne kütyükkel foglalják le.

Kelly McGonigal A stressz napos oldala című könyvében felhívja a figyelmet, hogy arra kell törekedni, hogy olyan támogató szervezeti kultúrát hozzunk létre, amelyben kevéssé van jelen a stressz, mert ez kiegyensúlyozott munkavállalókat eredményez, akiket elkerül majd a burnout szindróma. Ha ellenség helyett barátra lelünk a stresszben és hatékony eszköztárat alakítunk ki, akkor olyan belső erőforrás birtokába juthatunk, amely kiapadhatatlan muníciót ad testi-lelki egészségünkhöz és a kihívásokkal való megküzdéshez.

Mikor fordult elő például utoljára, hogy 10 percen át a világon semmit sem csináltunk: nem facebookoztunk, nem beszélgetettünk, hanem megtapasztaltuk a jelen pillanatát?

Sajnos azt nem lehet elérni, hogy nem létezik stressz, mert az emberi élet természetes része, viszont azt megtehetjük, hogy nem halmozzuk a stresszorokat az életünkben és időnként megpróbálunk tudatosan lassítani, és az „édes semmittevést” (dolce far niente) gyakorolni. Tudományosan bizonyított tény, hogy erős stresszhelyzetben csak a tapasztalatainkra hagyatkozhatunk, az intelligenciánk és kreatív feladatmegoldó-képességünk blokkolva van.

Ha például céges környezetben szeretnénk maximálisan hasznosítani a munkavállalók tudását, akkor olyan környezetet kell teremteni, amely minimalizálja a stresszt és konfliktusokat.

Az intenzív stresszkezelő tréningemen tanult gyakorlatok segítségével a mindennapokba könnyen beépíthető rutint alakíthatsz ki és fejlődhet a mentális jólléted, a stressztűrő képességed, kreatív problémamegoldásod, tudatos jelenléted, energiagazdálkodásod, önbizalmad.

A szerző coach, mental force & mood expert.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.