Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stressz lesz, nem lesz?

Érdekességek2019. november 28.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint Magyarországon mintegy 1000 milliárd forint kárt okoz nemzetgazdasági szinten a munkahelyi stressz. A jövőbelátás képessége nélkül is tényként megállapíthatjuk, hogy stressz mindig lesz. Ezzel a tudattal együtt kell élnünk, fel kell készülnünk a váratlan stresszhelyzetek érkezésére. Egy kreatív stresszkezelési tréning sokat segíthet ezen.  

Jelenlegi dinamikus világunkban a változások sebessége hatalmas, amely nagyon megnehezíti az alkalmazkodást, a változások követését. Míg az életfeltételek folyamatosan javulnak, a lelki eredetű problémák, a depresszió gyakorisága nő. Az emberek új utakat keresnek tehát, mert a társadalmi-kulturális azonosság hiányzik, a rivalizálás, egymás legyőzésének igénye erősödik.

Ez szorongással, nagy nyomással jár és tartósan fennálló stresszt okoz, mely akár már rövid távon az egészséget is veszélyezteti. Ezért rendkívül fontos beazonosítani a stresszfaktorokat - amelyeknek egyik fő forrása a munkahely -, és azokat kiiktatni. A munkahelyi stresszforrások lehetnek: túlzott teljesítménykényszer, sok túlóra, az pozíció féltése, szabadságok ki nem adása, munkaszervezési problémák, arrogáns főnök, burkolt gyanúsítgatások, munkahelyi mobbing.

Az új technológiák terjedésével egyre több vállalatnál vált megszokottá az, hogy este hat óra után is érkeznek az emailek, telefonok, sok munkavállaló pedig még este 10-11 körül is a gépe, okostelefonja mellett ül. Sok helyen teljesen felborult a munka és a magánélet közötti egyensúly. A sebességfüggősségben és időhiányban szenvedők (FOMO: Fear of Missing Out), vagyis, akik semmiről sem szeretnének lemaradni, szinte észrevétlenül jutottak a folyamatos teljesítménynövelésre irányuló küzdelemben odáig, hogy már a szabadidőt is kitöltik feladatokkal.


A „munkamániás emberek” életstílusa azonban leáldozóban van. A workaholic women-ek és men-ek is stresszmentes környezetet és nyugalmat szeretnének. Ezért életükben egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a kiegyensúlyozottság és az életminőség. Például a Szilícium-völgy tudatos szülői már a bébiszitterrel kötött szerződésbe is beleírják, hogy a rájuk bízott gyereket ne kütyükkel foglalják le.

Kelly McGonigal A stressz napos oldala című könyvében felhívja a figyelmet, hogy arra kell törekedni, hogy olyan támogató szervezeti kultúrát hozzunk létre, amelyben kevéssé van jelen a stressz, mert ez kiegyensúlyozott munkavállalókat eredményez, akiket elkerül majd a burnout szindróma. Ha ellenség helyett barátra lelünk a stresszben és hatékony eszköztárat alakítunk ki, akkor olyan belső erőforrás birtokába juthatunk, amely kiapadhatatlan muníciót ad testi-lelki egészségünkhöz és a kihívásokkal való megküzdéshez.

Mikor fordult elő például utoljára, hogy 10 percen át a világon semmit sem csináltunk: nem facebookoztunk, nem beszélgetettünk, hanem megtapasztaltuk a jelen pillanatát?

Sajnos azt nem lehet elérni, hogy nem létezik stressz, mert az emberi élet természetes része, viszont azt megtehetjük, hogy nem halmozzuk a stresszorokat az életünkben és időnként megpróbálunk tudatosan lassítani, és az „édes semmittevést” (dolce far niente) gyakorolni. Tudományosan bizonyított tény, hogy erős stresszhelyzetben csak a tapasztalatainkra hagyatkozhatunk, az intelligenciánk és kreatív feladatmegoldó-képességünk blokkolva van.

Ha például céges környezetben szeretnénk maximálisan hasznosítani a munkavállalók tudását, akkor olyan környezetet kell teremteni, amely minimalizálja a stresszt és konfliktusokat.

Az intenzív stresszkezelő tréningemen tanult gyakorlatok segítségével a mindennapokba könnyen beépíthető rutint alakíthatsz ki és fejlődhet a mentális jólléted, a stressztűrő képességed, kreatív problémamegoldásod, tudatos jelenléted, energiagazdálkodásod, önbizalmad.

A szerző coach, mental force & mood expert.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.