Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stressz lesz, nem lesz?

Érdekességek2019. november 28.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség felmérése szerint Magyarországon mintegy 1000 milliárd forint kárt okoz nemzetgazdasági szinten a munkahelyi stressz. A jövőbelátás képessége nélkül is tényként megállapíthatjuk, hogy stressz mindig lesz. Ezzel a tudattal együtt kell élnünk, fel kell készülnünk a váratlan stresszhelyzetek érkezésére. Egy kreatív stresszkezelési tréning sokat segíthet ezen.  

Jelenlegi dinamikus világunkban a változások sebessége hatalmas, amely nagyon megnehezíti az alkalmazkodást, a változások követését. Míg az életfeltételek folyamatosan javulnak, a lelki eredetű problémák, a depresszió gyakorisága nő. Az emberek új utakat keresnek tehát, mert a társadalmi-kulturális azonosság hiányzik, a rivalizálás, egymás legyőzésének igénye erősödik.

Ez szorongással, nagy nyomással jár és tartósan fennálló stresszt okoz, mely akár már rövid távon az egészséget is veszélyezteti. Ezért rendkívül fontos beazonosítani a stresszfaktorokat - amelyeknek egyik fő forrása a munkahely -, és azokat kiiktatni. A munkahelyi stresszforrások lehetnek: túlzott teljesítménykényszer, sok túlóra, az pozíció féltése, szabadságok ki nem adása, munkaszervezési problémák, arrogáns főnök, burkolt gyanúsítgatások, munkahelyi mobbing.

Az új technológiák terjedésével egyre több vállalatnál vált megszokottá az, hogy este hat óra után is érkeznek az emailek, telefonok, sok munkavállaló pedig még este 10-11 körül is a gépe, okostelefonja mellett ül. Sok helyen teljesen felborult a munka és a magánélet közötti egyensúly. A sebességfüggősségben és időhiányban szenvedők (FOMO: Fear of Missing Out), vagyis, akik semmiről sem szeretnének lemaradni, szinte észrevétlenül jutottak a folyamatos teljesítménynövelésre irányuló küzdelemben odáig, hogy már a szabadidőt is kitöltik feladatokkal.


A „munkamániás emberek” életstílusa azonban leáldozóban van. A workaholic women-ek és men-ek is stresszmentes környezetet és nyugalmat szeretnének. Ezért életükben egyre hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a kiegyensúlyozottság és az életminőség. Például a Szilícium-völgy tudatos szülői már a bébiszitterrel kötött szerződésbe is beleírják, hogy a rájuk bízott gyereket ne kütyükkel foglalják le.

Kelly McGonigal A stressz napos oldala című könyvében felhívja a figyelmet, hogy arra kell törekedni, hogy olyan támogató szervezeti kultúrát hozzunk létre, amelyben kevéssé van jelen a stressz, mert ez kiegyensúlyozott munkavállalókat eredményez, akiket elkerül majd a burnout szindróma. Ha ellenség helyett barátra lelünk a stresszben és hatékony eszköztárat alakítunk ki, akkor olyan belső erőforrás birtokába juthatunk, amely kiapadhatatlan muníciót ad testi-lelki egészségünkhöz és a kihívásokkal való megküzdéshez.

Mikor fordult elő például utoljára, hogy 10 percen át a világon semmit sem csináltunk: nem facebookoztunk, nem beszélgetettünk, hanem megtapasztaltuk a jelen pillanatát?

Sajnos azt nem lehet elérni, hogy nem létezik stressz, mert az emberi élet természetes része, viszont azt megtehetjük, hogy nem halmozzuk a stresszorokat az életünkben és időnként megpróbálunk tudatosan lassítani, és az „édes semmittevést” (dolce far niente) gyakorolni. Tudományosan bizonyított tény, hogy erős stresszhelyzetben csak a tapasztalatainkra hagyatkozhatunk, az intelligenciánk és kreatív feladatmegoldó-képességünk blokkolva van.

Ha például céges környezetben szeretnénk maximálisan hasznosítani a munkavállalók tudását, akkor olyan környezetet kell teremteni, amely minimalizálja a stresszt és konfliktusokat.

Az intenzív stresszkezelő tréningemen tanult gyakorlatok segítségével a mindennapokba könnyen beépíthető rutint alakíthatsz ki és fejlődhet a mentális jólléted, a stressztűrő képességed, kreatív problémamegoldásod, tudatos jelenléted, energiagazdálkodásod, önbizalmad.

A szerző coach, mental force & mood expert.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.