Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stresszkezelési módszerek: A preventív életszemlélet része

Érdekességek2023. november 13.

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a stressz romboló hatású lelki, testi és pszichés egészségünkre nézve egyaránt. Fontos szót ejtenünk a hatékony kezeléséről, ugyanis enélkül idővel rengeteg probléma megjelenhet. A legtöbb panasz pedig a kezeletlen feszültség, folyamatos idegeskedés számlájára írható.

Fotó: 123rf.comNem meglepő, hogy egyre nagyobb az igény a különféle stresszkezelési megoldásokra, melyekkel hatékonyan tehetünk a betegségmegelőzés érdekében, ezáltal egy jobb közérzet megteremtéséért.

Egészségmegőrző preventív szemlélet

Egy nyugodtabb és tudatosabb életvitel sajnos nem menthet meg az összes létező betegségtől, de segíthet a megelőzésben, egy jobb életkörülmény, egy boldogabb életstílus elsajátításában, ahol a stressznek egyértelműen kívül tágasabb.

A kellemes közérzet mindennél fontosabb!

Érdemes minél több gyakorlatot, módszert kipróbálni, majd a leghatékonyabbat be-építeni a mindennapokba. Különösen lényeges, hogy tartósan kell végezni, különben nem érezhető a változás. Életünk minden területén elengedhetetlen a megelőzés, vagyis a preventív szemlélet, s ebbe beletartozik

• az egészségesebb, tudatosabb táplálkozás,

• a rendszeres testedzés,

• a folyamatos mentális tréningek,

• az ajánlott és kötelező szűrővizsgálatok.

Amennyire magától értetődő az ideális életmódra való áttérés fontossága, gyakran mégis „kifelejtődik” a stresszkezelés mint lényeges elem. Pedig az állandó stressz pont annyira veszélyes és „mérgező” tud lenni, mint egy lappangó betegség.

Stresszcsökkentés a rohanó hétköznapokban

Szerencsére számos módja van a feszültségoldásnak, köztük a legismertebb megoldások és a leghétköznapibbak is éppúgy megállják a helyüket. A stresszkezelési módszerek közül kezdjük a népszerű meditációval!


Fotó: 123rf.com

Meditáció

A meditáció kapcsán bizony megosztóak a visszajelzések, hiszen egyesek szerint nincs is annál nehezebb, mint elcsendesedni és kizárni a külvilág történéseit. Nagyon könnyű kizökkenni a meditatív állapotból, főleg kezdőként. A gyakorlottabbak azonban előszeretettel javasolják akár napi szinten. A tudatos figyelés tanulható, idővel már egyre kevésbé zavarnak meg testünk jelzései, ill. a környezetből érkező hangok. A mély relaxálás művészete elsajátítható, melynek kulcsa a hasi légzés. Célszerű a helyes légzőgyakorlat tanulásával kezdeni, enélkül minden további feladat hiábavaló lenne.

A lassú, mély belégzést, majd a fokozatos kilégzést addig érdemes gyakorolni, amíg nem megy tökéletesen. Szervezetünk lenyugtatása a hasi légzéssel kezdődik. Ezt követően már jóval egyszerűbbé válik az izmok ellazítása és a zakatoló elme lecsitítása. Időt kell adnunk magunknak, természetes, hogy eleinte minden apró nesz zavaró tényező, akár az óra ketyegése is.

Rengeteg múlik a választott helyszínen is! Mindenképp nyugalomban kell nekikezdeni, tehát a legjobb, ha elvonulunk egy békés helyre, ahol senki sem zavar. Az ellazulás képessége mellett erős akaratra is szükségünk lesz, amely segítségével tudatosan irányíthatjuk a kósza gondolatainkat. Egyesek számára komfortosabb az ülő-pozíció, míg másoknak a fekvő testhelyzet optimálisabb.

Lazítás felsőfokon – Jacobson-féle progresszív izomlazítás

Ez a gyakorlatsor az izmok elernyesztésén és megfeszítésén alapszik, melyet Edmund Jacobson amerikai orvos alkalmazott stresszoldásként. Tudta jól, hogy a tartós feszültség különféle problémákat von maga után. A pszichoszomatikus megbetegedések megelőzésére, enyhítésére mindenképpen érdemes bevetni. Ugyanakkor javasolják migrén, alvászavar, pánikbetegség kiegészítő kezeléseként.

A gyakorlat lényege, hogy a meghatározott izomcsoportokat megfeszítjük, majd elernyesztjük, figyelve arra, hogy a feszítés csupán rövid ideig tartson.

Az alábbi sorrendben fokozatosan tudatosítsuk magunkban az egyes szakaszok feszülését, elernyedését. Többféle sorrendben is végezhető a feladatsor, nem törvényszerű ragaszkodni a következőhöz:

• kezek, karok (jobb alkar, bal alkar, jobb felkar, bal felkar),

• homlok, arc, tarkó izmai,

• mellkas, nyak- és vállizmok,

• hasizmok,

• lábizmok (comb, alsó lábszár),

• lábfej.

Megfeszítés, majd ellazítás, ügyelve arra, hogy a lazítás tovább tartson, mint a feszítés időtartama. A végső cél pedig, hogy az egész test ellazult állapotba jusson, s idővel egyre jobban menjenek a gyakorlatok. Célszerű pszichológus vezetésével végezni, azonban otthon is kipróbálhatjuk, de nagyon óvatosan, nehogy túlzottan megfeszüljenek az izmok és sérülés történjen.

Autogén tréning

Az autogén tréninget nem ajánlatos egyedül végezni, legalábbis a komplett tanulási folyamat ideje alatt. Külön specialisták foglalkoznak az oktatásával, másrészről egy pszichoterapeuta segít a felszínre kerülő érzéseink feldolgozásában is. A módszer Johannes Heinrich Schultz nevéhez fűződik.

Célja, hogy testünk akaratunktól független területeit is az irányításunk alá vonjuk.

Az elsajátításához szükséges tanulási folyamat több fokozatból áll, kezdve a kar elnehezített állapotának befolyásolásától, a hideg-meleg érzet tudatosításáig, egészen a szívverés és a légzés irányításáig, amely a végső cél. Ezt a relaxációs módszert ajánlják szorongásos állapotok esetén is, nem csupán stresszoldásra. Így tehát az önmagunk által vezérelt relaxáció további előnye, hogy a módszer helyes elsajátítása után képessé válhatunk irányítani saját belső feszültségeinket.

Egyszerű hétköznapi praktikák

Az egyik legkézenfekvőbb módja a feszültségoldásnak a relaxációs zenék hallgatása. Kifejezetten jótékonyak erre a célra a komolyzenék, a lágyabb dallamú művek, melyeket az alvás előtti időszakban is érdemes hallgatni. Ezzel nem csupán a stresszkezelésért teszünk, hanem a jobb alvásért is. A mozgás is kiváló stresszlevezető elfoglaltság, különösen a futás, az úszás, az aerobik és maga a tánc is.

A színezés megnyugtatja a háborgó elmét, ráadásul egyre terjednek a külön felnőtteknek készült színezőkönyvek, amelyek tökéletesen alkalmasak eme tevékenységre. Nekem is van egy, Johanna Basford Titkos kert című könyve, melyben olyan gyönyörűek a rajzok, hogy már a látványa is léleképítő hatással bír. Ezekben az órákban van elég ideje az elmének elmerülni a kreativitásban, és egy kicsit kikerülni a stresszes légkörből.

Akik tartanak otthon házi kedvencet, jól tudják, hogy az állatkák simogatása oldja a stresszt, és az embert képes kizökkenteni egy időre a végtelennek tűnő hajtásból. Bundás, avagy tollas, esetleg szőrtelen barátaink nem csupán odaadó szeretetükkel képesek örömet okozni, a puszta jelenlétük és a babusgatásuk is segít a hatékony stresszkezelésben.

A helyes időbeosztás fontossága

A fent említett módszerek mellett fontosnak tartom a hatékony időgazdálkodási képesség elsajátítását is, ugyanis jelentősen csökkentheti az életünkben lévő káoszt, s ezáltal kevesebb feszültség érhet. Igazán nyomasztó tud lenni, amikor a határidők közelsége miatt álmatlanul forgolódunk éjjel. Ez ellen lehet tenni!

Megfelelő időbeosztással rengeteg teher kiiktatható.

Ehhez igénybe vehetünk egy határidőnaplót, digitális naplót vagy motivációs naptárat, ahol külön ragasztható elemek is pluszsegédletet jelentenek. Az eszköz megválasztása rajtunk áll, minél jobban megszervezzük napirendi pontjainkat, idővel mindenképpen meglesz a gyümölcse.Érdemes kellő időt szánni a feszültség-oldásra, hiszen jelentősen javítható a közérzetünk, egyúttal aktívan tehetünk az egészségmegőrzésért is, ráadásul megannyi eszköz és módszer áll a rendelkezésünkre.

Dr. Scheszták Dóra
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.