Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Stroke – miért fontos a nyaki erek ultrahang vizsgálata?

Érdekességek2024. április 11.

Stroke után, illetve annak rizikója esetén igen fontos az alapos kivizsgálás, a nyaki erek állapotának felmérése, hiszen az kulcsfontosságú a megfelelő terápia kiválasztásához és a prevencióhoz. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa elmondta, miért fontos ekkor a nyaki erek ultrahang vizsgálata.

Fotó: gettyimages.comA stroke (szélütés) az agy működészavarát okozó akut érkatasztrófa. Előfordul, hogy egy ér sérülése miatt vér önti el a környező agyállományt vagy az agyhártyát. A stroke hátterében azonban gyakrabban érelmeszesedés vagy vérrög okozta érszűkület, érelzáródás áll.

A tünetek attól függenek, hogy az agy melyik és mekkora területe érintett. A panaszok így lehetnek: kettős látás, látótérkiesés, szédülés, erős fejfájás, beszédzavar, hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali végtaggyengeség vagy bénulás, sőt életvesztés is.

A stroke megjelenése előtt gyakran átmeneti, pár percig tartó tüneteket észlel a beteg. Ez az átmeneti agyi keringészavar – TIA – a stroke előszobája. A betegség hátterében gyakran elhízás, magas koleszterinszint, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés, pitvarfibrilláció áll. Gyakran megfigyelhető családi halmozódás. Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a stroke valószínűsége.

A stroke főbb rizikó faktorai:

Ezért fontos a nyaki ér ultrahang

A nyaki artériák ultrahang vizsgálatával megállapítható, hogy fennáll-e a stroke egyik leggyakoribb kiváltó oka, a nyaki erek jelentős szűkülete vagy elzáródása. A vizsgálattal az erek fala pontosan megítélhető: látszik, hogyha az érfal megvastagszik a rétegei között lerakódott zsír miatt, megmérhetjük az érfalra rakódott zsíros vagy meszes plakkot, melynek vizsgáljuk a szerkezetét és a kontúrját. Ez azért fontos, mert az egyenetlen szélű, zsíros plakk embólia forrás lehet: a plakk felszínéről leszakadó embolus az agy kisebb artériáját elzárhatja. Mindemellett pontosan megítélhetjük a plakk által okozott szűkület mértékét, és jól látható, hogyha egy ér elzáródott- mondja dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa. 


A valós idejű, szürke skálát alkalmazó, részletgazdag 2D ultrahang mellett a színes Doppler, valamint az áramlási sebesség mérésére alkalmas pulzus Doppler metódus van a segítségünkre a diagnózis felállításában. A vizsgálat az egészségre nem ártalmas, korlátlanul ismételhető, az eredmény dokumentálható. Ezért a veszélyeztetettek szűrésére, a betegek állapotának nyomon követésére kiválóan alkalmas.

Ha a nyaki ér ultrahang során talált plakk embologén – vagyis egyenetlen, kivájt szélű – vagy ha az érszűkület jelentős, akkor érsebészeti terápia (tágítás vagy műtét) jön szóba. Természetesen az érsebészeti beavatkozást követően vagy a stroke után a kontroll vizsgálatok is ultrahanggal történnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.