Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Súlyos reakció méhcsípés után

Érdekességek2020. július 11.

A Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology közlése nyomán, a napokban megismerhettük az 55 éves spanyol hölgy esetét, aki egy darázscsípés következtében kialakult allergiás reakció miatt vesztette életét. A hazai sajtóban is megjelent cikkek kapcsán sokan az eset valódiságát is megkérdőjelezték, mivel nem értik, hogyan lehetséges, hogy valakinél ennyi idősen jelentkezzen először allergiás reakció. Ezt a kérdést járjuk körbe Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont orvosának, a Magyar Allergia Szövetség elnökének segítségével.

Fotó: gettyimagesSenki nem születik allergiásnak
Az allergiások csak a hajlamot öröklik, a születés pillanatában még senkiről sem lehet megmondani, hogy ha a későbbiekben jelentkezik is nála ez a betegség, az pontosan milyen formában történik majd. Egy allergiás szülő is növeli a kockázatot, ám kettő esetében (más tényezőktől : környezet- szennyezettségtől, életmódtól is függően)  akár 80  százalék körüli is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél megjelennek a tünetek – magyarázza Nékám professzor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a parlagfű allergiás szülő gyereke is a parlagfűre lesz allergiás. Az allergiás hajlamból kialakulhat csecsemőkorban ételallergia, ekcémás bőr, a későbbiekben légúti allergia is, ezt előre nem tudjuk megjósolni, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan mikor fognak jelentkezni az első tünetek.

Rovarméreg allergia: bármilyen életkorban kialakulhat
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés, vagy földi mogyoró fogyasztás következtében.

Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés : egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Minél több a csípés, annál valószínűbb az allergia?
A folyóiratban közölt eset szerint a spanyol hölgy ún. apiterápiás kezelésre járt, vagyis megadott időközönként méhek csípésével kezelték. A méhek mérgének terápiás célú felhasználása – elsősorban az immunrendszer működésével összefüggő betegségek kezelésére – egészen az ókorig nyúlik vissza, ám hatását a mai napig sokan vitatják. Egy, az apiterápia káros hatásait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a hölgynél a kezelés során kialakulhatott bizonyos természetes ellenállás a méreganyaggal szemben, Nékám professzor azonban hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban!  Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.


Milyen tünetekkel jelentkezik az anafilaxia?
Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető.

Fotó: gettyimages.comA tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.

Mit tegyen, ha méhcsípés után rosszul érzi magát?
A tünetek észlelésekor hívjunk mentőt vagy orvost. Kizárólag szakszerű segítség képes megelőzni az életveszélyes tünetek kialakulását, illetve megfelelően ellátni a beteget. Amíg megérkezik a segítség, maradjunk a beteg mellett, de ne itassuk, vagy kínáljuk semmivel. Ne adjunk neki kalciumot sem, nem fog segíteni a duzzanat, viszketés csillapításában. Épp ellenkezőleg, hatására tovább csökken a beteg vérnyomása, így még rosszabb állapotba kerülhet.

Antihisztamin és szteroid készítményeket se adjunk a helyszínen, mert hatásuk kialakulásához az a néhány perc, ami alatt az érintett személy sorsa eldőlhet, kevés.  Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás első, sokszor egyetlen lehetősége: amennyiben elérhető, adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum (még) nem alakult ki – magyarázza Nékám professzor. Ez segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását, de nem helyettesíti a beteg orvosi ellátását, mentőt tehát ez esetben is hívni kell, hogy a beteget mielőbb sürgősségi ellátásba juttassa.

Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen (legtöbbször ez a helyzet), azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegő befújást, amit remélhetően egyre többen sajátítottak, sajátítanak el. Ezt a telefonos segítség hívás után akkor is el kell kezdeni, ha nem áll további segítség rendelkezésre.

Életmentő anafilaxia esetén: az önbelövő adrenalin injekció
„Jelenlegi irányelvünk szerint kötelező felajánlani az önbelövő adrenalin injekció felírásával beszerzésének lehetőségét azoknak a betegeknek, akik anafilaxiát már elszenvedtek. A betegnek ezután ezt mindig magánál kell hordania.” A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy ha olyan, korábban már diagnosztizált beteggel vagyunk, akinél az anafilaxia tüneteit tapasztaljuk, akkor kérdezzünk rá az adrenalin injekcióra is, aminek a közelben, a táskájában, kabátjában kell lennie.

Az önbelövő injekciót mélyen a combizomzatba kell beadni, a hatását ugyanis kizárólag így tudja maximálisan kifejteni. Kevéssé ismert, de annál fontosabb tudnivaló, hogy az öninjekció működésbe lépését követően a tűt csak 8–10 másodperc után (!) szabad kihúzni. Ne feledjük, hogy orvosi segítségre ezt követően is szükség van. A beteg állapotától függően további beavatkozásokra – például folyadék pótlásra, oxigén adására – lehet szükség, illetve a fenti tünetek átmeneti javulás után ismét jelentkezhetnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Dohos szag, magasabb rezsiszámla

2026. október 05.

Ezért is életbevágó a klímák őszi karbantartása

A nyári kánikula elmúltával sok háztartásban ma már nem állnak le a klímaberendezések, hanem a hűtési üzemmódról átállnak az őszi-téli fűtésre. A magyarok klímahasználati szokásai az elmúlt években gyökeresen megváltoztak: míg korábban csak néhány nyári héten működtek a készülékek, ma már a modern inverteres klímákkal sokan egész évben fűtenek vagy hűtenek. A folyamatos üzemidő miatt azonban elengedhetetlen a rendszeres, szakszerű karbantartás, amelyet a legtöbben még mindig hajlamosak elhanyagolni. A Gree légkondicionálók műszaki szakértője hívja fel a figyelmet a leggyakoribb tévhitekre és az otthoni tisztítás korlátaira.

Fontos hangsúlyozni, hogy a klíma használata önmagában nem okoz megbetegedést, viszont a működési elvéből adódóan egy beltéri egység jó táptalajt nyújthat a különböző gombáknak és kórokozóknak, amit a ventilátor által keltett légáramlás könnyen el tud terjeszteni a helyiségben.

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...