Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Súlyos reakció méhcsípés után

Érdekességek2020. július 11.

A Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology közlése nyomán, a napokban megismerhettük az 55 éves spanyol hölgy esetét, aki egy darázscsípés következtében kialakult allergiás reakció miatt vesztette életét. A hazai sajtóban is megjelent cikkek kapcsán sokan az eset valódiságát is megkérdőjelezték, mivel nem értik, hogyan lehetséges, hogy valakinél ennyi idősen jelentkezzen először allergiás reakció. Ezt a kérdést járjuk körbe Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont orvosának, a Magyar Allergia Szövetség elnökének segítségével.

Fotó: gettyimagesSenki nem születik allergiásnak
Az allergiások csak a hajlamot öröklik, a születés pillanatában még senkiről sem lehet megmondani, hogy ha a későbbiekben jelentkezik is nála ez a betegség, az pontosan milyen formában történik majd. Egy allergiás szülő is növeli a kockázatot, ám kettő esetében (más tényezőktől : környezet- szennyezettségtől, életmódtól is függően)  akár 80  százalék körüli is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél megjelennek a tünetek – magyarázza Nékám professzor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a parlagfű allergiás szülő gyereke is a parlagfűre lesz allergiás. Az allergiás hajlamból kialakulhat csecsemőkorban ételallergia, ekcémás bőr, a későbbiekben légúti allergia is, ezt előre nem tudjuk megjósolni, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan mikor fognak jelentkezni az első tünetek.

Rovarméreg allergia: bármilyen életkorban kialakulhat
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés, vagy földi mogyoró fogyasztás következtében.

Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés : egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Minél több a csípés, annál valószínűbb az allergia?
A folyóiratban közölt eset szerint a spanyol hölgy ún. apiterápiás kezelésre járt, vagyis megadott időközönként méhek csípésével kezelték. A méhek mérgének terápiás célú felhasználása – elsősorban az immunrendszer működésével összefüggő betegségek kezelésére – egészen az ókorig nyúlik vissza, ám hatását a mai napig sokan vitatják. Egy, az apiterápia káros hatásait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a hölgynél a kezelés során kialakulhatott bizonyos természetes ellenállás a méreganyaggal szemben, Nékám professzor azonban hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban!  Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.


Milyen tünetekkel jelentkezik az anafilaxia?
Az anafilaxia a rovar csípését követően rövid időn (akár perceken) belül jelentkezhet. Az első tünetek általában a hirtelen kialakuló nagyfokú gyengeség, zavartság, szívdobogás és mellkasi szorító érzés, esetleg légszomj, pánik tünetek, majd émelygés, hányinger, hasi görcsök, székelési inger, sápadtság. Sok betegen erős verejtékezés is megfigyelhető.

Fotó: gettyimages.comA tüneteket döntően a vérnyomás csökkenés okozza, mely végül ájuláshoz, szív megálláshoz is vezethet. Kicsit később duzzanat, ödéma kialakulása, ami a szem körüli szövetek és az ajkak, nyelv jellegzetes elváltozását. Az ödéma azonban nemcsak külsőleg, hanem a légutakban is jelentkezhet, ez pedig a légutak gyakori görcsös szűkületével akár a beteg fulladását is okozhatja.

Mit tegyen, ha méhcsípés után rosszul érzi magát?
A tünetek észlelésekor hívjunk mentőt vagy orvost. Kizárólag szakszerű segítség képes megelőzni az életveszélyes tünetek kialakulását, illetve megfelelően ellátni a beteget. Amíg megérkezik a segítség, maradjunk a beteg mellett, de ne itassuk, vagy kínáljuk semmivel. Ne adjunk neki kalciumot sem, nem fog segíteni a duzzanat, viszketés csillapításában. Épp ellenkezőleg, hatására tovább csökken a beteg vérnyomása, így még rosszabb állapotba kerülhet.

Antihisztamin és szteroid készítményeket se adjunk a helyszínen, mert hatásuk kialakulásához az a néhány perc, ami alatt az érintett személy sorsa eldőlhet, kevés.  Az anafilaxia kezelésében a hatékony gyógyszeres beavatkozás első, sokszor egyetlen lehetősége: amennyiben elérhető, adrenalin azonnali adása, még akkor is, ha a teljes tüneti spektrum (még) nem alakult ki – magyarázza Nékám professzor. Ez segít megakadályozni a tünetek súlyosbodását, de nem helyettesíti a beteg orvosi ellátását, mentőt tehát ez esetben is hívni kell, hogy a beteget mielőbb sürgősségi ellátásba juttassa.

Amennyiben nincs elérhető gyógyszer a helyszínen (legtöbbször ez a helyzet), azonnal meg kell kezdeni a szívmasszázst és a levegő befújást, amit remélhetően egyre többen sajátítottak, sajátítanak el. Ezt a telefonos segítség hívás után akkor is el kell kezdeni, ha nem áll további segítség rendelkezésre.

Életmentő anafilaxia esetén: az önbelövő adrenalin injekció
„Jelenlegi irányelvünk szerint kötelező felajánlani az önbelövő adrenalin injekció felírásával beszerzésének lehetőségét azoknak a betegeknek, akik anafilaxiát már elszenvedtek. A betegnek ezután ezt mindig magánál kell hordania.” A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy ha olyan, korábban már diagnosztizált beteggel vagyunk, akinél az anafilaxia tüneteit tapasztaljuk, akkor kérdezzünk rá az adrenalin injekcióra is, aminek a közelben, a táskájában, kabátjában kell lennie.

Az önbelövő injekciót mélyen a combizomzatba kell beadni, a hatását ugyanis kizárólag így tudja maximálisan kifejteni. Kevéssé ismert, de annál fontosabb tudnivaló, hogy az öninjekció működésbe lépését követően a tűt csak 8–10 másodperc után (!) szabad kihúzni. Ne feledjük, hogy orvosi segítségre ezt követően is szükség van. A beteg állapotától függően további beavatkozásokra – például folyadék pótlásra, oxigén adására – lehet szükség, illetve a fenti tünetek átmeneti javulás után ismét jelentkezhetnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Első ízben adták át a Mindwell „MentalCare Awards” díjait

2025. november 29.

A Mindwell Pszichológiai Központ idén első alkalommal adta át a Mindwell „MentalCare Awards” díjat, amely a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, segítők elhivatott munkáját ismeri el. A díj alapítója, Dr. Dura Mónika osztotta meg velünk a kezdeményezés mögötti szándékot, a kiválasztás szempontjait és a szakma legégetőbb kihívásait.

„Amikor megalapítottam a Mindwell Pszichológiai Központot, azzal együtt született meg bennem az álom is, hogy egyszer díjat alapítok azoknak, akik a mentális egészséggel foglalkoznak – pszichológusoknak, segítő szakembereknek, szociális munkásoknak –, hogy méltóképpen elismerjük a munkájukat” – mondja Dr. Dura Mónika.

Az ötlet hosszú ideje érlelődött, de a megvalósítás 2025-re lett aktuális. „Azt éreztem, most jött el az idő. Az állami rendszerben dolgozó pszichológusok és szakemberek gyakran szűkös erőforrásokkal, de hatalmas hivatástudattal, csendben és alázattal végzik a munkájukat. Szerettem volna végre reflektorfényt irányítani rájuk, mert ez ritkán történik meg.”

A szakma láthatósága – még mindig hiányos

Bár az elmúlt években javult a mentálhigiénés szakmák megítélése, a társadalmi nyitottság még mindig egyenlőtlen. „A nagyobb városokban, a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a nyitottság. De vidéken, kisebb településeken ez még mindig nem magától értetődő. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtthöz képest hatalmas előrelépés, hogy már egyre több ember keres segítséget.”

Azonban vannak területek, ahol az ellátás súlyos hiányosságokkal küzd: „Gyermekpszichológusból már több van, de gyermekpszichiáterből például nagyon kevés. Különösen nagy a hiány azoknál a gyerekeknél és kamaszoknál, akik komoly pszichés problémákkal élnek.”

Vitaminfogyasztás télen

2025. november 29.

A hidegben a szervezetünk fokozott támogatást igényel, de a megfelelő étrendkiegészítő kiválasztásában könnyű hibázni. A BioTechUSA szakértői most elárulják, hogyan kerülhetjük el a buktatókat, és mi a tudatos vitaminfogyasztás kulcsa.

Ahogy az ősz lassan télbe fordul, a szervezetünket is nagyobb kihívások érik: a zárt terekben könnyebben terjednek a vírusok, a csípős levegőn gyorsabban megfázhatunk, a napfény hiánya pedig gyengítheti az immunrendszerünket. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan különféle immunerősítőkhöz, vitaminokhoz nyúlnak – azt azonban fontos tudni, hogy nem mindegy, hogy milyen körülmények között jutnak be ezek a tápanyagok a szervezetünkbe.

Hiába szeded, ha nem hasznosul? Így segítheted a vitaminok felszívódását

Bár elsőre az ellenkezőjét gondolhatnánk, a vitaminok és ásványi anyagok nem egyformán hasznosulnak a szervezetben. A tápanyagok felszívódását és hasznosulását számos tényező befolyásolja – nemcsak az, hogy mit fogyasztunk, hanem az is, milyen állapotban van a szervezetünk. A folyamatot például befolyásolhatja, hogy mikor és mivel vesszük be egy készítményt, mennyire vagyunk hidratáltak, milyen az emésztésünk, fizikai aktivitásunk, sőt akár a stressz-szintünk is hatással lehet rá. Általános ajánlás, hogy a zsírban oldódó vitamincsoportot is tartalmazó multivitaminokat étkezéskor szedjük, hiszen a zsírok jelenléte fontos a felszívódásukhoz. Éppen ezért a kiegyensúlyozott étrend nem pusztán a tápanyagok mennyiségéről és minőségéről szól, hanem arról is, hogy megteremtsük a szervezet számára azokat a feltételeket, amelyek mellett valóban hasznosítani tudja mindazt, amit beviszünk. Ezzel összhangban az utóbbi években egyre többen választják a szerves kötésű formákat, például a magnézium-biszglicinátot.

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).