Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szabad-e locsolni?

Érdekességek2018. április 02.

A húsvét ünnepét valaki a vallás oldaláról közelíti meg, s vannak olyanok is, akik a pihenés lehetőségét látják az ünnepben.Vizsgáljunk meg egy harmadik szempontot is: a locsolási szokások, rítusok jelentőségét az apa-gyermek kapcsolatában.

Mai napig emlékszem, amikor először elkísérhettem édesapámat húsvétkor locsolkodni. Hajnaltól kezdve izgatottan vártam, hogy végigjárjuk a falu összes lányát, beleértve az édesanyjukat és a nagymamáikat is. Évről évre új locsolóverseket költöttünk, sőt a barátaimmal versenyeztünk, ki tud ötletesebb rímeket faragni. A lányok megtiszteltek azzal, hogy a legszebb ruhájukban vártak bennünket és a locsolásért cserébe kedves vendéglátást, sok piros tojást és időnként némi pénzt is kaptunk. Jó magyar szokásként a nap végén locsolóbár zárta az eseményt, ahol felkérhettem táncolni azokat a lányokat, akiket különösképpen vonzónak találtam.

Így jellemezte a húsvétot, az egyik kedves férfi ismerősöm, aki azt is elmondta, hogy ezek a közös alkalmak még szorosabbá fűzték az amúgy is jónak mondható kapcsolatát az édesapjával.

Sajnálatos módon ezek az alkalmak egyre ritkábbá válnak, hiszen a nagyobb városokban már kevésbé tartják fontosnak a régi szokásokat. Pedig milyen kár, hiszen köztudott, hogy a közös élmények, az együtt töltött idő táplálja csak igazán a kapcsolatot, főleg a szülő-gyerek viszonylatában. Pszichológusként úgy gondolom, hogy a húsvét ünnepe nemcsak vallási értelemben válik jelentőssé, hanem abból a szempontból is fontos, hogy a kisgyermek ösztönösen ellesi édesapjától a férfi nemi szerep egyik aspektusát.


Az apa is képes ráhangolódni gyermekére

Az anya-gyerek kapcsolat fontosságáról rengeteg cikk található, amelyekben sokszor nem jelenik meg az apa szerepe. Nem szabad alábecsülni az apák jelentőségét, akik ugyanolyan fontossá kell hogy váljanak a gyermek életében. A húsvéti locsolkodáskor az apák és fiaik közösen élik át azt, hogy milyen férfinak lenni. A locsolkodás rítusa magában hordozza a női nem hódolatát, hiszen a férfi locsolással kedveskedik, „élteti” a nőket. Konkrétabban fogalmazva a női nem tiszteletét kell, hogy megtanulja a fiú kisgyermek.

Valójában a locsolás egy burkolt udvarlás, régen a legényeknek ilyenkor volt lehetőségük kiszemelni leendő párjukat. Annak ellenére, hogy egy falu közössége szigorúan szabályozta a nők és a férfiak érintkezési lehetőségét, vagyis az illemtanát, ezek a tradíciók mégis lehetővé tették az ismerkedést. Sőt azáltal, hogy az apák azokhoz a családokhoz vitték a gyermeküket, akikkel ők is jóban voltak, finoman irányíthatták a fiúk párválasztását, az általuk megfelelőnek ítélt irányba.

Rítusok, szokások jelentősége

Miután 18 évesen elköltöztem egy másik városba, megszűntek ezek a közös élmények édesapámmal. Évekkel később minden húsvétkor felidéztem az emlékeket és vágyódtam vissza a boldog gyermekkorba. Megfogadtam, ha egyszer gyerekem lesz én is megpróbálom átadni a locsolással kapcsolatos szokásokat, rítusokat.

Pszichológiai szempontból fontosnak tartom a rítusok, szokások fenntartását és generációkon való átívelését. Meggyőződésem, hogy ez ad biztonságot a gyermeknek, hiszen a szokások rendszere keretet ad az ember életének. Mindez alakítja és gazdagítja a személyiséget. A fent említett történet azt támasztja alá, hogy a gyerekkorban megélt szokás, mélyen gyökeredzik a felnőttkorban. Belátható, hogy az apának ebben igen jelentős szerepe van. Amit megtanít, ahogyan megtanítja a szokásokat, úgy fog később a gyermeke is reagálni az őt érő hatásokra. Még konkrétabban, azok a családok, ahol nem fektetnek nagy hangsúlyt a locsolás rítusára, a következő generáció sem fogja értékelni mindezt, nem válik értékké.

A locsolással kapcsolatos minta, noha jelentős, azonban nem abszolút mértékben meghatározó a gyermek személyiségfejlődésére. Kimondható, hogy a szokás mögött meghúzódó rítus jelentősége csak egy plusz. Az édesapa és a fiúgyermek között a kapcsolat mélyülhet ezáltal, de sok más közös élmény is betöltheti ennek a szerepét. A hangsúly a közösen eltöltött, minőségi időn van.

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.