Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szabad-e „szívvédő” aszpirint szedni orvosi javaslat nélkül?

Érdekességek2019. augusztus 23.

Egy új amerikai tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy az orvosi javallat nélkül, megelőzésképpen szedett aszpirin bizonyos kockázatokat is rejt magában. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt a témáról.

Az idősebbeknek és a betegeknek kockázatos lehet

A Beth Israel Deaconess Medical Center és a Harvard Medical School kutatói tették közzé azt a tanulmányt, amely szerint 6,6 millió amerikai szed aszpirint mindennap anélkül, hogy erről orvossal konzultált volna. Ennek pedig különösen az idősebb személyeknél és a peptikus fekélybetegségben szenvedőknél vannak bizonyos kockázatai. Ez utóbbi a gyomornyálkahártya károsító- és védőfaktorai közötti egyensúly megbomlásának következményeként fellépő betegség. Tünetei a gyomorégés, az éjszakai gyomorfájdalom, az éhgyomorra vagy étkezés után egy órával jelentkező fájdalom, a puffadás, a fogyás. 

Éppen ezért a tanulmány fő megállapítása, hogy azoknak a személyeknek, akiknek nem volt korábban szív-érrendszeri betegségük, és a szívinfarktus, a stroke megelőzése miatt szednek aszpirint, érdemes lenne erről egy szakorvossal konzultálniuk

Íme, az új ajánlás

Az aszpirin alapvetően csökkenti a vérlemezkék tapadási képességét, így akadályozza a plakkok kialakulását. Ezzel párhuzamosan viszont növeli a vérzés kockázatát. Ezen tulajdonságát figyelembe véve, az ajánlások egészen mostanáig arról szóltak, hogy a kis dózisban, naponta szedett aszpirin nagyobb előnnyel bír a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, mint a benne rejlő rizikó.


Ugyanakkor már a 2018-as három legnagyobb tanulmány is figyelmeztetett arra, hogy a belső vérzés veszélyének kitett személyeknél a kockázat sokkal nagyobb. Ezek az eredmények vezettek oda, hogy két elismert szervezet, az American Heart Association és az American College of Cardiology megváltoztatta az aszpirin szedésére vonatkozó ajánlását.

Ezek szerint a 70 éves vagy annál idősebb személyeknek nem ajánlott naponta alacsony dózisú aszpirint (75-100 milligram) szedniük elsődleges prevencióként. Ugyanez igaz – életkori megkötés nélkül – a vérzés kockázatával élő, például peptikus fekélybetegséggel rendelkező személyeknél is. Ez az ajánlás nem vonatkozik azokra, akik már átéltek szívinfarktust, stroke-ot, esetleg sztent beültetésen vagy bypass műtéten estek át. Mindazonáltal összefoglalóan úgy fogalmaznak a szakmai szervetek, hogy aszpirint csak orvosi javaslat alapján lenne szabad szedni. 

Fontos a kardiológussal konzultálni
Üdvözlendő, ha valaki az egészsége védelmében maga is szeretne tenni valamit. Ugyanakkor mind a táplálék kiegészítők, mind a gyógyszerek szedéséről fontos egyeztetni a kezelőorvossal, aki a korábbi betegségeket, jelenlegi állapotot, célokat és kockázatokat mérlegelve el tudja dönteni, mivel érdemes, és mivel nem szabad próbálkozni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

– Természetesen teljesen más a megítélése egy nagy kardiovaszkuláris kockázattal élő, tehát például magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel rendelkező, túlsúlyos, esetleg cukorbeteg személynek, vagy annak, akinek már diagnosztizált szív-érrendszeri betegsége van, mint annak, csak „csupán” a megelőzésre törekszik. Ebből a szempontból és a kardiológiai kezelés kiegészítéseként sem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás, az étkezés, az életmód orvoslás jelentőségét. Mindazonáltal az mindenképpen elmondható, hogy aki védeni szeretné a szív- és érrendszere állapotát, feltétlenül egyeztessen ennek lehetőségeiről a kardiológussal.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Gluténmentes vendéglátás

2025. december 20.

A biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás érdekében a Magyar Coeliakia Egyesület elindítja hazánkban is a „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás Projekt”-et. A cél a kevesebb, de mindenképpen ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőségek biztosítása.

Már hazánkban is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegségnek ma egyetlen hatékony terápiája ismert – az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés kockázatos esemény, például egy pizzériában, ahol rendszerint „vegyes” a kínálat, azaz búzalisztes – és gluténmentes pizzát egyaránt készítenek és felszolgálnak. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő.

Mindemelett a vendéglátóhely nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny (a coeliakia NEM allergia, hanem egész életre szóló autoimmun betegség), az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolhatja, nem csupán a szociális kapcsolataiban, hanem akár a munkájában is.

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.