Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szabad-e „szívvédő” aszpirint szedni orvosi javaslat nélkül?

Érdekességek2019. augusztus 23.

Egy új amerikai tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy az orvosi javallat nélkül, megelőzésképpen szedett aszpirin bizonyos kockázatokat is rejt magában. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt a témáról.

Az idősebbeknek és a betegeknek kockázatos lehet

A Beth Israel Deaconess Medical Center és a Harvard Medical School kutatói tették közzé azt a tanulmányt, amely szerint 6,6 millió amerikai szed aszpirint mindennap anélkül, hogy erről orvossal konzultált volna. Ennek pedig különösen az idősebb személyeknél és a peptikus fekélybetegségben szenvedőknél vannak bizonyos kockázatai. Ez utóbbi a gyomornyálkahártya károsító- és védőfaktorai közötti egyensúly megbomlásának következményeként fellépő betegség. Tünetei a gyomorégés, az éjszakai gyomorfájdalom, az éhgyomorra vagy étkezés után egy órával jelentkező fájdalom, a puffadás, a fogyás. 

Éppen ezért a tanulmány fő megállapítása, hogy azoknak a személyeknek, akiknek nem volt korábban szív-érrendszeri betegségük, és a szívinfarktus, a stroke megelőzése miatt szednek aszpirint, érdemes lenne erről egy szakorvossal konzultálniuk. 

Íme, az új ajánlás

Az aszpirin alapvetően csökkenti a vérlemezkék tapadási képességét, így akadályozza a plakkok kialakulását. Ezzel párhuzamosan viszont növeli a vérzés kockázatát. Ezen tulajdonságát figyelembe véve, az ajánlások egészen mostanáig arról szóltak, hogy a kis dózisban, naponta szedett aszpirin nagyobb előnnyel bír a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, mint a benne rejlő rizikó.


Ugyanakkor már a 2018-as három legnagyobb tanulmány is figyelmeztetett arra, hogy a belső vérzés veszélyének kitett személyeknél a kockázat sokkal nagyobb. Ezek az eredmények vezettek oda, hogy két elismert szervezet, az American Heart Association és az American College of Cardiology megváltoztatta az aszpirin szedésére vonatkozó ajánlását.

Ezek szerint a 70 éves vagy annál idősebb személyeknek nem ajánlott naponta alacsony dózisú aszpirint (75-100 milligram) szedniük elsődleges prevencióként. Ugyanez igaz – életkori megkötés nélkül – a vérzés kockázatával élő, például peptikus fekélybetegséggel rendelkező személyeknél is. Ez az ajánlás nem vonatkozik azokra, akik már átéltek szívinfarktust, stroke-ot, esetleg sztent beültetésen vagy bypass műtéten estek át. Mindazonáltal összefoglalóan úgy fogalmaznak a szakmai szervetek, hogy aszpirint csak orvosi javaslat alapján lenne szabad szedni. 

Fontos a kardiológussal konzultálni
Üdvözlendő, ha valaki az egészsége védelmében maga is szeretne tenni valamit. Ugyanakkor mind a táplálék kiegészítők, mind a gyógyszerek szedéséről fontos egyeztetni a kezelőorvossal, aki a korábbi betegségeket, jelenlegi állapotot, célokat és kockázatokat mérlegelve el tudja dönteni, mivel érdemes, és mivel nem szabad próbálkozni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

– Természetesen teljesen más a megítélése egy nagy kardiovaszkuláris kockázattal élő, tehát például magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel rendelkező, túlsúlyos, esetleg cukorbeteg személynek, vagy annak, akinek már diagnosztizált szív-érrendszeri betegsége van, mint annak, csak „csupán” a megelőzésre törekszik. Ebből a szempontból és a kardiológiai kezelés kiegészítéseként sem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás, az étkezés, az életmód orvoslás jelentőségét. Mindazonáltal az mindenképpen elmondható, hogy aki védeni szeretné a szív- és érrendszere állapotát, feltétlenül egyeztessen ennek lehetőségeiről a kardiológussal.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.