Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szakértői tippek a szorongás enyhítésére

Érdekességek2023. május 24.

A legszebb tavaszi hónap a május! Ez egyúttal a mentális egészségtudatosság hónapja is. De mit is jelent ez pontosan? És mit tehetünk, ha úrrá lesz rajtunk a szorongás? Utánajártunk!

Fotó: gettyimages.comAnnak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, feltétele a mentális egészség. A mentális egészség fogalma pszichológiai, érzelmi és szociális jóllétet takar – azt, hogy részt veszünk a közösségi életben, könnyedén alakítunk ki kapcsolatokat, képesek vagyunk az önmegvalósításra, hatékonyak a munkánkban. A mentális egészség zavarai az emberek egész életpályájára hatással lehetnek. Ma Magyarországon minden 5. ember érintett a mentális egészséggel kapcsolatos valamilyen problémában.

„A mentális egészségünket befolyásolja a genetikai örökségünk, az agyunkban zajló kémiai folyamatok, az életünk során megtapasztalt élmények és történések, valamint a családtagjainkat érintő nehézségek, komoly kihívások. A mentális egészségünk kialakítása és megőrzése egész életünkre kiterjedő folyamat, akkor is törődnünk kell a mentális jóllétünkkel, ha éppen nincs diagnosztizálható problémánk! A mentális egészség megőrzésének és fejlesztésének számos módja létezik, a rendszeresen végzett fizikai és szellemi gyakorlatoktól, gondolataink és érzelmeink tudatos irányításáig, új, egészséges szokások kialakításáig.” – avat be a részletekbe Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató.

Mentális egészségünket karban tarthatjuk többek közt azzal, hogy megfigyeljük a hangulatainkat, tudatosan foglalkozunk a lelkiállapotunkkal, változtatunk a szokásainkon, életmódunkon, aktívabb közösségi életet élünk vagy valamilyen jótékony célú tevékenységben veszünk rész. Pozitív hozzáállással, a személyiségünk fejlődésére irányított figyelemmel könnyebb leküzdeni a mindennapok kihívásait.

Támad a szorongás

Néha mindannyian aggódunk, feszültek vagyunk vagy félünk – ezek normális reakciók bizonyos helyzetekre. Sőt, bizonyos mértékű stressz kell az élethez, ahhoz, hogy dolgozni vagy alkotni tudjunk! Ám ha valaki szorongásos zavarral él, ezek a félelem- és veszélyérzetek folyamatosak lehetnek, negatív hatást gyakorolnak az életminőségére, és megakadályozhatják abban, hogy teljes életet éljen. A Mentális Egészség Nemzetközi Hetének idei hivatalos témája a szorongás, mivel a szorongásos zavarok 10-ből 1 embert érintenek. Fontos, hogy megismerjük és felismerjük a szorongás és a szorongásos zavarok közötti különbséget, felhívjuk rá az érintett figyelmét, és megfelelő támogatást tudjunk nyújtani, vagy ha sajátmagunkról van szó, tudjunk segítséget kérni!

Soha nem „csak” szorongás!

Amikor a szorongásról beszélünk, gyakran elintézzük azzal, hogy az illető „csak aggódik” vagy „csak stresszes”, ami kifejezetten káros lehet. A gyakori szorongás ugyanis idegességet, félelmet és fizikai tüneteket is okozhat, például szapora szívverést, verejtékezést, szédülést, légzési nehézséget, izomfeszülést vagy szívritmuszavart. A szorongásos zavarból sokszor csak külső támogatással és orvosi kezeléssel sikerül kigyógyulni. A kezelés módja attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A szorongásos zavarok leggyakoribb típusai a kényszerbetegség (OCD), poszttraumás stressz zavar (PTSD), generalizált szorongásos zavar (GAD), különféle fóbiák és a szeparációs szorongás.


Bármilyen típusú szorongásról is legyen szó, egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mennyire tűnik „kicsinek” vagy „nagynak” mások számára. A szorongásos tünetek súlyosan befolyásolhatják az elszenvedőjük életét, az aggodalom okától függetlenül, és ezt komolyan kell venni. Érdemes kipróbálni különböző technikákat, amelyekkel csökkenthetők az intenzív fizikai és érzelmi reakciók. Fontos, hogy magát a szorongást „megszüntetni” nem lehet – ám mindent meg kell tennünk azért, hogy optimális szinten tartsuk!

47618008 – two active happy seniors running in nature in summer

Hosszú távon a szorongás legyőzésére szolgáló módszerek:

A BrainRx módszer képes az agyi funkciók helyreállítására, látványos fejlődést eredményez a koncentrációs képességekben, fejleszti a szövegértést, a hosszútávú memóriát, és csökkenti a tanulási nehézségeket. Az agytréning következtében kiegyensúlyozottabbá válunk, pozitívabb szemléletet nyerünk és könnyebben megbirkózunk a kihívásokkal. A BrainRx programot felnőttek és gyerekek is végezhetik.

Gyors segítség

A következő ötperces technikák annyiszor ismételhetők, ahányszor csak hasznosnak bizonyulnak.

-Figyelemelterelési technikák

A figyelemelterelési technikák tudatos gyakorlása segíthet enyhíteni a szorongást, azáltal, hogy valami másra összpontosítunk ahelyett, ami a szorongást okozza.

-firkálás vagy színezés
-hideg víz ivása
-zenehallgatás
-színszámlálás pl. hány kék tárgy van a környezetedben?

– A 333-as szabály

A 333-as szabály a figyelmedet az „itt és most”-ra irányítja.

Azonosítsunk 3 tárgyat magunk körül, amelyek különböző méretűek. Határozzunk meg 3 hangot. Azonosítsunk 3 dolgot, amit meg tudunk érinteni vagy mozgatni. Vegyük észre a részleteket tárgyakon és összpontosítsunk az érzetekre.

-Dobozlégzés

A dobozlégzés segít visszatérni a test természetes ritmusához, ami viszont helyreállítja a test és az elme egyensúlyát.

Lélegezzünk be az orron keresztül 4 másodpercig, miközben elképzeljük, hogy egy négyzet első oldalát rajzoljuk ki. Ezután, ahogy elképzeljük a négyzet másik oldalát, tartsuk vissza a lélegzetünket 4 másodpercig. Folytassuk felváltva, miközben képzeletben lerajzolunk egy négyzetet. Ismételjük, amíg szükséges.

Nem vagy egyedül!

Ne felejtsük el, hogy a mentális problémáinkkal nem kell egyedül megküzdenünk! Beszéljünk nyíltan a problémánkról a családtagjainkkal, barátainkkal és szükség esetén forduljunk segítségért a megfelelő szakemberhez (életvezetési tanácsadóhoz, pszichológushoz, szakorvoshoz). És soha se feledjük az alábbi életigazságot: Amire figyelünk, az növekszik. Koncentrálj a jóra, és a jó egyre jobb lesz!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.