Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szakértői tippek a szorongás enyhítésére

Érdekességek2023. május 24.

A legszebb tavaszi hónap a május! Ez egyúttal a mentális egészségtudatosság hónapja is. De mit is jelent ez pontosan? És mit tehetünk, ha úrrá lesz rajtunk a szorongás? Utánajártunk!

Fotó: gettyimages.comAnnak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, feltétele a mentális egészség. A mentális egészség fogalma pszichológiai, érzelmi és szociális jóllétet takar – azt, hogy részt veszünk a közösségi életben, könnyedén alakítunk ki kapcsolatokat, képesek vagyunk az önmegvalósításra, hatékonyak a munkánkban. A mentális egészség zavarai az emberek egész életpályájára hatással lehetnek. Ma Magyarországon minden 5. ember érintett a mentális egészséggel kapcsolatos valamilyen problémában.

„A mentális egészségünket befolyásolja a genetikai örökségünk, az agyunkban zajló kémiai folyamatok, az életünk során megtapasztalt élmények és történések, valamint a családtagjainkat érintő nehézségek, komoly kihívások. A mentális egészségünk kialakítása és megőrzése egész életünkre kiterjedő folyamat, akkor is törődnünk kell a mentális jóllétünkkel, ha éppen nincs diagnosztizálható problémánk! A mentális egészség megőrzésének és fejlesztésének számos módja létezik, a rendszeresen végzett fizikai és szellemi gyakorlatoktól, gondolataink és érzelmeink tudatos irányításáig, új, egészséges szokások kialakításáig.” – avat be a részletekbe Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató.

Mentális egészségünket karban tarthatjuk többek közt azzal, hogy megfigyeljük a hangulatainkat, tudatosan foglalkozunk a lelkiállapotunkkal, változtatunk a szokásainkon, életmódunkon, aktívabb közösségi életet élünk vagy valamilyen jótékony célú tevékenységben veszünk rész. Pozitív hozzáállással, a személyiségünk fejlődésére irányított figyelemmel könnyebb leküzdeni a mindennapok kihívásait.

Támad a szorongás

Néha mindannyian aggódunk, feszültek vagyunk vagy félünk – ezek normális reakciók bizonyos helyzetekre. Sőt, bizonyos mértékű stressz kell az élethez, ahhoz, hogy dolgozni vagy alkotni tudjunk! Ám ha valaki szorongásos zavarral él, ezek a félelem- és veszélyérzetek folyamatosak lehetnek, negatív hatást gyakorolnak az életminőségére, és megakadályozhatják abban, hogy teljes életet éljen. A Mentális Egészség Nemzetközi Hetének idei hivatalos témája a szorongás, mivel a szorongásos zavarok 10-ből 1 embert érintenek. Fontos, hogy megismerjük és felismerjük a szorongás és a szorongásos zavarok közötti különbséget, felhívjuk rá az érintett figyelmét, és megfelelő támogatást tudjunk nyújtani, vagy ha sajátmagunkról van szó, tudjunk segítséget kérni!

Soha nem „csak” szorongás!

Amikor a szorongásról beszélünk, gyakran elintézzük azzal, hogy az illető „csak aggódik” vagy „csak stresszes”, ami kifejezetten káros lehet. A gyakori szorongás ugyanis idegességet, félelmet és fizikai tüneteket is okozhat, például szapora szívverést, verejtékezést, szédülést, légzési nehézséget, izomfeszülést vagy szívritmuszavart. A szorongásos zavarból sokszor csak külső támogatással és orvosi kezeléssel sikerül kigyógyulni. A kezelés módja attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A szorongásos zavarok leggyakoribb típusai a kényszerbetegség (OCD), poszttraumás stressz zavar (PTSD), generalizált szorongásos zavar (GAD), különféle fóbiák és a szeparációs szorongás.


Bármilyen típusú szorongásról is legyen szó, egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mennyire tűnik „kicsinek” vagy „nagynak” mások számára. A szorongásos tünetek súlyosan befolyásolhatják az elszenvedőjük életét, az aggodalom okától függetlenül, és ezt komolyan kell venni. Érdemes kipróbálni különböző technikákat, amelyekkel csökkenthetők az intenzív fizikai és érzelmi reakciók. Fontos, hogy magát a szorongást „megszüntetni” nem lehet – ám mindent meg kell tennünk azért, hogy optimális szinten tartsuk!

47618008 – two active happy seniors running in nature in summer

Hosszú távon a szorongás legyőzésére szolgáló módszerek:

A BrainRx módszer képes az agyi funkciók helyreállítására, látványos fejlődést eredményez a koncentrációs képességekben, fejleszti a szövegértést, a hosszútávú memóriát, és csökkenti a tanulási nehézségeket. Az agytréning következtében kiegyensúlyozottabbá válunk, pozitívabb szemléletet nyerünk és könnyebben megbirkózunk a kihívásokkal. A BrainRx programot felnőttek és gyerekek is végezhetik.

Gyors segítség

A következő ötperces technikák annyiszor ismételhetők, ahányszor csak hasznosnak bizonyulnak.

-Figyelemelterelési technikák

A figyelemelterelési technikák tudatos gyakorlása segíthet enyhíteni a szorongást, azáltal, hogy valami másra összpontosítunk ahelyett, ami a szorongást okozza.

-firkálás vagy színezés
-hideg víz ivása
-zenehallgatás
-színszámlálás pl. hány kék tárgy van a környezetedben?

– A 333-as szabály

A 333-as szabály a figyelmedet az „itt és most”-ra irányítja.

Azonosítsunk 3 tárgyat magunk körül, amelyek különböző méretűek. Határozzunk meg 3 hangot. Azonosítsunk 3 dolgot, amit meg tudunk érinteni vagy mozgatni. Vegyük észre a részleteket tárgyakon és összpontosítsunk az érzetekre.

-Dobozlégzés

A dobozlégzés segít visszatérni a test természetes ritmusához, ami viszont helyreállítja a test és az elme egyensúlyát.

Lélegezzünk be az orron keresztül 4 másodpercig, miközben elképzeljük, hogy egy négyzet első oldalát rajzoljuk ki. Ezután, ahogy elképzeljük a négyzet másik oldalát, tartsuk vissza a lélegzetünket 4 másodpercig. Folytassuk felváltva, miközben képzeletben lerajzolunk egy négyzetet. Ismételjük, amíg szükséges.

Nem vagy egyedül!

Ne felejtsük el, hogy a mentális problémáinkkal nem kell egyedül megküzdenünk! Beszéljünk nyíltan a problémánkról a családtagjainkkal, barátainkkal és szükség esetén forduljunk segítségért a megfelelő szakemberhez (életvezetési tanácsadóhoz, pszichológushoz, szakorvoshoz). És soha se feledjük az alábbi életigazságot: Amire figyelünk, az növekszik. Koncentrálj a jóra, és a jó egyre jobb lesz!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2