Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szakértői tippek a szorongás enyhítésére

Érdekességek2023. május 24.

A legszebb tavaszi hónap a május! Ez egyúttal a mentális egészségtudatosság hónapja is. De mit is jelent ez pontosan? És mit tehetünk, ha úrrá lesz rajtunk a szorongás? Utánajártunk!

Fotó: gettyimages.comAnnak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, feltétele a mentális egészség. A mentális egészség fogalma pszichológiai, érzelmi és szociális jóllétet takar – azt, hogy részt veszünk a közösségi életben, könnyedén alakítunk ki kapcsolatokat, képesek vagyunk az önmegvalósításra, hatékonyak a munkánkban. A mentális egészség zavarai az emberek egész életpályájára hatással lehetnek. Ma Magyarországon minden 5. ember érintett a mentális egészséggel kapcsolatos valamilyen problémában.

„A mentális egészségünket befolyásolja a genetikai örökségünk, az agyunkban zajló kémiai folyamatok, az életünk során megtapasztalt élmények és történések, valamint a családtagjainkat érintő nehézségek, komoly kihívások. A mentális egészségünk kialakítása és megőrzése egész életünkre kiterjedő folyamat, akkor is törődnünk kell a mentális jóllétünkkel, ha éppen nincs diagnosztizálható problémánk! A mentális egészség megőrzésének és fejlesztésének számos módja létezik, a rendszeresen végzett fizikai és szellemi gyakorlatoktól, gondolataink és érzelmeink tudatos irányításáig, új, egészséges szokások kialakításáig.” – avat be a részletekbe Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató.

Mentális egészségünket karban tarthatjuk többek közt azzal, hogy megfigyeljük a hangulatainkat, tudatosan foglalkozunk a lelkiállapotunkkal, változtatunk a szokásainkon, életmódunkon, aktívabb közösségi életet élünk vagy valamilyen jótékony célú tevékenységben veszünk rész. Pozitív hozzáállással, a személyiségünk fejlődésére irányított figyelemmel könnyebb leküzdeni a mindennapok kihívásait.

Támad a szorongás

Néha mindannyian aggódunk, feszültek vagyunk vagy félünk – ezek normális reakciók bizonyos helyzetekre. Sőt, bizonyos mértékű stressz kell az élethez, ahhoz, hogy dolgozni vagy alkotni tudjunk! Ám ha valaki szorongásos zavarral él, ezek a félelem- és veszélyérzetek folyamatosak lehetnek, negatív hatást gyakorolnak az életminőségére, és megakadályozhatják abban, hogy teljes életet éljen. A Mentális Egészség Nemzetközi Hetének idei hivatalos témája a szorongás, mivel a szorongásos zavarok 10-ből 1 embert érintenek. Fontos, hogy megismerjük és felismerjük a szorongás és a szorongásos zavarok közötti különbséget, felhívjuk rá az érintett figyelmét, és megfelelő támogatást tudjunk nyújtani, vagy ha sajátmagunkról van szó, tudjunk segítséget kérni!

Soha nem „csak” szorongás!

Amikor a szorongásról beszélünk, gyakran elintézzük azzal, hogy az illető „csak aggódik” vagy „csak stresszes”, ami kifejezetten káros lehet. A gyakori szorongás ugyanis idegességet, félelmet és fizikai tüneteket is okozhat, például szapora szívverést, verejtékezést, szédülést, légzési nehézséget, izomfeszülést vagy szívritmuszavart. A szorongásos zavarból sokszor csak külső támogatással és orvosi kezeléssel sikerül kigyógyulni. A kezelés módja attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A szorongásos zavarok leggyakoribb típusai a kényszerbetegség (OCD), poszttraumás stressz zavar (PTSD), generalizált szorongásos zavar (GAD), különféle fóbiák és a szeparációs szorongás.


Bármilyen típusú szorongásról is legyen szó, egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mennyire tűnik „kicsinek” vagy „nagynak” mások számára. A szorongásos tünetek súlyosan befolyásolhatják az elszenvedőjük életét, az aggodalom okától függetlenül, és ezt komolyan kell venni. Érdemes kipróbálni különböző technikákat, amelyekkel csökkenthetők az intenzív fizikai és érzelmi reakciók. Fontos, hogy magát a szorongást „megszüntetni” nem lehet – ám mindent meg kell tennünk azért, hogy optimális szinten tartsuk!

47618008 – two active happy seniors running in nature in summer

Hosszú távon a szorongás legyőzésére szolgáló módszerek:

A BrainRx módszer képes az agyi funkciók helyreállítására, látványos fejlődést eredményez a koncentrációs képességekben, fejleszti a szövegértést, a hosszútávú memóriát, és csökkenti a tanulási nehézségeket. Az agytréning következtében kiegyensúlyozottabbá válunk, pozitívabb szemléletet nyerünk és könnyebben megbirkózunk a kihívásokkal. A BrainRx programot felnőttek és gyerekek is végezhetik.

Gyors segítség

A következő ötperces technikák annyiszor ismételhetők, ahányszor csak hasznosnak bizonyulnak.

-Figyelemelterelési technikák

A figyelemelterelési technikák tudatos gyakorlása segíthet enyhíteni a szorongást, azáltal, hogy valami másra összpontosítunk ahelyett, ami a szorongást okozza.

-firkálás vagy színezés
-hideg víz ivása
-zenehallgatás
-színszámlálás pl. hány kék tárgy van a környezetedben?

– A 333-as szabály

A 333-as szabály a figyelmedet az „itt és most”-ra irányítja.

Azonosítsunk 3 tárgyat magunk körül, amelyek különböző méretűek. Határozzunk meg 3 hangot. Azonosítsunk 3 dolgot, amit meg tudunk érinteni vagy mozgatni. Vegyük észre a részleteket tárgyakon és összpontosítsunk az érzetekre.

-Dobozlégzés

A dobozlégzés segít visszatérni a test természetes ritmusához, ami viszont helyreállítja a test és az elme egyensúlyát.

Lélegezzünk be az orron keresztül 4 másodpercig, miközben elképzeljük, hogy egy négyzet első oldalát rajzoljuk ki. Ezután, ahogy elképzeljük a négyzet másik oldalát, tartsuk vissza a lélegzetünket 4 másodpercig. Folytassuk felváltva, miközben képzeletben lerajzolunk egy négyzetet. Ismételjük, amíg szükséges.

Nem vagy egyedül!

Ne felejtsük el, hogy a mentális problémáinkkal nem kell egyedül megküzdenünk! Beszéljünk nyíltan a problémánkról a családtagjainkkal, barátainkkal és szükség esetén forduljunk segítségért a megfelelő szakemberhez (életvezetési tanácsadóhoz, pszichológushoz, szakorvoshoz). És soha se feledjük az alábbi életigazságot: Amire figyelünk, az növekszik. Koncentrálj a jóra, és a jó egyre jobb lesz!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.