Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szakértői tippek a szorongás enyhítésére

Érdekességek2023. május 24.

A legszebb tavaszi hónap a május! Ez egyúttal a mentális egészségtudatosság hónapja is. De mit is jelent ez pontosan? És mit tehetünk, ha úrrá lesz rajtunk a szorongás? Utánajártunk!

Fotó: gettyimages.comAnnak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, feltétele a mentális egészség. A mentális egészség fogalma pszichológiai, érzelmi és szociális jóllétet takar – azt, hogy részt veszünk a közösségi életben, könnyedén alakítunk ki kapcsolatokat, képesek vagyunk az önmegvalósításra, hatékonyak a munkánkban. A mentális egészség zavarai az emberek egész életpályájára hatással lehetnek. Ma Magyarországon minden 5. ember érintett a mentális egészséggel kapcsolatos valamilyen problémában.

„A mentális egészségünket befolyásolja a genetikai örökségünk, az agyunkban zajló kémiai folyamatok, az életünk során megtapasztalt élmények és történések, valamint a családtagjainkat érintő nehézségek, komoly kihívások. A mentális egészségünk kialakítása és megőrzése egész életünkre kiterjedő folyamat, akkor is törődnünk kell a mentális jóllétünkkel, ha éppen nincs diagnosztizálható problémánk! A mentális egészség megőrzésének és fejlesztésének számos módja létezik, a rendszeresen végzett fizikai és szellemi gyakorlatoktól, gondolataink és érzelmeink tudatos irányításáig, új, egészséges szokások kialakításáig.” – avat be a részletekbe Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató.

Mentális egészségünket karban tarthatjuk többek közt azzal, hogy megfigyeljük a hangulatainkat, tudatosan foglalkozunk a lelkiállapotunkkal, változtatunk a szokásainkon, életmódunkon, aktívabb közösségi életet élünk vagy valamilyen jótékony célú tevékenységben veszünk rész. Pozitív hozzáállással, a személyiségünk fejlődésére irányított figyelemmel könnyebb leküzdeni a mindennapok kihívásait.

Támad a szorongás

Néha mindannyian aggódunk, feszültek vagyunk vagy félünk – ezek normális reakciók bizonyos helyzetekre. Sőt, bizonyos mértékű stressz kell az élethez, ahhoz, hogy dolgozni vagy alkotni tudjunk! Ám ha valaki szorongásos zavarral él, ezek a félelem- és veszélyérzetek folyamatosak lehetnek, negatív hatást gyakorolnak az életminőségére, és megakadályozhatják abban, hogy teljes életet éljen. A Mentális Egészség Nemzetközi Hetének idei hivatalos témája a szorongás, mivel a szorongásos zavarok 10-ből 1 embert érintenek. Fontos, hogy megismerjük és felismerjük a szorongás és a szorongásos zavarok közötti különbséget, felhívjuk rá az érintett figyelmét, és megfelelő támogatást tudjunk nyújtani, vagy ha sajátmagunkról van szó, tudjunk segítséget kérni!

Soha nem „csak” szorongás!

Amikor a szorongásról beszélünk, gyakran elintézzük azzal, hogy az illető „csak aggódik” vagy „csak stresszes”, ami kifejezetten káros lehet. A gyakori szorongás ugyanis idegességet, félelmet és fizikai tüneteket is okozhat, például szapora szívverést, verejtékezést, szédülést, légzési nehézséget, izomfeszülést vagy szívritmuszavart. A szorongásos zavarból sokszor csak külső támogatással és orvosi kezeléssel sikerül kigyógyulni. A kezelés módja attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A szorongásos zavarok leggyakoribb típusai a kényszerbetegség (OCD), poszttraumás stressz zavar (PTSD), generalizált szorongásos zavar (GAD), különféle fóbiák és a szeparációs szorongás.


Bármilyen típusú szorongásról is legyen szó, egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mennyire tűnik „kicsinek” vagy „nagynak” mások számára. A szorongásos tünetek súlyosan befolyásolhatják az elszenvedőjük életét, az aggodalom okától függetlenül, és ezt komolyan kell venni. Érdemes kipróbálni különböző technikákat, amelyekkel csökkenthetők az intenzív fizikai és érzelmi reakciók. Fontos, hogy magát a szorongást „megszüntetni” nem lehet – ám mindent meg kell tennünk azért, hogy optimális szinten tartsuk!

47618008 – two active happy seniors running in nature in summer

Hosszú távon a szorongás legyőzésére szolgáló módszerek:

A BrainRx módszer képes az agyi funkciók helyreállítására, látványos fejlődést eredményez a koncentrációs képességekben, fejleszti a szövegértést, a hosszútávú memóriát, és csökkenti a tanulási nehézségeket. Az agytréning következtében kiegyensúlyozottabbá válunk, pozitívabb szemléletet nyerünk és könnyebben megbirkózunk a kihívásokkal. A BrainRx programot felnőttek és gyerekek is végezhetik.

Gyors segítség

A következő ötperces technikák annyiszor ismételhetők, ahányszor csak hasznosnak bizonyulnak.

-Figyelemelterelési technikák

A figyelemelterelési technikák tudatos gyakorlása segíthet enyhíteni a szorongást, azáltal, hogy valami másra összpontosítunk ahelyett, ami a szorongást okozza.

-firkálás vagy színezés
-hideg víz ivása
-zenehallgatás
-színszámlálás pl. hány kék tárgy van a környezetedben?

– A 333-as szabály

A 333-as szabály a figyelmedet az „itt és most”-ra irányítja.

Azonosítsunk 3 tárgyat magunk körül, amelyek különböző méretűek. Határozzunk meg 3 hangot. Azonosítsunk 3 dolgot, amit meg tudunk érinteni vagy mozgatni. Vegyük észre a részleteket tárgyakon és összpontosítsunk az érzetekre.

-Dobozlégzés

A dobozlégzés segít visszatérni a test természetes ritmusához, ami viszont helyreállítja a test és az elme egyensúlyát.

Lélegezzünk be az orron keresztül 4 másodpercig, miközben elképzeljük, hogy egy négyzet első oldalát rajzoljuk ki. Ezután, ahogy elképzeljük a négyzet másik oldalát, tartsuk vissza a lélegzetünket 4 másodpercig. Folytassuk felváltva, miközben képzeletben lerajzolunk egy négyzetet. Ismételjük, amíg szükséges.

Nem vagy egyedül!

Ne felejtsük el, hogy a mentális problémáinkkal nem kell egyedül megküzdenünk! Beszéljünk nyíltan a problémánkról a családtagjainkkal, barátainkkal és szükség esetén forduljunk segítségért a megfelelő szakemberhez (életvezetési tanácsadóhoz, pszichológushoz, szakorvoshoz). És soha se feledjük az alábbi életigazságot: Amire figyelünk, az növekszik. Koncentrálj a jóra, és a jó egyre jobb lesz!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.