Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szakértői tippek a szorongás enyhítésére

Érdekességek2023. május 24.

A legszebb tavaszi hónap a május! Ez egyúttal a mentális egészségtudatosság hónapja is. De mit is jelent ez pontosan? És mit tehetünk, ha úrrá lesz rajtunk a szorongás? Utánajártunk!

Fotó: gettyimages.comAnnak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, feltétele a mentális egészség. A mentális egészség fogalma pszichológiai, érzelmi és szociális jóllétet takar – azt, hogy részt veszünk a közösségi életben, könnyedén alakítunk ki kapcsolatokat, képesek vagyunk az önmegvalósításra, hatékonyak a munkánkban. A mentális egészség zavarai az emberek egész életpályájára hatással lehetnek. Ma Magyarországon minden 5. ember érintett a mentális egészséggel kapcsolatos valamilyen problémában.

„A mentális egészségünket befolyásolja a genetikai örökségünk, az agyunkban zajló kémiai folyamatok, az életünk során megtapasztalt élmények és történések, valamint a családtagjainkat érintő nehézségek, komoly kihívások. A mentális egészségünk kialakítása és megőrzése egész életünkre kiterjedő folyamat, akkor is törődnünk kell a mentális jóllétünkkel, ha éppen nincs diagnosztizálható problémánk! A mentális egészség megőrzésének és fejlesztésének számos módja létezik, a rendszeresen végzett fizikai és szellemi gyakorlatoktól, gondolataink és érzelmeink tudatos irányításáig, új, egészséges szokások kialakításáig.” – avat be a részletekbe Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató.

Mentális egészségünket karban tarthatjuk többek közt azzal, hogy megfigyeljük a hangulatainkat, tudatosan foglalkozunk a lelkiállapotunkkal, változtatunk a szokásainkon, életmódunkon, aktívabb közösségi életet élünk vagy valamilyen jótékony célú tevékenységben veszünk rész. Pozitív hozzáállással, a személyiségünk fejlődésére irányított figyelemmel könnyebb leküzdeni a mindennapok kihívásait.

Támad a szorongás

Néha mindannyian aggódunk, feszültek vagyunk vagy félünk – ezek normális reakciók bizonyos helyzetekre. Sőt, bizonyos mértékű stressz kell az élethez, ahhoz, hogy dolgozni vagy alkotni tudjunk! Ám ha valaki szorongásos zavarral él, ezek a félelem- és veszélyérzetek folyamatosak lehetnek, negatív hatást gyakorolnak az életminőségére, és megakadályozhatják abban, hogy teljes életet éljen. A Mentális Egészség Nemzetközi Hetének idei hivatalos témája a szorongás, mivel a szorongásos zavarok 10-ből 1 embert érintenek. Fontos, hogy megismerjük és felismerjük a szorongás és a szorongásos zavarok közötti különbséget, felhívjuk rá az érintett figyelmét, és megfelelő támogatást tudjunk nyújtani, vagy ha sajátmagunkról van szó, tudjunk segítséget kérni!

Soha nem „csak” szorongás!

Amikor a szorongásról beszélünk, gyakran elintézzük azzal, hogy az illető „csak aggódik” vagy „csak stresszes”, ami kifejezetten káros lehet. A gyakori szorongás ugyanis idegességet, félelmet és fizikai tüneteket is okozhat, például szapora szívverést, verejtékezést, szédülést, légzési nehézséget, izomfeszülést vagy szívritmuszavart. A szorongásos zavarból sokszor csak külső támogatással és orvosi kezeléssel sikerül kigyógyulni. A kezelés módja attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek. A szorongásos zavarok leggyakoribb típusai a kényszerbetegség (OCD), poszttraumás stressz zavar (PTSD), generalizált szorongásos zavar (GAD), különféle fóbiák és a szeparációs szorongás.


Bármilyen típusú szorongásról is legyen szó, egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mennyire tűnik „kicsinek” vagy „nagynak” mások számára. A szorongásos tünetek súlyosan befolyásolhatják az elszenvedőjük életét, az aggodalom okától függetlenül, és ezt komolyan kell venni. Érdemes kipróbálni különböző technikákat, amelyekkel csökkenthetők az intenzív fizikai és érzelmi reakciók. Fontos, hogy magát a szorongást „megszüntetni” nem lehet – ám mindent meg kell tennünk azért, hogy optimális szinten tartsuk!

47618008 – two active happy seniors running in nature in summer

Hosszú távon a szorongás legyőzésére szolgáló módszerek:

A BrainRx módszer képes az agyi funkciók helyreállítására, látványos fejlődést eredményez a koncentrációs képességekben, fejleszti a szövegértést, a hosszútávú memóriát, és csökkenti a tanulási nehézségeket. Az agytréning következtében kiegyensúlyozottabbá válunk, pozitívabb szemléletet nyerünk és könnyebben megbirkózunk a kihívásokkal. A BrainRx programot felnőttek és gyerekek is végezhetik.

Gyors segítség

A következő ötperces technikák annyiszor ismételhetők, ahányszor csak hasznosnak bizonyulnak.

-Figyelemelterelési technikák

A figyelemelterelési technikák tudatos gyakorlása segíthet enyhíteni a szorongást, azáltal, hogy valami másra összpontosítunk ahelyett, ami a szorongást okozza.

-firkálás vagy színezés
-hideg víz ivása
-zenehallgatás
-színszámlálás pl. hány kék tárgy van a környezetedben?

– A 333-as szabály

A 333-as szabály a figyelmedet az „itt és most”-ra irányítja.

Azonosítsunk 3 tárgyat magunk körül, amelyek különböző méretűek. Határozzunk meg 3 hangot. Azonosítsunk 3 dolgot, amit meg tudunk érinteni vagy mozgatni. Vegyük észre a részleteket tárgyakon és összpontosítsunk az érzetekre.

-Dobozlégzés

A dobozlégzés segít visszatérni a test természetes ritmusához, ami viszont helyreállítja a test és az elme egyensúlyát.

Lélegezzünk be az orron keresztül 4 másodpercig, miközben elképzeljük, hogy egy négyzet első oldalát rajzoljuk ki. Ezután, ahogy elképzeljük a négyzet másik oldalát, tartsuk vissza a lélegzetünket 4 másodpercig. Folytassuk felváltva, miközben képzeletben lerajzolunk egy négyzetet. Ismételjük, amíg szükséges.

Nem vagy egyedül!

Ne felejtsük el, hogy a mentális problémáinkkal nem kell egyedül megküzdenünk! Beszéljünk nyíltan a problémánkról a családtagjainkkal, barátainkkal és szükség esetén forduljunk segítségért a megfelelő szakemberhez (életvezetési tanácsadóhoz, pszichológushoz, szakorvoshoz). És soha se feledjük az alábbi életigazságot: Amire figyelünk, az növekszik. Koncentrálj a jóra, és a jó egyre jobb lesz!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.