Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Számítógéptől ínhüvelygyulladás?

Érdekességek2019. április 05.

Fotó: 123rf

Szinte nincs is olyan ember manapság, aki valamilyen formában ne használná a számítógépet: vannak, akik pusztán kikapcsolódásként nyomogatják a billentyűzetet, de a legtöbbeknek fontos munkaeszközük, és egy nap 8 órát a monitor előtt töltenek. Ez persze sok esetben kellemetlen problémákhoz vezethet- ilyen többek között a sok gépelésből adódó ínhüvelygyulladás. Hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Váradi Éva főorvos, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája beszélt.

Gyorsírók betegsége

Azok, akik számítógépen dolgoznak biztosan hallottak, vagy találkoztak már az ínhüvelygyulladás problémájával, hiszen a sok gépelésből adódó egyoldalú mozgás igazán megterhelő az ujjaknak és a kéznek. Ilyenkor az adott területen lévő inak begyulladnak, valamint az itt lévő kenőanyag mennyiség csökken, ami nagyfokú fájdalmat okoz. A gond első hallásra banálisnak tűnhet, ám kezeletlen esetben akár a munkavégzést is befolyásolhatja.

Az ínhüvelygyulladás leggyakoribb okai

„A tendinitisek, vagyis az íngyulladások oka leggyakrabban az ismétlődő jellegű kisebb energiájú terhelés, illetve a nagy erejű mozgás, valamint ritkán lehet mögötte valamilyen fel nem ismert krónikus gyulladás is. Ezenkívül bizonyos betegségekben (pl. diabétesz,  reumatoid arthritis, kristály okozta  arthritisek) is jellemző elváltozás lehet.”- mondja dr. Váradi Éva, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája.

A probléma diagnózisa egyszerű fizikális vizsgálattal és a beteg panaszaiból könnyen felállítható. Ínhüvelygyulladáskor ugyanis az illető nagyfokú fájdalomra, a csukló és az ujjak mozgásának beszűkülésére, illetve „hóropogás-szerű” hangokra panaszkodik, melyek egyek egyértelműen erre az állapotra utalnak.


Aktív fájdalomcsillapítással gyorsan visszaállhat a szokásos ritmusba

Bár enyhe esetben pihentetéssel és jegeléssel kezelhető a gond, ám ha súlyosabb méreteket ölt, vagy elhúzódik, akkor érdemes szakemberhez fordulni, főleg azért, mert az ínhüvelygyulladás akár hetekig, hónapokig is megkeserítheti az ember életét.

„A fájdalom és funkciókiesés a legfontosabb következménye a problémának, de krónikus esetben akár szakadás is felléphet, mely mindenképpen sebészi kezelést igényel.”- teszi hozzá dr. Váradi Éva.

A szakértő szerint konzervatív módszerek (rögzítők, pihentető gipszsín) mellett aktív fájdalomcsillapítással az ínhüvelygyulladás hatékonyan orvosolható. Ilyenkor megkeresve a probléma kiindulásának pontos helyét, helyi injekció alkalmazásával a gyulladás megszűntethető, illetve a mozgáskorlátozottság javítható. Segítségével a fájdalom rövid időn belül megszűnik, és az illető visszatérhet a mindennapi tevékenységéhez. A gyógyulás felgyorsítható többek között fizikoterápiával, guna terápiával, valamint ultrahangos kezeléssel is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Lelassították a szklerózis multiplex súlyosbodását

2019. április 13.

Őssejt-transzplantációval amerikai kutatóknak sikerült lelassítani a szklerózis multiplex betegség súlyosbodását a kór relapszáló-remittáló típusa esetében – adta hírül az Amerikai Orvostársaság folyóirata, a JAMA.

A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakokok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket.

Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.

A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték cicklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.

NO SMOKING - egészségesebb babák

2019. április 13.

A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából.  

A kutatók azt vizsgálták, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.

Felidézik, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.

A kutatás során a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (például bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nemcsak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.

Hogyan kerüljük el a C-vitamin-hiányt?

2019. április 12.



Életkor, élethelyzet vagy (egészségtelen) életmód miatt a populáció bizonyos csoportjaiban viszonylag gyakori lehet a nem megfelelő mértékű C-vitamin-bevitel. Megeshet az is, hogy a szervezet fokozott C-vitamin-igényét nem képes az egyébként szokásos bevitel fedezni.

A C-vitamin-hiány fokozott kockázatának vannak kitéve

1. Az időskorúak
2. A várandós nők, a szoptató anyák
3. A kórházban kezeltek
4. Az alacsony egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartások tagjai
5. A stresszes, feszített élettempójú, környezetszennyezésnek kitett egyének
6. A dohányzók
7. Az alkoholisták, a drogfüggők

Elgondolkodtatók azok az adatok, amelyek szerint az otthonukban élő időskorúak táplálkozással történő napi C-vitamin-bevitele mindössze napi kb. 55 mg, ami mintegy 30%-kal elmarad a javasolt beviteltől.

A C-vitamin-pótlásra gondot kell fordítani a várandós nőknél is, különösen azoknál, akik vaspótlásra szorulnak, mivel a vaspótlás a C-vitamin-szint csökkenésével jár. Egy vizsgálat szerint a vaskészítményt szedő terhes nők körében 24%-kal csökkent a C-vitamin-szint az első trimeszterről a harmadik trimeszterre. A szoptatás alatt is megnövekszik a vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-szükséglet; ez a napi C-vitamin-szükségletet tekintve mintegy 50%-os növekedést jelent.