Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Száraz vagy hurutos? 1. rész

Érdekességek2019. április 08.

A köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét (Fotó: 123rf)

„Száraz vagy hurutos?” – A patikába köhögés panaszával betérő betegtől gyakran ezt kérdezi elsőként a gyógyszerész. Nem véletlenül, ugyanis a köhögés jellege alapvetően meghatározza az alkalmazandó terápiát és a gyógyszerek körét. Most induló ötrészes cikksorozatunkban a köhögés témakörét járjuk körbe. Megvizsgáljuk a köhögés két fő típusát, és sorra vesszük, hogy a rendelkezésre álló számos hatóanyag és gyógynövény közül mikor melyiket és hogyan célszerű alkalmazni.

A köhögés jellege
A címben megfogalmazott kérdést úgy is feltehetnénk: „Improduktív vagy produktív?” A köhögés két fő típusát ugyanis az különbözteti meg egymástól, hogy van-e jelen tősebb váladékképződés. Ha a hörgők által termelt váladék (nyák) felszaporodik, és távozik a légutakból, produktív vagy más néven: hurutos köhögésről beszélünk.

A fokozott váladékképződés a légutak természetes öntisztító folyamata, melynek célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig hogy eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és szennyező anyagokat. Ezzel ellentétben a száraz köhögés improduktív, vagyis nem jár jelentősebb váladékképződéssel.

Ilyenkor a köhögési inger kialakításáért felelős, érzékeny receptorok – különböző okokból eredő – fokozott ingerlékenysége eredményezi a köpetürítés nélküli, száraz köhögést.

A kezelés célja
A köhögés e két fő típusát azért fontos különválasztani, mert a köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét. Száraz köhögés esetén az elsődleges cél a köhögési inger csökkentése – különösen, ha az a napi életvitelt jelentősen befolyásolja, és az alvást zavarja. Köhögéscsillapításra időnként szükség lehet hurutos köhögés esetén is, de csak az esti órákban, az alvás megkönnyítése céljából.


Főszabályként hurutos köhögés esetén nem szabad a köhögést csillapítani, mert a hörgőváladék kiürülésének akadályozása a nyák felhalmozódásához és a légzőfelület csökkenéséhez, akár fulladáshoz is vezethet! Produktív köhögés esetén a cél inkább a váladékképződés elősegítése és a köpetürítés megkönnyítése.

Fotó: pixabay.com

A száraz köhögés kezelése
Száraz köhögés kezelésére azok a készítmények alkalmazhatók, amelyek csökkentik a köhögési ingert. A gyógyszeres terápia részét egyfelől a természetben is előforduló modellvegyületekből kifejlesztett, szintetikus hatóanyagok képezik. Ezek a köhögési ingert vagy a központi idegrendszerben, vagy pedig perifériásan, a légutak nyálkahártyájában levő receptorokra hatva csökkentik.

Másfelől ismerünk olyan, magas nyálkatartalmú köhögéscsillapító gyógynövényeket is, amelyek képesek a garat gyulladt, irritált nyálkahártyáját bevonni, és így a köhögési ingert csökkenteni. A köhögés improduktív típusának gyógyszeres kezelésével cikksorozatunk 2. részében foglalkozunk részletesebben.

A hurutos köhögés kezelése
Hurutos köhögés esetén a képződő váladék felköhögését, a légutakból való távozását segíti, ha csökkentjük a nyák viszkozitását. Ilyen célra ún. nyákoldó készítményeket alkalmazhatunk, melyeket sorozatunk 3. részében ismertetünk. A köptető hatású (ún. expectorans) szerek egyik típusát olyan gyógynövények képezik, melyek közvetett módon – a gyomor-bélrendszeren keresztül – növelik a hörgőkben a váladékképződést. A köptetők másik fő típusát a különböző növényi eredetű illóolajok alkotják, amelyek hatásukat közvetlenül, a légutakba kerülve, illetve ott kiválasztódva fejtik ki. Az expectoransok e két fajtáját a cikksorozat 4. és 5. részében mutatjuk be.

Vény nélküli segítség
Napjainkban számos olyan szintetikus hatóanyagot tartalmazó, illetve növényi eredetű készítmény van forgalomban, melyet a köhögés gyógyszeres terápiájában lehet alkalmazni. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban, így a választás lehetősége (és terhe) többnyire a betegre helyeződik.

Cikksorozatunk célja, hogy ezt a választást megkönnyítsük, és egy átfogó, tudományos bizonyítékokon alapuló áttekintést nyújtsunk az olvasónak a köhögés gyógyszeres
kezelésének lehetőségeiről.

A sorozat következő, 2. részében a száraz köhögés gyógyszeres terápiájával foglalkozunk.

Dr. Csábi József, PhD
gyógyszerész-közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.