Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Száraz vagy hurutos? 1. rész

Érdekességek2019. április 08.

A köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét (Fotó: 123rf)

„Száraz vagy hurutos?” – A patikába köhögés panaszával betérő betegtől gyakran ezt kérdezi elsőként a gyógyszerész. Nem véletlenül, ugyanis a köhögés jellege alapvetően meghatározza az alkalmazandó terápiát és a gyógyszerek körét. Most induló ötrészes cikksorozatunkban a köhögés témakörét járjuk körbe. Megvizsgáljuk a köhögés két fő típusát, és sorra vesszük, hogy a rendelkezésre álló számos hatóanyag és gyógynövény közül mikor melyiket és hogyan célszerű alkalmazni.

A köhögés jellege
A címben megfogalmazott kérdést úgy is feltehetnénk: „Improduktív vagy produktív?” A köhögés két fő típusát ugyanis az különbözteti meg egymástól, hogy van-e jelen tősebb váladékképződés. Ha a hörgők által termelt váladék (nyák) felszaporodik, és távozik a légutakból, produktív vagy más néven: hurutos köhögésről beszélünk.

A fokozott váladékképződés a légutak természetes öntisztító folyamata, melynek célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig hogy eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és szennyező anyagokat. Ezzel ellentétben a száraz köhögés improduktív, vagyis nem jár jelentősebb váladékképződéssel.

Ilyenkor a köhögési inger kialakításáért felelős, érzékeny receptorok – különböző okokból eredő – fokozott ingerlékenysége eredményezi a köpetürítés nélküli, száraz köhögést.

A kezelés célja
A köhögés e két fő típusát azért fontos különválasztani, mert a köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét. Száraz köhögés esetén az elsődleges cél a köhögési inger csökkentése – különösen, ha az a napi életvitelt jelentősen befolyásolja, és az alvást zavarja. Köhögéscsillapításra időnként szükség lehet hurutos köhögés esetén is, de csak az esti órákban, az alvás megkönnyítése céljából.


Főszabályként hurutos köhögés esetén nem szabad a köhögést csillapítani, mert a hörgőváladék kiürülésének akadályozása a nyák felhalmozódásához és a légzőfelület csökkenéséhez, akár fulladáshoz is vezethet! Produktív köhögés esetén a cél inkább a váladékképződés elősegítése és a köpetürítés megkönnyítése.

Fotó: pixabay.com

A száraz köhögés kezelése
Száraz köhögés kezelésére azok a készítmények alkalmazhatók, amelyek csökkentik a köhögési ingert. A gyógyszeres terápia részét egyfelől a természetben is előforduló modellvegyületekből kifejlesztett, szintetikus hatóanyagok képezik. Ezek a köhögési ingert vagy a központi idegrendszerben, vagy pedig perifériásan, a légutak nyálkahártyájában levő receptorokra hatva csökkentik.

Másfelől ismerünk olyan, magas nyálkatartalmú köhögéscsillapító gyógynövényeket is, amelyek képesek a garat gyulladt, irritált nyálkahártyáját bevonni, és így a köhögési ingert csökkenteni. A köhögés improduktív típusának gyógyszeres kezelésével cikksorozatunk 2. részében foglalkozunk részletesebben.

A hurutos köhögés kezelése
Hurutos köhögés esetén a képződő váladék felköhögését, a légutakból való távozását segíti, ha csökkentjük a nyák viszkozitását. Ilyen célra ún. nyákoldó készítményeket alkalmazhatunk, melyeket sorozatunk 3. részében ismertetünk. A köptető hatású (ún. expectorans) szerek egyik típusát olyan gyógynövények képezik, melyek közvetett módon – a gyomor-bélrendszeren keresztül – növelik a hörgőkben a váladékképződést. A köptetők másik fő típusát a különböző növényi eredetű illóolajok alkotják, amelyek hatásukat közvetlenül, a légutakba kerülve, illetve ott kiválasztódva fejtik ki. Az expectoransok e két fajtáját a cikksorozat 4. és 5. részében mutatjuk be.

Vény nélküli segítség
Napjainkban számos olyan szintetikus hatóanyagot tartalmazó, illetve növényi eredetű készítmény van forgalomban, melyet a köhögés gyógyszeres terápiájában lehet alkalmazni. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban, így a választás lehetősége (és terhe) többnyire a betegre helyeződik.

Cikksorozatunk célja, hogy ezt a választást megkönnyítsük, és egy átfogó, tudományos bizonyítékokon alapuló áttekintést nyújtsunk az olvasónak a köhögés gyógyszeres
kezelésének lehetőségeiről.

A sorozat következő, 2. részében a száraz köhögés gyógyszeres terápiájával foglalkozunk.

Dr. Csábi József, PhD
gyógyszerész-közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.

Fogyókúra: Nem a koplalás a cél

2026. augusztus 09.

Az elhízás nem egyik napról a másikra kialakuló betegség (!), hanem hosszabb idő alatt lassan, szinte lappangva kialakuló folyamat eredménye. Ennek megfelelően nem lehet egyik napról a másikra „meggyógyítani” sem!



Alapigazságok


A legnagyobb tévedés, amit a beteg elkövethet, hogy nemcsak az egyszerre elfogyasztott ételek mennyiségét, hanem a napi étkezések számát is minimálisra csökkenti. A koplalás azonban nem fog segíteni. A test – szerencsére – úgy van beprogramozva, hogy az ilyen hiányállapotot veszélyként észleli, és ezért úgy viselkedik, mint extrém helyzetekben, például, mint amikor éhezik. Ekkor teste minden egyes kalóriához, így a zsírokhoz is ragaszkodni fog, és amit alkalomszerűen elfogyaszt, az szinte rögtön a zsírraktárakba fog kerülni, ezáltal biztosítva a „túlélést”.
A fokozatosság elve a testtömegcsökkentésben nagyon fontos. Nem szabad drasztikus módszerekkel kezdeni, ez túl nagy „sokkot” fog előidézni. Először a „selejt” élelmiszerektől (egyszerű cukrok, túl zsíros ételek és fehér lisztből készült termékek) célszerű megszabadulni, és az étkezések közötti nassolásról „leszokni”.
Kezdetben a diéta ideje alatt – a fogyókúra okozta nehézségek megkönnyítése érdekében – hetente egy alkalommal „félre ehet” a fogyókúrázó. Ezt célszerű hétvégére beiktatni. Ilyenkor ehet, amit megkíván, de arra azért ügyeljen, hogy az energiabevitel ne sokkal haladja meg az addigiakat.
Naponta szükséges nagy rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani! A zöldségek, darák és korpák fokozzák a telítettségérzetet, segítik a gyorsabb emésztést és a méregtelenítést.

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!