Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Száraz vagy hurutos? 1. rész

Érdekességek2019. április 08.

A köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét (Fotó: 123rf)

„Száraz vagy hurutos?” – A patikába köhögés panaszával betérő betegtől gyakran ezt kérdezi elsőként a gyógyszerész. Nem véletlenül, ugyanis a köhögés jellege alapvetően meghatározza az alkalmazandó terápiát és a gyógyszerek körét. Most induló ötrészes cikksorozatunkban a köhögés témakörét járjuk körbe. Megvizsgáljuk a köhögés két fő típusát, és sorra vesszük, hogy a rendelkezésre álló számos hatóanyag és gyógynövény közül mikor melyiket és hogyan célszerű alkalmazni.

A köhögés jellege
A címben megfogalmazott kérdést úgy is feltehetnénk: „Improduktív vagy produktív?” A köhögés két fő típusát ugyanis az különbözteti meg egymástól, hogy van-e jelen tősebb váladékképződés. Ha a hörgők által termelt váladék (nyák) felszaporodik, és távozik a légutakból, produktív vagy más néven: hurutos köhögésről beszélünk.

A fokozott váladékképződés a légutak természetes öntisztító folyamata, melynek célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig hogy eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és szennyező anyagokat. Ezzel ellentétben a száraz köhögés improduktív, vagyis nem jár jelentősebb váladékképződéssel.

Ilyenkor a köhögési inger kialakításáért felelős, érzékeny receptorok – különböző okokból eredő – fokozott ingerlékenysége eredményezi a köpetürítés nélküli, száraz köhögést.

A kezelés célja
A köhögés e két fő típusát azért fontos különválasztani, mert a köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét. Száraz köhögés esetén az elsődleges cél a köhögési inger csökkentése – különösen, ha az a napi életvitelt jelentősen befolyásolja, és az alvást zavarja. Köhögéscsillapításra időnként szükség lehet hurutos köhögés esetén is, de csak az esti órákban, az alvás megkönnyítése céljából.


Főszabályként hurutos köhögés esetén nem szabad a köhögést csillapítani, mert a hörgőváladék kiürülésének akadályozása a nyák felhalmozódásához és a légzőfelület csökkenéséhez, akár fulladáshoz is vezethet! Produktív köhögés esetén a cél inkább a váladékképződés elősegítése és a köpetürítés megkönnyítése.

Fotó: pixabay.com

A száraz köhögés kezelése
Száraz köhögés kezelésére azok a készítmények alkalmazhatók, amelyek csökkentik a köhögési ingert. A gyógyszeres terápia részét egyfelől a természetben is előforduló modellvegyületekből kifejlesztett, szintetikus hatóanyagok képezik. Ezek a köhögési ingert vagy a központi idegrendszerben, vagy pedig perifériásan, a légutak nyálkahártyájában levő receptorokra hatva csökkentik.

Másfelől ismerünk olyan, magas nyálkatartalmú köhögéscsillapító gyógynövényeket is, amelyek képesek a garat gyulladt, irritált nyálkahártyáját bevonni, és így a köhögési ingert csökkenteni. A köhögés improduktív típusának gyógyszeres kezelésével cikksorozatunk 2. részében foglalkozunk részletesebben.

A hurutos köhögés kezelése
Hurutos köhögés esetén a képződő váladék felköhögését, a légutakból való távozását segíti, ha csökkentjük a nyák viszkozitását. Ilyen célra ún. nyákoldó készítményeket alkalmazhatunk, melyeket sorozatunk 3. részében ismertetünk. A köptető hatású (ún. expectorans) szerek egyik típusát olyan gyógynövények képezik, melyek közvetett módon – a gyomor-bélrendszeren keresztül – növelik a hörgőkben a váladékképződést. A köptetők másik fő típusát a különböző növényi eredetű illóolajok alkotják, amelyek hatásukat közvetlenül, a légutakba kerülve, illetve ott kiválasztódva fejtik ki. Az expectoransok e két fajtáját a cikksorozat 4. és 5. részében mutatjuk be.

Vény nélküli segítség
Napjainkban számos olyan szintetikus hatóanyagot tartalmazó, illetve növényi eredetű készítmény van forgalomban, melyet a köhögés gyógyszeres terápiájában lehet alkalmazni. Ezeknek a készítményeknek a túlnyomó többsége vény nélkül kapható a patikákban, így a választás lehetősége (és terhe) többnyire a betegre helyeződik.

Cikksorozatunk célja, hogy ezt a választást megkönnyítsük, és egy átfogó, tudományos bizonyítékokon alapuló áttekintést nyújtsunk az olvasónak a köhögés gyógyszeres
kezelésének lehetőségeiről.

A sorozat következő, 2. részében a száraz köhögés gyógyszeres terápiájával foglalkozunk.

Dr. Csábi József, PhD
gyógyszerész-közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.