Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szaunázzunk bátrabban!

Érdekességek2021. január 27.

A szaunázás hagyománya már több mint kétezer éves múltra tekinthet vissza. Pontos eredetét nehéz lenne egyetlen földrajzi helyhez kötni. A legrégebbi leírások a skandináv népek közel ezer éves írásos emlékeiben lelehetők fel. Az északi területeken kívül a szaunázásnak komoly jelentősége volt az indián népeknél (gödör fürdő vagy izzasztó sátor formájában), valamint a török és görög népek életében egyaránt.

A legtöbben a szauna szó hallatán vagy a finn szaunára, vagy az infrakabinra gondolnak kizárólag. Talán azért, mert ezek a legelterjedtebbek Magyarországon. A tepidárium, a laconium, a caldarium vagy éppen a török fürdő már kevésbé ismertek. Tévhit, hogy a szaunázás nem mindenkinek ajánlott. A modern technika és a régi korok bölcsességének ötvözése ma már lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja azt az izzadási formát, amellyel biztonságosan élvezheti annak jótékony hatását.

Nézzük most a két leggyakoribb téli wellness forma összehasonlítását!

A finn szauna

A finn szaunában a levegő először a bőrt melegíti fel, ez serkenti a szervezetünk hőszabályozó rendszerét, megindul az izzadás. A bőrfelületen összegyűlt szennyeződések kiválnak, majd a test salakanyagai is távoznak az izzadási folyamat segítségével.

A rendszeres szaunázás fokozza szervezetünk ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, edzésben tartja a szívünket, és ezzel jótékony hatással van a vérnyomásra is.

– előtte mindig zuhanyozzunk
– a lábunkat melegítsük elő, hogy könnyebben izzadjunk
– utána nem csak a hideg zuhany vagy a merülőfürdő ajánlott, hanem néhány perc a friss levegőn is jól eshet
– minimum 10-12 perc pihenőidő szükséges a melegedési ciklusok között
– merülőfürdő használata esetén a fürdőruha helyett szaunalepedőt használjunk, mivel a medencében lévő vegyszeres anyagok elpárologva a légtérbe kerülnek


Az infra szauna

Az  infra szauna egy meghatározott hullámhosszúságú sugarat bocsát ki, amely a bőrön áthatolva szinte veszteség nélkül jut el egészen a belső szervekig. Működése a mikrohullámú sütőhöz hasonló; az útjába kerülő emberi testet belülről kifelé felmelegíti.

Egészségmegőrző hatása mellett fontos a gyógyító hatása: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, vérkeringést serkentő, salaktalanító és immunrendszert erősítő.

– gondoskodjunk a folyadék-utánpótlásról
– a szaunázások között ne csak magunkat frissítsük fel, hanem a kabint is szellőztessük át
– tusolás vagy merülés után töröljük magunkat szárazra


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.