Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szaunázzunk bátrabban!

Érdekességek2021. január 27.

A szaunázás hagyománya már több mint kétezer éves múltra tekinthet vissza. Pontos eredetét nehéz lenne egyetlen földrajzi helyhez kötni. A legrégebbi leírások a skandináv népek közel ezer éves írásos emlékeiben lelehetők fel. Az északi területeken kívül a szaunázásnak komoly jelentősége volt az indián népeknél (gödör fürdő vagy izzasztó sátor formájában), valamint a török és görög népek életében egyaránt.

A legtöbben a szauna szó hallatán vagy a finn szaunára, vagy az infrakabinra gondolnak kizárólag. Talán azért, mert ezek a legelterjedtebbek Magyarországon. A tepidárium, a laconium, a caldarium vagy éppen a török fürdő már kevésbé ismertek. Tévhit, hogy a szaunázás nem mindenkinek ajánlott. A modern technika és a régi korok bölcsességének ötvözése ma már lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja azt az izzadási formát, amellyel biztonságosan élvezheti annak jótékony hatását.

Nézzük most a két leggyakoribb téli wellness forma összehasonlítását!

A finn szauna

A finn szaunában a levegő először a bőrt melegíti fel, ez serkenti a szervezetünk hőszabályozó rendszerét, megindul az izzadás. A bőrfelületen összegyűlt szennyeződések kiválnak, majd a test salakanyagai is távoznak az izzadási folyamat segítségével.

A rendszeres szaunázás fokozza szervezetünk ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, edzésben tartja a szívünket, és ezzel jótékony hatással van a vérnyomásra is.

– előtte mindig zuhanyozzunk
– a lábunkat melegítsük elő, hogy könnyebben izzadjunk
– utána nem csak a hideg zuhany vagy a merülőfürdő ajánlott, hanem néhány perc a friss levegőn is jól eshet
– minimum 10-12 perc pihenőidő szükséges a melegedési ciklusok között
– merülőfürdő használata esetén a fürdőruha helyett szaunalepedőt használjunk, mivel a medencében lévő vegyszeres anyagok elpárologva a légtérbe kerülnek


Az infra szauna

Az  infra szauna egy meghatározott hullámhosszúságú sugarat bocsát ki, amely a bőrön áthatolva szinte veszteség nélkül jut el egészen a belső szervekig. Működése a mikrohullámú sütőhöz hasonló; az útjába kerülő emberi testet belülről kifelé felmelegíti.

Egészségmegőrző hatása mellett fontos a gyógyító hatása: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, vérkeringést serkentő, salaktalanító és immunrendszert erősítő.

– gondoskodjunk a folyadék-utánpótlásról
– a szaunázások között ne csak magunkat frissítsük fel, hanem a kabint is szellőztessük át
– tusolás vagy merülés után töröljük magunkat szárazra


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.