Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szaunázzunk bátrabban!

Érdekességek2021. január 27.

A szaunázás hagyománya már több mint kétezer éves múltra tekinthet vissza. Pontos eredetét nehéz lenne egyetlen földrajzi helyhez kötni. A legrégebbi leírások a skandináv népek közel ezer éves írásos emlékeiben lelehetők fel. Az északi területeken kívül a szaunázásnak komoly jelentősége volt az indián népeknél (gödör fürdő vagy izzasztó sátor formájában), valamint a török és görög népek életében egyaránt.

A legtöbben a szauna szó hallatán vagy a finn szaunára, vagy az infrakabinra gondolnak kizárólag. Talán azért, mert ezek a legelterjedtebbek Magyarországon. A tepidárium, a laconium, a caldarium vagy éppen a török fürdő már kevésbé ismertek. Tévhit, hogy a szaunázás nem mindenkinek ajánlott. A modern technika és a régi korok bölcsességének ötvözése ma már lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja azt az izzadási formát, amellyel biztonságosan élvezheti annak jótékony hatását.

Nézzük most a két leggyakoribb téli wellness forma összehasonlítását!

A finn szauna

A finn szaunában a levegő először a bőrt melegíti fel, ez serkenti a szervezetünk hőszabályozó rendszerét, megindul az izzadás. A bőrfelületen összegyűlt szennyeződések kiválnak, majd a test salakanyagai is távoznak az izzadási folyamat segítségével.

A rendszeres szaunázás fokozza szervezetünk ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, edzésben tartja a szívünket, és ezzel jótékony hatással van a vérnyomásra is.

– előtte mindig zuhanyozzunk
– a lábunkat melegítsük elő, hogy könnyebben izzadjunk
– utána nem csak a hideg zuhany vagy a merülőfürdő ajánlott, hanem néhány perc a friss levegőn is jól eshet
– minimum 10-12 perc pihenőidő szükséges a melegedési ciklusok között
– merülőfürdő használata esetén a fürdőruha helyett szaunalepedőt használjunk, mivel a medencében lévő vegyszeres anyagok elpárologva a légtérbe kerülnek


Az infra szauna

Az  infra szauna egy meghatározott hullámhosszúságú sugarat bocsát ki, amely a bőrön áthatolva szinte veszteség nélkül jut el egészen a belső szervekig. Működése a mikrohullámú sütőhöz hasonló; az útjába kerülő emberi testet belülről kifelé felmelegíti.

Egészségmegőrző hatása mellett fontos a gyógyító hatása: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, vérkeringést serkentő, salaktalanító és immunrendszert erősítő.

– gondoskodjunk a folyadék-utánpótlásról
– a szaunázások között ne csak magunkat frissítsük fel, hanem a kabint is szellőztessük át
– tusolás vagy merülés után töröljük magunkat szárazra


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így maradhat aktív és egészséges

2026. január 17.

A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a támogató közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minden életszakasz energikus és önálló maradjon.

A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos.
A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.
Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30-40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.
Már napi 15 perc keresztrejtvényfejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.