Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

SZEBB-program a patikákban: A gyógyszerészek többet akarnak tenni a betegek jóllétéért!

Érdekességek2023. szeptember 11.

A gyógyszer szakértője a gyógyszerész, aki a helyes gyógyszerhasználatban magas szakértelemmel és empátiával tudja segíteni a beteget.  „Minek már beszednem ezt a maradék antibiotikumot? Elmúlt a gyulladásom!”„Szerintem fele annyi vérnyomáscsökkentőtől is lemegy a vérnyomásom!” Sajnos ismerősek ezek a hozzáállások a gyógyszerszedéshez, és a betegek nem tudják, hogy ezzel „láthatatlanul” mennyi kárt okoznak saját egészségükben! A „felhőben tárolt” receptek óta (EESZT) ellenőrizhető, hogy a betegek 15%-a ki sem váltja a gyógyszereit, vagy csak részlegesen. A krónikus betegek fele pedig a terápia első évének végére már nem vagy nem megfelelően szedi a készítményeket. Ezért fontos, sőt akár életmentő is lehet az a SZEBB-programnak nevezett kezdeményezés, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) támogatásával dr. Somogyi Orsolya dolgozott ki és irányít, amely Magyarország összes gyógyszertárában segíti a betegeket tanácsadással, szakmai anyagokkal a gyógyszereik helyes használata érdekében. Ezzel szinte választ, megoldást, cselekvési tervet is adva a felhívásra, amelyet Dominique Jordan, a Gyógyszerészeti Világszervezet elnöke intézett a kormányokhoz, egészségügyi ágazatok döntéshozóihoz: „Engedjék, hogy a gyógyszerészek többet tegyenek!”

– A Gyógyszerészek Világnapjának szlogenje 2018-ban az volt, hogy: „A gyógyszerészek szerepe az egészségmegőrzésben, a helyes gyógyszeralkalmazás támogatásában.” Ehhez kapcsolódva a Magyar Gyógyszerészi Kamara már akkor elindított egy komplex, gyógyszertári adherenciafejlesztő program néven emlegetett lakossági kampányt, melynek szakmai megteremtője és koordinátora szintén dr. Somogyi Orsolya volt. Ennek a továbbfejlesztése a gyógyszertárakban most induló SZEBB-program, amelynek részleteiről kérdeztük a szakgyógyszerészt.

– Hazánkban is törekednünk kell arra, hogy a helyes gyógyszerhasználatot a lehető legmagasabb szintre fejlesszük. Mivel mi, gyógyszerészek vagy az első segítségi pont vagyunk, vagy az utolsó, de mindkét esetben lehetőségünk van erre. Ha elsőnek a gyógyszertárba tér be a beteg, és ott hozzánk, szakemberekhez fordul bizonyos panaszaival, enyhébb tüneteivel, akkor tulajdonképpen a gyógyszertáraknak egy iránymutató szerepük van. Ez az egész egészségügyi rendszerben is nagyon hasznos lehet, ha más szektorokat nem terhelünk le olyan problémákkal, amik a gyógyszertári tanácsadás szintjén is megoldhatók. Nyilván az is előfordul, hogy valaki receptre felírt gyógyszerekkel érkezik a patikába. Ilyenkor vagyunk mi az utolsó láncszem. Itt a gyógyszerészek rengeteget tudnak tenni annak érdekében, hogy azok a gyógyszerek, amelyek szükségesek, kiváltásra kerüljenek. A beteg úgy használja ezeket a gyógyszereket, hogy valóban eredményes legyen a terápiája, és nem utolsósorban a gyógyszerészeknek gyógyszerbiztonsági ellenőrzést is végezniük kell. Nagyon fontos, hogy mindez ne csak egyoldalú kommunikáció legyen, hanem a beteg is együttműködően vegyen részt a terápiájában, fogadja meg azokat a tanácsokat, amiket gyógyszerbiztonsági szempontból kap a gyógyszerésztől vagy az expediáló szakembertől.

– Miért fontos a betegnek ez a program?

– Úgy gondolom, hogy Magyarországon is van még hová fejlődni az egészségműveltség, és ezen belül is a gyógyszerek alkalmazása területén. Az teljesen érthető, hogy a beteg szemszögéből a gyógyszerhasználat más aspektusban jelenik meg, mint a szakember részéről. Mondok egy példát. Én mint gyógyszerész nyilván azt szeretném elérni, hogy a beteg helyesen használja a gyógyszerét, helyesen szedje, helyesen alkalmazza azokat az eszközöket, amelyek különböző gyógyszeres eszközök is lehetnek. De a beteg, amikor szembesül azzal, hogy rövidebb vagy hosszabb időre, akár élete végéig gyógyszert kell szednie bizonyos betegségére, neki első körben azt kell feldolgozni, hogy az egészsége megváltozott, életminőségi romlás jelenik meg nála. Ezért fontos, hogy a betegek irányába egy másfajta konzultáció is elinduljon. A betegségek jelentős része karbantartható, gyógyítható, megvan hozzá a megfelelő gyógyszer, így a gyógyszerszedést ne egy szükséges rossznak éljék meg a betegek, hanem segítségnek fogják fel. Egy kellően motivált beteg kellően együttműködő lesz a terápiájá-ban. Tehát fontos, hogy mi szakemberként közelebb kerüljünk a beteghez, de a beteg is közelebb kerüljön a szakemberhez, és egy jó együttműködéssel eredményes, biztonságos terápia legyen a végeredmény.


– Mi is ez a SZEBB-program?

– A SZEBB-program onnan kapta a nevét, hogy a helyes gyógyszerhasználat, ill. a gyógyszeres terápia négy legfontosabb szempontját raktuk össze egy betűszóban, tehát ez a
Szükséges,
Eredményes,
Biztonságos és a
Beteg együttműködésével kialakítottterápiának a rövidítéseként. Ez a négy legfontosabb szempont, amelyen megpróbálunk gyógyszerészként javítani, ill. a beteggel együttműködésben egy valóban optimális terápiát kialakítani.

– Minden patikában folyik majd ilyen program?

– Igen. A betegek a gyógyszerészi tanács-adáson kívül minden patikában bátran kereshetik majd egy csomagban a kiadványokat, a különböző nyomtatott formájú ismertetőket, a tájékoztatókat, az egészségüket támogató anyagokat. Mindemellett szeretnénk a csomag részeként felhívni a figyelmet arra, hogy az online világban is hiteles információkból tájékozódjanak. A csomagban várhatóan lesz egy nyomtatott tájékoztató, amelyben pl. olyan online elérhető, videós tartalmakat fogunk ajánlani, amelyek gyógyszerész szakemberektől származnak.

– Tehát biztathatjuk arra a betegeket, hogy menjenek be a patikába akkor is, ha nem vásárlási céllal akarnak betérni, hanem valami információt szeretnének a gyógyszerészüktől kérni?

– Pontosan. Ez az egyik és legfontosabb célja a programnak, hogy egy beteg ne csak pusztán a gyógyszer vagy a gyógyhatású termék megvásárlása céljából tekintsen a patikára, hanem mint információs bázisra.

– A programnak nincs korhatára? Mert tulajdonképpen mindenkire vonatkozik az egészségtudatosabb életmód.

– Nincs korhatár, ez is nagyon fontos szempontja ennek a programnak. Természetesen a hosszú ideje folyamatosan gyógyszert szedő idősebb emberek, betegek az egyik alapvető célcsoportja ennek a kampánynak, hiszen az ő gyógyszeres terápiájuk egy komplex folyamat, amiben nagyon fontos, hogy ők maguk is kellő ismerettel rendelkezzenek a gyógyszereikről. Emellett, úgy gondolom, hogy a fiatal szülők, a kisgyermekes anyukák, apukák felvilágosítása, tájékoztatása is nagyon fontos bizonyos problémákról, és erre jó lehetőség a gyógyszertár. De külön kiemelnéma 14 éven felüli kamaszokat, akik egyre nyitottabbak az egészségük megőrzése témában. Elengedhetetlen, hogy az egészséget támogató szerek hatásait részletesen megismerjék, a biztonságos használatot, ill. a túlfogyasztás következményeit is. Fontos, hogy őket az egészségmegőrzésre, a prevencióra biztassuk, de tudniuk kell, ha tenni szeretnének az egészségükért, lényeges, hogy megbízható információt kapjanak megbízható forrásból. A gyógyszertárakban korosztálytól, ill. betegségtípustól függetlenül, akár „csak” egészségmegőrzési céllal, betegség nélkül is betérve számos kérdést fel lehet tenni, és ha csak egy célba találó válasszal távozik a beteg, ill. az érdeklődő vásárló, akkor már sokat tettünk annak érdekében, hogy biztonságos legyen a készítmények alkalmazása. A már régebb óta gyógyszert szedő betegek terápiája is sok esetben csak akkor lesz igazán eredményes, ha a gyógyszerek helyes használata mellett a beteg az életmódját is úgy alakítja, hogy támogatja ezzel a gyógyulását, a javulását, vagy éppen az életminőségének, az egészségének a szinten tartását. Az eddigi tapasztalatom az, hogy ha egy bizalmas kapcsolat alakul ki a beteg és a gyógyszerész között, akkor már a beteg is bátrabban mer kérdezni, és együttműködőbben, odafigyelőbben nyúl a saját gyógyszereihez, természetesen ehhez meg kell kapnia a kellő törődést a szakember oldaláról is. Nekünk, gyógyszerészeknek a gyógyszertári tanácsadás, a beszélgetés során el kell érnünk: a beteg úgy tekintsen az egészségére, hogy annak megőrzéséért, karbantartásáért ő is nagyon sokat tehet.

Dr. Szarvasházi Judit
gyógyszerész, főszerkesztő


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...