Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

SZEBB-program a patikákban: A gyógyszerészek többet akarnak tenni a betegek jóllétéért!

Érdekességek2023. szeptember 11.

A gyógyszer szakértője a gyógyszerész, aki a helyes gyógyszerhasználatban magas szakértelemmel és empátiával tudja segíteni a beteget.  „Minek már beszednem ezt a maradék antibiotikumot? Elmúlt a gyulladásom!”„Szerintem fele annyi vérnyomáscsökkentőtől is lemegy a vérnyomásom!” Sajnos ismerősek ezek a hozzáállások a gyógyszerszedéshez, és a betegek nem tudják, hogy ezzel „láthatatlanul” mennyi kárt okoznak saját egészségükben! A „felhőben tárolt” receptek óta (EESZT) ellenőrizhető, hogy a betegek 15%-a ki sem váltja a gyógyszereit, vagy csak részlegesen. A krónikus betegek fele pedig a terápia első évének végére már nem vagy nem megfelelően szedi a készítményeket. Ezért fontos, sőt akár életmentő is lehet az a SZEBB-programnak nevezett kezdeményezés, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) támogatásával dr. Somogyi Orsolya dolgozott ki és irányít, amely Magyarország összes gyógyszertárában segíti a betegeket tanácsadással, szakmai anyagokkal a gyógyszereik helyes használata érdekében. Ezzel szinte választ, megoldást, cselekvési tervet is adva a felhívásra, amelyet Dominique Jordan, a Gyógyszerészeti Világszervezet elnöke intézett a kormányokhoz, egészségügyi ágazatok döntéshozóihoz: „Engedjék, hogy a gyógyszerészek többet tegyenek!”

– A Gyógyszerészek Világnapjának szlogenje 2018-ban az volt, hogy: „A gyógyszerészek szerepe az egészségmegőrzésben, a helyes gyógyszeralkalmazás támogatásában.” Ehhez kapcsolódva a Magyar Gyógyszerészi Kamara már akkor elindított egy komplex, gyógyszertári adherenciafejlesztő program néven emlegetett lakossági kampányt, melynek szakmai megteremtője és koordinátora szintén dr. Somogyi Orsolya volt. Ennek a továbbfejlesztése a gyógyszertárakban most induló SZEBB-program, amelynek részleteiről kérdeztük a szakgyógyszerészt.

– Hazánkban is törekednünk kell arra, hogy a helyes gyógyszerhasználatot a lehető legmagasabb szintre fejlesszük. Mivel mi, gyógyszerészek vagy az első segítségi pont vagyunk, vagy az utolsó, de mindkét esetben lehetőségünk van erre. Ha elsőnek a gyógyszertárba tér be a beteg, és ott hozzánk, szakemberekhez fordul bizonyos panaszaival, enyhébb tüneteivel, akkor tulajdonképpen a gyógyszertáraknak egy iránymutató szerepük van. Ez az egész egészségügyi rendszerben is nagyon hasznos lehet, ha más szektorokat nem terhelünk le olyan problémákkal, amik a gyógyszertári tanácsadás szintjén is megoldhatók. Nyilván az is előfordul, hogy valaki receptre felírt gyógyszerekkel érkezik a patikába. Ilyenkor vagyunk mi az utolsó láncszem. Itt a gyógyszerészek rengeteget tudnak tenni annak érdekében, hogy azok a gyógyszerek, amelyek szükségesek, kiváltásra kerüljenek. A beteg úgy használja ezeket a gyógyszereket, hogy valóban eredményes legyen a terápiája, és nem utolsósorban a gyógyszerészeknek gyógyszerbiztonsági ellenőrzést is végezniük kell. Nagyon fontos, hogy mindez ne csak egyoldalú kommunikáció legyen, hanem a beteg is együttműködően vegyen részt a terápiájában, fogadja meg azokat a tanácsokat, amiket gyógyszerbiztonsági szempontból kap a gyógyszerésztől vagy az expediáló szakembertől.

– Miért fontos a betegnek ez a program?

– Úgy gondolom, hogy Magyarországon is van még hová fejlődni az egészségműveltség, és ezen belül is a gyógyszerek alkalmazása területén. Az teljesen érthető, hogy a beteg szemszögéből a gyógyszerhasználat más aspektusban jelenik meg, mint a szakember részéről. Mondok egy példát. Én mint gyógyszerész nyilván azt szeretném elérni, hogy a beteg helyesen használja a gyógyszerét, helyesen szedje, helyesen alkalmazza azokat az eszközöket, amelyek különböző gyógyszeres eszközök is lehetnek. De a beteg, amikor szembesül azzal, hogy rövidebb vagy hosszabb időre, akár élete végéig gyógyszert kell szednie bizonyos betegségére, neki első körben azt kell feldolgozni, hogy az egészsége megváltozott, életminőségi romlás jelenik meg nála. Ezért fontos, hogy a betegek irányába egy másfajta konzultáció is elinduljon. A betegségek jelentős része karbantartható, gyógyítható, megvan hozzá a megfelelő gyógyszer, így a gyógyszerszedést ne egy szükséges rossznak éljék meg a betegek, hanem segítségnek fogják fel. Egy kellően motivált beteg kellően együttműködő lesz a terápiájá-ban. Tehát fontos, hogy mi szakemberként közelebb kerüljünk a beteghez, de a beteg is közelebb kerüljön a szakemberhez, és egy jó együttműködéssel eredményes, biztonságos terápia legyen a végeredmény.


– Mi is ez a SZEBB-program?

– A SZEBB-program onnan kapta a nevét, hogy a helyes gyógyszerhasználat, ill. a gyógyszeres terápia négy legfontosabb szempontját raktuk össze egy betűszóban, tehát ez a
Szükséges,
Eredményes,
Biztonságos és a
Beteg együttműködésével kialakítottterápiának a rövidítéseként. Ez a négy legfontosabb szempont, amelyen megpróbálunk gyógyszerészként javítani, ill. a beteggel együttműködésben egy valóban optimális terápiát kialakítani.

– Minden patikában folyik majd ilyen program?

– Igen. A betegek a gyógyszerészi tanács-adáson kívül minden patikában bátran kereshetik majd egy csomagban a kiadványokat, a különböző nyomtatott formájú ismertetőket, a tájékoztatókat, az egészségüket támogató anyagokat. Mindemellett szeretnénk a csomag részeként felhívni a figyelmet arra, hogy az online világban is hiteles információkból tájékozódjanak. A csomagban várhatóan lesz egy nyomtatott tájékoztató, amelyben pl. olyan online elérhető, videós tartalmakat fogunk ajánlani, amelyek gyógyszerész szakemberektől származnak.

– Tehát biztathatjuk arra a betegeket, hogy menjenek be a patikába akkor is, ha nem vásárlási céllal akarnak betérni, hanem valami információt szeretnének a gyógyszerészüktől kérni?

– Pontosan. Ez az egyik és legfontosabb célja a programnak, hogy egy beteg ne csak pusztán a gyógyszer vagy a gyógyhatású termék megvásárlása céljából tekintsen a patikára, hanem mint információs bázisra.

– A programnak nincs korhatára? Mert tulajdonképpen mindenkire vonatkozik az egészségtudatosabb életmód.

– Nincs korhatár, ez is nagyon fontos szempontja ennek a programnak. Természetesen a hosszú ideje folyamatosan gyógyszert szedő idősebb emberek, betegek az egyik alapvető célcsoportja ennek a kampánynak, hiszen az ő gyógyszeres terápiájuk egy komplex folyamat, amiben nagyon fontos, hogy ők maguk is kellő ismerettel rendelkezzenek a gyógyszereikről. Emellett, úgy gondolom, hogy a fiatal szülők, a kisgyermekes anyukák, apukák felvilágosítása, tájékoztatása is nagyon fontos bizonyos problémákról, és erre jó lehetőség a gyógyszertár. De külön kiemelnéma 14 éven felüli kamaszokat, akik egyre nyitottabbak az egészségük megőrzése témában. Elengedhetetlen, hogy az egészséget támogató szerek hatásait részletesen megismerjék, a biztonságos használatot, ill. a túlfogyasztás következményeit is. Fontos, hogy őket az egészségmegőrzésre, a prevencióra biztassuk, de tudniuk kell, ha tenni szeretnének az egészségükért, lényeges, hogy megbízható információt kapjanak megbízható forrásból. A gyógyszertárakban korosztálytól, ill. betegségtípustól függetlenül, akár „csak” egészségmegőrzési céllal, betegség nélkül is betérve számos kérdést fel lehet tenni, és ha csak egy célba találó válasszal távozik a beteg, ill. az érdeklődő vásárló, akkor már sokat tettünk annak érdekében, hogy biztonságos legyen a készítmények alkalmazása. A már régebb óta gyógyszert szedő betegek terápiája is sok esetben csak akkor lesz igazán eredményes, ha a gyógyszerek helyes használata mellett a beteg az életmódját is úgy alakítja, hogy támogatja ezzel a gyógyulását, a javulását, vagy éppen az életminőségének, az egészségének a szinten tartását. Az eddigi tapasztalatom az, hogy ha egy bizalmas kapcsolat alakul ki a beteg és a gyógyszerész között, akkor már a beteg is bátrabban mer kérdezni, és együttműködőbben, odafigyelőbben nyúl a saját gyógyszereihez, természetesen ehhez meg kell kapnia a kellő törődést a szakember oldaláról is. Nekünk, gyógyszerészeknek a gyógyszertári tanácsadás, a beszélgetés során el kell érnünk: a beteg úgy tekintsen az egészségére, hogy annak megőrzéséért, karbantartásáért ő is nagyon sokat tehet.

Dr. Szarvasházi Judit
gyógyszerész, főszerkesztő


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.