Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

SZEBB-program a patikákban: A gyógyszerészek többet akarnak tenni a betegek jóllétéért!

Érdekességek2023. szeptember 11.

A gyógyszer szakértője a gyógyszerész, aki a helyes gyógyszerhasználatban magas szakértelemmel és empátiával tudja segíteni a beteget.  „Minek már beszednem ezt a maradék antibiotikumot? Elmúlt a gyulladásom!”„Szerintem fele annyi vérnyomáscsökkentőtől is lemegy a vérnyomásom!” Sajnos ismerősek ezek a hozzáállások a gyógyszerszedéshez, és a betegek nem tudják, hogy ezzel „láthatatlanul” mennyi kárt okoznak saját egészségükben! A „felhőben tárolt” receptek óta (EESZT) ellenőrizhető, hogy a betegek 15%-a ki sem váltja a gyógyszereit, vagy csak részlegesen. A krónikus betegek fele pedig a terápia első évének végére már nem vagy nem megfelelően szedi a készítményeket. Ezért fontos, sőt akár életmentő is lehet az a SZEBB-programnak nevezett kezdeményezés, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) támogatásával dr. Somogyi Orsolya dolgozott ki és irányít, amely Magyarország összes gyógyszertárában segíti a betegeket tanácsadással, szakmai anyagokkal a gyógyszereik helyes használata érdekében. Ezzel szinte választ, megoldást, cselekvési tervet is adva a felhívásra, amelyet Dominique Jordan, a Gyógyszerészeti Világszervezet elnöke intézett a kormányokhoz, egészségügyi ágazatok döntéshozóihoz: „Engedjék, hogy a gyógyszerészek többet tegyenek!”

– A Gyógyszerészek Világnapjának szlogenje 2018-ban az volt, hogy: „A gyógyszerészek szerepe az egészségmegőrzésben, a helyes gyógyszeralkalmazás támogatásában.” Ehhez kapcsolódva a Magyar Gyógyszerészi Kamara már akkor elindított egy komplex, gyógyszertári adherenciafejlesztő program néven emlegetett lakossági kampányt, melynek szakmai megteremtője és koordinátora szintén dr. Somogyi Orsolya volt. Ennek a továbbfejlesztése a gyógyszertárakban most induló SZEBB-program, amelynek részleteiről kérdeztük a szakgyógyszerészt.

– Hazánkban is törekednünk kell arra, hogy a helyes gyógyszerhasználatot a lehető legmagasabb szintre fejlesszük. Mivel mi, gyógyszerészek vagy az első segítségi pont vagyunk, vagy az utolsó, de mindkét esetben lehetőségünk van erre. Ha elsőnek a gyógyszertárba tér be a beteg, és ott hozzánk, szakemberekhez fordul bizonyos panaszaival, enyhébb tüneteivel, akkor tulajdonképpen a gyógyszertáraknak egy iránymutató szerepük van. Ez az egész egészségügyi rendszerben is nagyon hasznos lehet, ha más szektorokat nem terhelünk le olyan problémákkal, amik a gyógyszertári tanácsadás szintjén is megoldhatók. Nyilván az is előfordul, hogy valaki receptre felírt gyógyszerekkel érkezik a patikába. Ilyenkor vagyunk mi az utolsó láncszem. Itt a gyógyszerészek rengeteget tudnak tenni annak érdekében, hogy azok a gyógyszerek, amelyek szükségesek, kiváltásra kerüljenek. A beteg úgy használja ezeket a gyógyszereket, hogy valóban eredményes legyen a terápiája, és nem utolsósorban a gyógyszerészeknek gyógyszerbiztonsági ellenőrzést is végezniük kell. Nagyon fontos, hogy mindez ne csak egyoldalú kommunikáció legyen, hanem a beteg is együttműködően vegyen részt a terápiájában, fogadja meg azokat a tanácsokat, amiket gyógyszerbiztonsági szempontból kap a gyógyszerésztől vagy az expediáló szakembertől.

– Miért fontos a betegnek ez a program?

– Úgy gondolom, hogy Magyarországon is van még hová fejlődni az egészségműveltség, és ezen belül is a gyógyszerek alkalmazása területén. Az teljesen érthető, hogy a beteg szemszögéből a gyógyszerhasználat más aspektusban jelenik meg, mint a szakember részéről. Mondok egy példát. Én mint gyógyszerész nyilván azt szeretném elérni, hogy a beteg helyesen használja a gyógyszerét, helyesen szedje, helyesen alkalmazza azokat az eszközöket, amelyek különböző gyógyszeres eszközök is lehetnek. De a beteg, amikor szembesül azzal, hogy rövidebb vagy hosszabb időre, akár élete végéig gyógyszert kell szednie bizonyos betegségére, neki első körben azt kell feldolgozni, hogy az egészsége megváltozott, életminőségi romlás jelenik meg nála. Ezért fontos, hogy a betegek irányába egy másfajta konzultáció is elinduljon. A betegségek jelentős része karbantartható, gyógyítható, megvan hozzá a megfelelő gyógyszer, így a gyógyszerszedést ne egy szükséges rossznak éljék meg a betegek, hanem segítségnek fogják fel. Egy kellően motivált beteg kellően együttműködő lesz a terápiájá-ban. Tehát fontos, hogy mi szakemberként közelebb kerüljünk a beteghez, de a beteg is közelebb kerüljön a szakemberhez, és egy jó együttműködéssel eredményes, biztonságos terápia legyen a végeredmény.


– Mi is ez a SZEBB-program?

– A SZEBB-program onnan kapta a nevét, hogy a helyes gyógyszerhasználat, ill. a gyógyszeres terápia négy legfontosabb szempontját raktuk össze egy betűszóban, tehát ez a
Szükséges,
Eredményes,
Biztonságos és a
Beteg együttműködésével kialakítottterápiának a rövidítéseként. Ez a négy legfontosabb szempont, amelyen megpróbálunk gyógyszerészként javítani, ill. a beteggel együttműködésben egy valóban optimális terápiát kialakítani.

– Minden patikában folyik majd ilyen program?

– Igen. A betegek a gyógyszerészi tanács-adáson kívül minden patikában bátran kereshetik majd egy csomagban a kiadványokat, a különböző nyomtatott formájú ismertetőket, a tájékoztatókat, az egészségüket támogató anyagokat. Mindemellett szeretnénk a csomag részeként felhívni a figyelmet arra, hogy az online világban is hiteles információkból tájékozódjanak. A csomagban várhatóan lesz egy nyomtatott tájékoztató, amelyben pl. olyan online elérhető, videós tartalmakat fogunk ajánlani, amelyek gyógyszerész szakemberektől származnak.

– Tehát biztathatjuk arra a betegeket, hogy menjenek be a patikába akkor is, ha nem vásárlási céllal akarnak betérni, hanem valami információt szeretnének a gyógyszerészüktől kérni?

– Pontosan. Ez az egyik és legfontosabb célja a programnak, hogy egy beteg ne csak pusztán a gyógyszer vagy a gyógyhatású termék megvásárlása céljából tekintsen a patikára, hanem mint információs bázisra.

– A programnak nincs korhatára? Mert tulajdonképpen mindenkire vonatkozik az egészségtudatosabb életmód.

– Nincs korhatár, ez is nagyon fontos szempontja ennek a programnak. Természetesen a hosszú ideje folyamatosan gyógyszert szedő idősebb emberek, betegek az egyik alapvető célcsoportja ennek a kampánynak, hiszen az ő gyógyszeres terápiájuk egy komplex folyamat, amiben nagyon fontos, hogy ők maguk is kellő ismerettel rendelkezzenek a gyógyszereikről. Emellett, úgy gondolom, hogy a fiatal szülők, a kisgyermekes anyukák, apukák felvilágosítása, tájékoztatása is nagyon fontos bizonyos problémákról, és erre jó lehetőség a gyógyszertár. De külön kiemelnéma 14 éven felüli kamaszokat, akik egyre nyitottabbak az egészségük megőrzése témában. Elengedhetetlen, hogy az egészséget támogató szerek hatásait részletesen megismerjék, a biztonságos használatot, ill. a túlfogyasztás következményeit is. Fontos, hogy őket az egészségmegőrzésre, a prevencióra biztassuk, de tudniuk kell, ha tenni szeretnének az egészségükért, lényeges, hogy megbízható információt kapjanak megbízható forrásból. A gyógyszertárakban korosztálytól, ill. betegségtípustól függetlenül, akár „csak” egészségmegőrzési céllal, betegség nélkül is betérve számos kérdést fel lehet tenni, és ha csak egy célba találó válasszal távozik a beteg, ill. az érdeklődő vásárló, akkor már sokat tettünk annak érdekében, hogy biztonságos legyen a készítmények alkalmazása. A már régebb óta gyógyszert szedő betegek terápiája is sok esetben csak akkor lesz igazán eredményes, ha a gyógyszerek helyes használata mellett a beteg az életmódját is úgy alakítja, hogy támogatja ezzel a gyógyulását, a javulását, vagy éppen az életminőségének, az egészségének a szinten tartását. Az eddigi tapasztalatom az, hogy ha egy bizalmas kapcsolat alakul ki a beteg és a gyógyszerész között, akkor már a beteg is bátrabban mer kérdezni, és együttműködőbben, odafigyelőbben nyúl a saját gyógyszereihez, természetesen ehhez meg kell kapnia a kellő törődést a szakember oldaláról is. Nekünk, gyógyszerészeknek a gyógyszertári tanácsadás, a beszélgetés során el kell érnünk: a beteg úgy tekintsen az egészségére, hogy annak megőrzéséért, karbantartásáért ő is nagyon sokat tehet.

Dr. Szarvasházi Judit
gyógyszerész, főszerkesztő


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pályázat a legaktívabb nyugdíjas önkéntesek részére

2026. január 22.

A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy a mozgalmas, örömteli és közösségben megélt időskor nem kivétel, hanem követendő példa. Az aktív időskor nem feltétlenül a fizikai teljesítményről szól, sokkal inkább a nyitottságról, a tudatosságról és a kapcsolódásról.

A K&H örök aktív pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a hosszan tartó, aktív élet értékére. Az időskor is lehet élményekben gazdag, tevékeny életszakasz, amelyet mindenki a saját módján élhet meg. Legyen szó rendszeres mozgásról, alkotásról, tanulásról, közösségépítésről vagy önkéntes szerepvállalásról. A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy nemcsak maguk élnek mozgalmas, örömteli és közösségben megélt napokat, hanem önként szerveznek más időskorúak számára is hasonló céllal tevékenységeket.  

Fogtisztítás, hogyan?

2026. január 22.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad.

A helyes szájhigiénia fenntartása és a fogak épségének megőrzése érdekében fogorvoshoz ne csak akkor menjünk, amikor panaszunk van, hanem legalább évente, a kor előrehaladtával pedig félévente. A szakember az ellenőrzés során felismeri a szájhigiéniával kapcsolatos problémákat, elvégzi a megfelelő kezelést, és tanácsokat ad a további károsodások megelőzése érdekében.

A szomorú tények

Nagyon sokszor találkozik a fogorvos vagy szájhigiénikus olyan pácienssel, aki elmondása szerint naponta négyszer-ötször mos fogat, de a szájhigiéniája mégis rossz, tele van fogkővel és az ínye is gyulladt.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon az emberek jelentős része nincs tisztában a fogmosás szerepével és helyes technikájával sem. Nincs tudatában annak, hogy a legnehezebben megközelíthető fogközöket és az ínyszél környékét is alaposan meg kell tisztítani. Ezért fontos feladatunknak tartom, hogy mindenkit megtanítsunk a helyes fogmosás gyakorlatára és a fogköztisztító eszközök használatára (fogselyem, fogköztisztító kefe) is.

Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás 2026

2026. január 21.

Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig

A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét

Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.

Több nézőpont, egy közös szakmai keret

A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.