Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

SZEBB-program a patikákban: A gyógyszerészek többet akarnak tenni a betegek jóllétéért!

Érdekességek2023. szeptember 11.

A gyógyszer szakértője a gyógyszerész, aki a helyes gyógyszerhasználatban magas szakértelemmel és empátiával tudja segíteni a beteget.  „Minek már beszednem ezt a maradék antibiotikumot? Elmúlt a gyulladásom!”„Szerintem fele annyi vérnyomáscsökkentőtől is lemegy a vérnyomásom!” Sajnos ismerősek ezek a hozzáállások a gyógyszerszedéshez, és a betegek nem tudják, hogy ezzel „láthatatlanul” mennyi kárt okoznak saját egészségükben! A „felhőben tárolt” receptek óta (EESZT) ellenőrizhető, hogy a betegek 15%-a ki sem váltja a gyógyszereit, vagy csak részlegesen. A krónikus betegek fele pedig a terápia első évének végére már nem vagy nem megfelelően szedi a készítményeket. Ezért fontos, sőt akár életmentő is lehet az a SZEBB-programnak nevezett kezdeményezés, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) támogatásával dr. Somogyi Orsolya dolgozott ki és irányít, amely Magyarország összes gyógyszertárában segíti a betegeket tanácsadással, szakmai anyagokkal a gyógyszereik helyes használata érdekében. Ezzel szinte választ, megoldást, cselekvési tervet is adva a felhívásra, amelyet Dominique Jordan, a Gyógyszerészeti Világszervezet elnöke intézett a kormányokhoz, egészségügyi ágazatok döntéshozóihoz: „Engedjék, hogy a gyógyszerészek többet tegyenek!”

– A Gyógyszerészek Világnapjának szlogenje 2018-ban az volt, hogy: „A gyógyszerészek szerepe az egészségmegőrzésben, a helyes gyógyszeralkalmazás támogatásában.” Ehhez kapcsolódva a Magyar Gyógyszerészi Kamara már akkor elindított egy komplex, gyógyszertári adherenciafejlesztő program néven emlegetett lakossági kampányt, melynek szakmai megteremtője és koordinátora szintén dr. Somogyi Orsolya volt. Ennek a továbbfejlesztése a gyógyszertárakban most induló SZEBB-program, amelynek részleteiről kérdeztük a szakgyógyszerészt.

– Hazánkban is törekednünk kell arra, hogy a helyes gyógyszerhasználatot a lehető legmagasabb szintre fejlesszük. Mivel mi, gyógyszerészek vagy az első segítségi pont vagyunk, vagy az utolsó, de mindkét esetben lehetőségünk van erre. Ha elsőnek a gyógyszertárba tér be a beteg, és ott hozzánk, szakemberekhez fordul bizonyos panaszaival, enyhébb tüneteivel, akkor tulajdonképpen a gyógyszertáraknak egy iránymutató szerepük van. Ez az egész egészségügyi rendszerben is nagyon hasznos lehet, ha más szektorokat nem terhelünk le olyan problémákkal, amik a gyógyszertári tanácsadás szintjén is megoldhatók. Nyilván az is előfordul, hogy valaki receptre felírt gyógyszerekkel érkezik a patikába. Ilyenkor vagyunk mi az utolsó láncszem. Itt a gyógyszerészek rengeteget tudnak tenni annak érdekében, hogy azok a gyógyszerek, amelyek szükségesek, kiváltásra kerüljenek. A beteg úgy használja ezeket a gyógyszereket, hogy valóban eredményes legyen a terápiája, és nem utolsósorban a gyógyszerészeknek gyógyszerbiztonsági ellenőrzést is végezniük kell. Nagyon fontos, hogy mindez ne csak egyoldalú kommunikáció legyen, hanem a beteg is együttműködően vegyen részt a terápiájában, fogadja meg azokat a tanácsokat, amiket gyógyszerbiztonsági szempontból kap a gyógyszerésztől vagy az expediáló szakembertől.

– Miért fontos a betegnek ez a program?

– Úgy gondolom, hogy Magyarországon is van még hová fejlődni az egészségműveltség, és ezen belül is a gyógyszerek alkalmazása területén. Az teljesen érthető, hogy a beteg szemszögéből a gyógyszerhasználat más aspektusban jelenik meg, mint a szakember részéről. Mondok egy példát. Én mint gyógyszerész nyilván azt szeretném elérni, hogy a beteg helyesen használja a gyógyszerét, helyesen szedje, helyesen alkalmazza azokat az eszközöket, amelyek különböző gyógyszeres eszközök is lehetnek. De a beteg, amikor szembesül azzal, hogy rövidebb vagy hosszabb időre, akár élete végéig gyógyszert kell szednie bizonyos betegségére, neki első körben azt kell feldolgozni, hogy az egészsége megváltozott, életminőségi romlás jelenik meg nála. Ezért fontos, hogy a betegek irányába egy másfajta konzultáció is elinduljon. A betegségek jelentős része karbantartható, gyógyítható, megvan hozzá a megfelelő gyógyszer, így a gyógyszerszedést ne egy szükséges rossznak éljék meg a betegek, hanem segítségnek fogják fel. Egy kellően motivált beteg kellően együttműködő lesz a terápiájá-ban. Tehát fontos, hogy mi szakemberként közelebb kerüljünk a beteghez, de a beteg is közelebb kerüljön a szakemberhez, és egy jó együttműködéssel eredményes, biztonságos terápia legyen a végeredmény.


– Mi is ez a SZEBB-program?

– A SZEBB-program onnan kapta a nevét, hogy a helyes gyógyszerhasználat, ill. a gyógyszeres terápia négy legfontosabb szempontját raktuk össze egy betűszóban, tehát ez a
Szükséges,
Eredményes,
Biztonságos és a
Beteg együttműködésével kialakítottterápiának a rövidítéseként. Ez a négy legfontosabb szempont, amelyen megpróbálunk gyógyszerészként javítani, ill. a beteggel együttműködésben egy valóban optimális terápiát kialakítani.

– Minden patikában folyik majd ilyen program?

– Igen. A betegek a gyógyszerészi tanács-adáson kívül minden patikában bátran kereshetik majd egy csomagban a kiadványokat, a különböző nyomtatott formájú ismertetőket, a tájékoztatókat, az egészségüket támogató anyagokat. Mindemellett szeretnénk a csomag részeként felhívni a figyelmet arra, hogy az online világban is hiteles információkból tájékozódjanak. A csomagban várhatóan lesz egy nyomtatott tájékoztató, amelyben pl. olyan online elérhető, videós tartalmakat fogunk ajánlani, amelyek gyógyszerész szakemberektől származnak.

– Tehát biztathatjuk arra a betegeket, hogy menjenek be a patikába akkor is, ha nem vásárlási céllal akarnak betérni, hanem valami információt szeretnének a gyógyszerészüktől kérni?

– Pontosan. Ez az egyik és legfontosabb célja a programnak, hogy egy beteg ne csak pusztán a gyógyszer vagy a gyógyhatású termék megvásárlása céljából tekintsen a patikára, hanem mint információs bázisra.

– A programnak nincs korhatára? Mert tulajdonképpen mindenkire vonatkozik az egészségtudatosabb életmód.

– Nincs korhatár, ez is nagyon fontos szempontja ennek a programnak. Természetesen a hosszú ideje folyamatosan gyógyszert szedő idősebb emberek, betegek az egyik alapvető célcsoportja ennek a kampánynak, hiszen az ő gyógyszeres terápiájuk egy komplex folyamat, amiben nagyon fontos, hogy ők maguk is kellő ismerettel rendelkezzenek a gyógyszereikről. Emellett, úgy gondolom, hogy a fiatal szülők, a kisgyermekes anyukák, apukák felvilágosítása, tájékoztatása is nagyon fontos bizonyos problémákról, és erre jó lehetőség a gyógyszertár. De külön kiemelnéma 14 éven felüli kamaszokat, akik egyre nyitottabbak az egészségük megőrzése témában. Elengedhetetlen, hogy az egészséget támogató szerek hatásait részletesen megismerjék, a biztonságos használatot, ill. a túlfogyasztás következményeit is. Fontos, hogy őket az egészségmegőrzésre, a prevencióra biztassuk, de tudniuk kell, ha tenni szeretnének az egészségükért, lényeges, hogy megbízható információt kapjanak megbízható forrásból. A gyógyszertárakban korosztálytól, ill. betegségtípustól függetlenül, akár „csak” egészségmegőrzési céllal, betegség nélkül is betérve számos kérdést fel lehet tenni, és ha csak egy célba találó válasszal távozik a beteg, ill. az érdeklődő vásárló, akkor már sokat tettünk annak érdekében, hogy biztonságos legyen a készítmények alkalmazása. A már régebb óta gyógyszert szedő betegek terápiája is sok esetben csak akkor lesz igazán eredményes, ha a gyógyszerek helyes használata mellett a beteg az életmódját is úgy alakítja, hogy támogatja ezzel a gyógyulását, a javulását, vagy éppen az életminőségének, az egészségének a szinten tartását. Az eddigi tapasztalatom az, hogy ha egy bizalmas kapcsolat alakul ki a beteg és a gyógyszerész között, akkor már a beteg is bátrabban mer kérdezni, és együttműködőbben, odafigyelőbben nyúl a saját gyógyszereihez, természetesen ehhez meg kell kapnia a kellő törődést a szakember oldaláról is. Nekünk, gyógyszerészeknek a gyógyszertári tanácsadás, a beszélgetés során el kell érnünk: a beteg úgy tekintsen az egészségére, hogy annak megőrzéséért, karbantartásáért ő is nagyon sokat tehet.

Dr. Szarvasházi Judit
gyógyszerész, főszerkesztő


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.

Pisztáciamánia – hogyan lett a világ kedvence a zöld arany?

2025. augusztus 28.

Egy instakompatibilis gasztrotrend nyomában

A pisztácia valaha különleges keleti csemege volt, mára viszont a globális gasztronómia egyik legnagyobb sztárjává vált. Ezt a kicsi, smaragdzöld magot ma már nemcsak süteményekben, hanem lattékban, fagyikban, tésztákban, krémekben, sőt, dizájntárgyak és ruhadarabok divatszíneiben is viszontlátjuk. De hogyan vált a pisztácia világméretű trenddé, és miért beszél mindenki róla – Tokiótól Párizsig, Budapestig?

A pisztácia: ősi csemege, modern ikon

A pisztácia eredete a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába nyúlik vissza: már időszámításunk előtt 7000-ben is fogyasztották. Az ókori Perzsiától kezdve a Római Birodalomig különleges státuszt élvezett, később a Mediterráneumban terjedt el, de igazán nagy hírnevet Szicília hozott neki. Bronte városa – az Etna lábánál – a világ egyik legismertebb pisztáciatermő vidéke, mondhatjuk, hogy a pisztáciatermesztés fővárosa, ahol a vulkáni talaj, a napsütés és a kézi feldolgozás különösen intenzív, aromás, smaragd színű termést ad. Innen származik a híres DOP-minősítésű „Pistacchio Verde di Bronte”, amely ma is prémium alapanyagként szerepel a gasztronómiában.

A pisztácia régen luxuscsemege volt, ma viszont világszerte az egyik legkeresettebb alapanyag a prémium gasztronómiában. Az olasz cukrászok és séfek annyira tisztelik ezt az alapanyagot, szinte aranyként tekintenek rá, hogy a pisztácia nemcsak édes krémként, hanem sós fogásokban is feltűnik: pesztók, mortadellák, sajtok és gourmet tészták ízesítőjeként is új életre kelt.

Pisztáciatrendek a világ körül

Az elmúlt évtizedben a pisztácia újra felfedezése zajlik. Az utóbbi években a pisztácia egyenesen popkulturális ikonná vált az éttermek, kávézók és cukrászdák, pékségek világában. A gasztrotrendekért rajongó közönség figyelmét először a pisztáciás fagyi és tiramisu hódította meg Olaszországban, majd futótűzként terjedt tovább. Párizstól Dubajon át Tokióig mindenhol sorban állnak minden pisztáciás édességért a desszertrajongók – a pisztáciás macaron, mochi, éclair és cheesecake már rég nem különlegesség, hanem must have, kötelező elem. Egy magára valamit is adó hely biztosan felvesz a repertoárba valami pisztáciás dolgot. A TikTok és az Instagram pedig csak ráerősített a trendre: a legnagyobb őrületet persze a dubai csoki hozta, de a pisztáciazöld szín mára nemcsak az édességekben, hanem latte artban, azaz a művészi kávékészítésben, sőt divatkiegészítőkben is megjelent.

Strandolás, kirándulás, piknikezés biztonságosan

2025. augusztus 28.

A szabadtéri étkezések különösen nagy figyelmet igényelnek élelmiszerbiztonsági szempontból, ezek közül a legfontosabbak:


Hidegen tartandó ételek maradjanak hűtve: tejtermékek, húsos szendvicsek, tojásos fogások kizárólag jól hűtött hűtőtáskában, jégakkuval együtt szállíthatók.
A hűtőtáskát minden használat után alaposan mossuk ki fertőtlenítőszerrel és hagyjuk teljesen kiszáradni.
Étkezés előtt mindig tisztítsuk meg a kezünk, ezért legyen nálunk kézfertőtlenítő vagy nedves törlőkendő.
Ne hagyjuk az ételt hosszabb ideig a napon. Két óránál (nagy melegben akár egy óránál) tovább ne maradjon hűtés nélkül semmilyen romlandó élelmiszer. Ha véletlenül mégis kint maradt, akkor se fogyasszuk el, ha nincs látható baja!
A megmaradt, felmelegedett étel ne kerüljön vissza a hűtőtáskába, mert a hő hatására elszaporodó baktériumok már veszélyt jelenthetnek. Ezeket az ételeket ne fogyasszuk el később sem, bármennyire is odafigyelünk az élelmiszerpazarlásra, ezeket bizony ki kell dobni!


A nyári hónapokban a kiegyensúlyozott, könnyű és friss alapanyagokra épülő táplálkozás tehát segíti a szervezet alkalmazkodását a meleghez, míg az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásával elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket akár nyaralás, akár a strandolás alatt. Vigyázzunk magunkra, mert a gondtalan nyár azon is múlik, hogy mi és hogyan kerül a tányérunkra!