Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szedjünk vagy ne szedjünk vitaminokat?

Érdekességek2019. december 13.

A multivitaminok és táplálékkiegészítők piaca világszerte virágzik. Magyarországon évente 40 milliárd forintot költenek az emberek efféle termékekre csak a patikákban és a drogériákban. De van-e ennek bármi értelme, bizonyítja-e bármi is e készítmények reklámozott hatását? Inkább nem, mint igen.

Fotó: 123rf.comAz Alaszkában élő jupik eszkimók körében ugyanolyan elterjedt a túlsúlyosság, mint az Egyesült Államok délebbi tagállamaiban élőknél (hetven százalékuk túlsúlyos vagy elhízott). Ennek ellenére kevesebben szenvednek és halnak meg szívbetegségekben. Az Alaszkai Egyetem kutatói 330 ember vizsgálata után megállapították, hogy e különbséget az okozhatja, hogy hússzor több omega-3 zsírsavat fogyasztanak, mint mások. Ez önmagában nem véd az elhízástól (hiszen nem volt összefüggés a vérben mért omega-3-szint és a testsúly között), de mégis csökkenti a szívbetegséget okozó faktorok (például a koleszterin) vérben mérhető koncentrációját, illetve a vérnyomást. Így bizonyos mértékig ellentételezi az elhízás és az infarktus közötti kapcsolatot.

Az eszkimók étrendje még ma is a halakon alapszik, márpedig a halak jelentik az omega-3 zsírsavak fő forrását. Mindez arra utal tehát, hogy a természetes táplálékból felvett omega-3 csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Az ehhez hasonló, meggyőző erejű kutatási eredmények hatására az omega-3 zsírsavak (illetve a halolaj) lettek a táplálékkiegészítők rocksztárjai, a globális piac értéke elérheti a 4 milliárd dollárt is. Hiszen magától értetődőnek tűnik, hogy mi nem eszünk az eszkimókhoz hasonlóan sok halat, de ha kapszulaként bevesszük ugyanazt a hatóanyagot, akkor ugyanazokat az előnyöket élvezhetjük mi is, mint ők.

Kitört a háború az omega-3 zsírsavak körül
Évi 20 millió tonna halat fogunk ki a tengerből, és csak a halolajat fogyasztjuk el belőlük. Ami a friss kutatások szerint mégsem olyan egészséges, az étrendkiegészítő-ipar viszont milliárdokat keres rajta.

Aztán a tekintélyes Cochrane kollaboráció tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amely lerombolta az omega-3 táplálékkiegészítők köré épített teljes mitológiát.


E vizsgálatokban összesen 112 ezer ember vett részt, több földrészről, egészségesek és betegek vegyesen. Azt hasonlították össze, hogy aki kiegészítő omega-3 készítményeket szed, az vajon védett-e valamelyest a szív- és érrendszeri betegségektől. És nem. A Cochrane verdiktje szerint a megnövelt Omega-3 bevitelnek csekély hatása van, vagy nincs semmilyen hatása a szívbetegségek előfordulására, illetve a miattuk bekövetkező halálesetekre.

Összeomló vitaminkártyavár
De ez a tanulmány csak a jéghegy látható csúcsa volt. Miután felfigyelt rá a közvélemény, sorban kerültek elő az újabb és újabb metaanalízisek, amelyek a legtöbb, közmegbecsülés övezte étrend-kiegészítő, sőt a vitaminok jó hírét is csorbították. Megkérdőjeleződött sok más mellett az A-, B-, C- és E-vitaminok kiegészítőként való szedése is. Lassan már az a vitamin számít kivételnek, amelynek hatásosságát senki nem vitatja.

Teljes cikk itt olvasható: index.hu


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.